2015. július 10., péntek

Mai szakasz: Jelenések 22

Az élet tiszta folyója, amely Isten trónjától ered, véget nem érő áldásokban részesít bennünket. Ahol Nancy és én jelenleg élünk, ott van egy csodálatos, édesvizű forrásunk. Csak nagyon halványan tudom elképzelni, hogy milyen lehet a mennyei víz, amely a tizenkét különböző gyümölcsöt termő élet fája mellett folyik el. Gyakran beszélgetünk feleségemmel arról, hogy milyen gyümölcsöket is fog teremni az a csodálatos fa. Több féle eredményre is jutottunk már, kezdve attól, hogy a 12 legnemesebb gyümölcsöt fogja teremni, amiket nagyon szeretünk (beleértve a durián gyümölcsét nekem, de nem Nancy-nek), egészen odáig, hogy talán csak a 12 legfinomabb mangófajtát fogja teremni!

A sürgetés érzete hatja át ezt az utolsó fejezetet a Bibliában. Jézus háromszor is a szívünkre beszélve mondja nekünk, hogy gyorsan el fog jönni, nagyon hamar! Imádjuk Őt teljes szívvel, igyunk a kegyelemmel teljes Élet Vizéből ingyen, és fogadjuk el az engedelmesség áldásainak ígéretét. Fogadjuk hát örömmel a Jelenések könyve prófétikus ígéreteit.

Jézus emlékeztet bennünket tekintélyére és hatalmára, hogy Ő az Alfa és az Omega, ami azt jelenti, hogy Ő örökkévaló, és amit mond, az hű és igaz. Krisztus teljes eltökéltséggel cselekszik azért, hogy megértsük Hozzá fűződő megmentő kapcsolatunk fontosságát, azt, hogy életünkben teljes egészében az Ő kegyelmétől függünk, valamint figyelmeztet bennünket arra, hogy semmit se változtassunk meg üzenetében, miközben "áldott reménységünk" beteljesedését várjuk. Amikor az a nap eljön, ahogy a Nagy küzdelem című könyv legutolsó bekezdésében is olvashatjuk: "A nagy küzdelem véget ért. Nincs többé bűn, és nincsenek bűnösök. Az egész világegyetem megtisztult. A végtelen nagy teremtettséget tökéletes harmónia és boldogság tölti be. Tőle, aki mindent teremtett, árad az élet, a fény és az öröm a határtalan téren át. Élők és élettelenek - a legparányibb atomtól a legnagyobb csillagig - tökéletes szépségükkel és felhőtlen boldogságukkal hirdetik, hogy Isten a szeretet.

„Bizony jövel Uram Jézus!” Mondjuk együtt, „Kelj fel! Világíts, és hirdesd, Jézus jön!”

Ted N C Wilson 
a Hetednapi Adventista Egyház elnöke
Silver Spring, MD
Fordította: Liebhardt László








Mai szakasz: Jelenések 21

Ebben a fejezetben a „díszlet” minden keresztény számára a legdrágább ígéret és remény beteljesedése: örök élet egy tökéletes környezetben, amit Jézus Krisztus megváltó, helyreállító, béketeremtő hatalma biztosít számunkra. Az új ég és új föld annak a hatalmas tervnek az utolsó fázisa, amit Isten az új Éden helyreállításának érdekében alkotott meg. A nagy küzdelem véget ér, és Isten eredeti terve az Édenre vonatkozóan most megvalósul az újjáteremtett földön. A legcsodálatosabb része pedig az, hogy Isten velünk lesz, ami „második” beteljesedése az Immánuel név általi ígéretnek: „Velünk az Isten.” Krisztus velünk van a kezdet kezdetétől fogva, velünk volt mint Üdvözítőnk a földön, most velünk van, mint Főpapunk, aki értünk szolgál a mennyei Szentek Szentjében, és velünk lesz mint Királyunk, és állandó Társunk.

A legbátorítóbb ígéret, hogy Isten eltöröl minden könnyet a szemünkről, és sem bűn, sem halál nem lesz többé. A helyreállítás legfőbb megerősítése Istennek ez a kijelentése: „Ímé, mindent újjá teszek!” Mindennek a megvalósulása számunkra gyakorlatilag elképzelhetetlen. Csak hit által fogadhatjuk el, hogy az örökkévaló Istennek, aki maga a kezdet és a vég, hatalma van ahhoz, hogy mindent elvégezzen ahhoz, hogy a világegyetemet visszaállítsa eredeti, tökéletes állapotába. A Prófétaság Lelke írásában (28. kézirat, 1886-ból) ezt olvashatjuk: „Ez a föld a mennyre való felkészülés színtere. Az az időszak, amit itt töltünk, a keresztény életében a télnek felel meg. A közeljövőben azonban, amikor Krisztus eljön, a bánat és sóhaj örökre feledésbe merül. Az lesz a nyár! Minden próbánknak vége, nem lesz többé betegség vagy halál.”

Csakis Jézus Krisztus, a mi drága Megváltónk kegyelme és érdemei által kerül be nevünk az Élet Könyvébe, ami a Bárányé, és lesz bebocsátásunk az új Jeruzsálembe. Az Ő igazsága által igazít és szentel meg bennünket, és általa lesz helyünk a Szent Városban, amelynek nagy és magas falai lesznek, tizenkét kapuval.

Én nagyon boldog vagyok amiatt, hogy Istennek örökkévaló terve van velünk! Legfőképpen pedig annak örülök, hogy a Bárány lesz annak világossága, és mi az Ő jelenlétében lehetünk örökre!


Ted N C Wilson 
a Hetednapi Adventista Egyház elnöke
Silver Spring, MD

2015. július 9., csütörtök

Mai szakasz: Jelenések 20

Ez az egyetlen hely a Bibliában, ahol az Ige megnevezi az ezer éves időszakot, ami Jézus második eljövetelét követi. A második advent után a föld teljesen lepusztult, lakhatatlan állapotban van. A „mélység” kifejezés olyan állapotra utal, amilyenben a világunk még a teremtés előtt volt: formátlan, üres, sötét, elhagyatott.  A romok között sátán megkötöztetik, mivel ezer év áll rendelkezésére ahhoz, hogy semmit se tehessen! Hasonló gondolatok gyötörhetik majd, mint az elítélteket a halálsoron: gyötörheti magát eltékozolt élete tragédiája miatt. Olyan ez, mintha Isten ezt mondaná neki: „Istent akartál játszani, hát csak rajta, változtasd ezt a romhalmazt Édenkertté! Én megtettem hat nap alatt, de én többet adok neked: ezer esztendőt!” Bizonyára a hosszú időszak végén már saját angyalai sem fognak hinni neki!”
  
Az ezer éves időszak végét két feltámadás fogja jelölni: a megváltottak feltámadása, majd a kárhozottaké. A megváltottak felemeltetnek Krisztussal együtt – az Ő eljövetelekor – a mennybe, hogy Vele együtt uralkodjanak. Ez a gyógyulás ideje lesz. Képzeljük el, milyen lesz azt megtapasztalni, hogy hiányoznak a mennyből azok az emberek, akiket vártunk, hogy ott lesznek majd, ellenben felfedezünk olyanokat, akikről úgy gondolnánk, nem lehetnének ott. Isten azonban eltöröl minden könnyet, amikor kinyitjuk az ítélet könyveit, így megláthatjuk, miért is döntött az adott módon mindenható Istenünk.

A második feltámadás idején az új Jeruzsálem leszáll a földre. Amikor az elveszettek életre kelnek (bár az Ige még mindig „halottnak” nevezi őket), sátán összegyűjti őket, hogy megtámadják a várost. De megállítja őket a pillanat, amikor szembekerülnek az ítélő Istennel, az Ő teljes dicsőségében. A könyvek újra megnyittatnak, és nekik is lehetőségük lesz bepillantást nyerni abba, hol is csúsztak el. Miközben a megváltás drámája akár egy film, lejátszódik előttük az ég „vetítővásznán”, elismerik, hogy Isten ítéletei igazságosak. Ekkor „nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja” (Róm 14:11). Csak amikor sátán is elismeri, hogy Isten és az Ő útjai igazságosak, akkor száll alá a tűz az égből, hogy őt és követőit megsemmisítse. Nem fog sokáig tartani, de végleges lesz, ez a második halál.


Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület
Ausztrália



Mai szakasz: Jelenések 19

A Jelenések könyvének 19. fejezete jól láthatóan két részre tagolódik. Az első rész a menny látványára és hangjaira összpontosít, teljes elragadtatásban. A mennyei kórusok felől újabb és újabb hullámban érkezik a „halleluja”. A 24 vén valahogy megtalálja a himnuszban azt a helyet, ahol a saját hallelujájukat is beénekelhetik. Mindenki Istent dicsőíti, „mert igazak és igazságosak az ő ítéletei” a parázna ellen, aki nem csak a földet rontotta meg hamis dogmájával, hanem Isten igaz szolgáinak vérét is ontotta. Újra és újra dicsőítik Őt, mert most már vetélytárs nélkül uralkodik, mint „a mi Istenünk, a Mindenható”, és azért is, „mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya”. „megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti  (19:2, 6, 7, 8 – új prot. ford.). Ami igazsága van, azt mindet jegyesétől, a Báránytól kapta.
     
A fejezet második fele ismét az armageddoni csatába visz bennünket. János szemléletes, jelképes látomásban számol be Jézus második eljöveteléről. A Megváltó fehér lovon érkezik és a menny angyalseregei kísérik. Jön, hogy csatázzon a népekkel és lelki hőseikkel: a sárkánnyal, a fenevaddal és a hamis prófétával. Négy nevet visel. „Hű és Igaz”, mert hűséges a szövetségéhez és ellenségtől ostromolt népéhez. Jön, hogy megszabadítsa őket. „… vérbe mártott ruhába volt öltözve, Ez a név adatott neki: az Isten Igéje” (13. vers). Egykor a ruháját saját vére áztatta, ami üdvösségünk forrása, most azonban azok vére miatt pecsétes, akik az előzőt elutasították, mint üdvösségük egyetlen eszközét. Harmadik címe: „KIRÁLYOKNAK KIRÁLYA ÉS URAKNAK URA”  (16. vers). A föld királyainak nincs más lehetősége, mint térdre borulni előtte és koronáikat letenni a lába elé. Negyedszer: „fején sokágú korona és ráírva egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül” (12. vers). Tekintet nélkül arra, mennyire ismerjük Jézust, mindig lesz a lényének olyan eleme, ami ismeretlen marad, valódi, isteni titok, ami csak arra ösztönöz, hogy még inkább megismerjük Őt.

A 19-21. versekben az összes ellenséges hatalom pusztulásáról olvasunk, kivéve a sárkányt, mert az ő végső pusztulása a következő fejezet témája.

Garth Bainbridge

Sydney és Környéke Egyházterület
Ausztrália

2015. július 8., szerda

Mai szakasz: Jelenések 18

A hetedik csapás előrevetíti Babilon bukását, és a Jelenések könyve 18. fejezete részletesen leírja ezt az eseményt. Bukása annyira borzasztó, hogy korábbi szeretői, a föld királyai „sírni és gyászolni fognak miatta. Gyötrelmétől való félelmükben távol megállva így szólnak: Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te erős város, egyetlen óra alatt ért utol az ítélet” (9-10. vers - új prot. ford.). Háromszor ismétli meg a kifejezést: „egyetlen óra alatt”, akár a végzetet jelző harang. Más hangok ellenben ezt kiáltják: „Örülj neki, te menny, és örüljetek ti szentek, apostolok és próféták, mert Isten végrehajtotta rajta értetek az ítéletet” (20. vers). A rajta végrehajtott ítéletnek kettős indoka van. A 23. vers rávilágít arra, milyen ellenállhatatlan vonzerővel hatott mindazokra, akik ki voltak téve kísértéseinek. A 24. vers azok szenvedéséről szól, akik hűségesek maradnak Jézushoz. Sátánnak mindig is sikeres módszere volt a csalás és a megfélemlítés, és Babilon ezt tőle vette át.
Mielőtt Isten végleg véget vet a hamis evangélium és tévtanítás hirdetője tevékenységének, van egy utolsó felhívása az emberekhez: „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket” (4. vers). A lelki Babilonhoz tartozó „hordákban” vannak sokan, akiket Isten „népemnek” nevez. Ők egyszerűen ott nőttek fel Babilonban, és nem ismertek más módot, hogy kifejezzék Isten iránti tiszteletüket. De most a tiszta evangélium hallatán az igazi engedelmesség által világosságot nyertek. Isten nem veszíti szem elől ezeket az őszinte hívőket, akik még mindig Babilonban vannak.
Ma létezik egy igaz egyház a hamis egyházon belül, és egy hamis egyház az igazin belül. Vannak olyanok, akik legjobb meggyőződésük szerint követik Istent a hamis vallások keretein belül; ellenben vannak olyanok, akik bár az igazság dicsőséges, bőségesen áradó világosságában élnek, szívük azonban megszenteletlen, és a vallásosság csalóka, csakis a látszatra adó leple borítja azt. A megváltás drámájának utolsó felvonásában nyilvánvalóvá lesz, ki kihez hűséges. Sokan lépnek majd ki Babilon soraiból, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét, és sokan, akik ma még a Jel 14:12-ben ábrázolt kiválasztottakhoz tartoznak, sötétségbe fognak süllyedni az üldözés nyomása és a sokféle csalás csábítása következtében.
A szívünkben végbemenő mai tapasztalatok fogják meghatározni a holnap végső döntéseit! 

Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület
Ausztrália


Mai szakasz: Jelenések 17

Rögtön észrevehető, hogy 17. és a 18. fejezet nem más, mint a 6. és a 7. fejezetben olvasható csapások további magyarázata, amely a végidőbeli Babilon felemelkedését és bukását írja le. A 17. fejezet az egyik csapást végrehajtó angyal vezetése alatt bontakozik ki. Az első hat vers a cifra ruhába öltözött asszonyról szóló látomást mutatja be, aki a fenevadon ül, amelynek hét feje és hét szarva van. Az asszony neve Babilon. Királyokkal van parázna kapcsolatban és "paráznaságának borával" megrészegíti a föld lakóit. Ő maga is „részeg a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől”.

A fejezet hátralévő része megmagyarázza a látomást. A profetikus szimbolizmusban az asszony azokat jelképezi, akik Isten népének vallják magukat - vagy így vagy úgy. A fenevad általában valamilyen politikai erőre utal. Így az itt látható kép egy szentségtelen szövetségi kapcsolatot mutat be egyház és állam között, ami egy részegítő italt hoz létre.

Ez a részegítő ital az evangélium „új borának” (Máté 9:17), valamint az igazság tisztaságának megrontását jelképezi. A föld lakói megrészegednek attól a filozófiától és tanítástól, amely az egyház és a világ parázna házasságából származik. Ezé az asszonyé az a vallás, amely vitatja eredendő bűnösségünket, és azt, hogy Megváltóra van szükségünk, és ezer meg egy más módon talál arra, hogy megakadályozza, hogy az emberek megtalálják a Mennybe vezető ösvényt. A parázna asszony vallása az embereket önnön sorsuk és céljaik trónjára ülteti, ahol maguk döntik el maguknak, hogy mi a helyes és mi az, ami megkötözi az embereket szabadságukban. Isten parancsolatait ezekhez az elgondolásokhoz igazítják, a Jézus hitét semmibe veszik, úgy, ahogyan ez az emberi büszkeségüknek és törekvéseiknek a legjobban megfelel.

Ez a parázna asszony, saját bűbájától, valamint a világ vezetőinek és lakosainak támogatásától felbátorodva egy nemzetközi szövetséget sodor bele az armageddoni csatába. „Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is”, akiknek nincs más fegyverük, csak az igazság, és nincs más védelmük, csak egyedül a hitük. Valaki azt gondolhatná, hogy a győzelem biztosan ezé a jeles és híres, de gonosz hatalmi tengelyé lesz. Azonban a Bárány győzedelmeskedik a fenevad fölött, és hűséges maradéka megveri ezt a világszéles szövetséget. Jézus szeretettel hódít, szolgálattal uralkodik, és halála által ment meg. Az alázatos Bárány az uraknak Ura és királyoknak Királya.

Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület
Ausztrália
Fordította: Liebhardt László




2015. július 7., kedd

Mai szakasz: Jelenések 16

Az utolsó hét csapásról szóló beszámoló nem igazán kellemes esti mese. A Jelenések könyve nagyon kemény kifejezésekkel tarkítja szimbolikus nyelven írt jövendölését, a csapások következményei azonban minden kétséget kizáróan nagyon valóságosak és szörnyűek lesznek. A csapások konkrétan azokat sújtják majd, akiknek homlokán ott van a fenevad bélyege, és akik az ő képét imádják. Jel 18:4 elmondja, hogy a csapások a végidei Babilonra hullnak, és annak bukását okozzák.
Négy csapás hasonló ahhoz, amelyek Egyiptomot sújtották, az utolsó kettő pedig csak Babilonra hull. Arra emlékeztetnek bennünket, amikor Isten népe kivonult Egyiptomból az Ígéret Földje felé, s arra, amikor megszabadultak Babilonból, hogy hazatérjenek szülőföldjükre. Ezek a végidei csapások elkészítik az utat Isten szentjei számára, hogy megszabaduljanak ellenségeiktől és eljuthassanak örökkévaló, mennyei otthonukba. Mindezek közepette Jézus így szól: „boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét" (15. vers). Amikor a csapások elkezdődnek, mi már Jézus igazságának ruháját viseljük, és készen állunk arra, hogy hazatérjünk.
Sátán még egy utolsó erőfeszítést tesz azért, hogy megnyerje a világ uralmáért folytatott küzdelmet, s ezért a gonosz oldal erői – a sárkány, a fenevad és a hamis próféta – egyesítik erejüket, hogy megnyerjék az államok vezetőinek támogatását. Ez a nemzetközi szövetség a Bárányt és az Ő követői ellen támad az armageddoni csatában. „… a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hűségesek” (17:14). Ennek következtében a háromszoros unió széthullik és a fővárosok, a kormányzati székhelyek is megszűnnek létezni (16:19). Az ítélet utolsó szakaszában példa nélküli földrengés következik be, majd heves jégeső támad az elsötétülő egekből, amint egy mennyei hang bejelenti: „Meglett”, akár a Golgotáról hangzó „Elvégeztetett!” kései visszhangja.
A végidőben élő szentek, akik túlélik a csapásokat, hihetetlenül csodás bátorítást fognak találni a 91. Zsoltárban. A csapásokra utalnak a benne található ígéretek, valamint a gonoszok büntetésére: „Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.” (5-6. vers) Amennyiben már ma Megváltódnak és Oltalmazódnak fogadod el Jézust, semmit sem kell félned a jövőtől!

Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület

Ausztrália