2015. július 6., hétfő

Mai szakasz: Jelenések 14

A 14. fejezet egy látomással kezdődik, amelyben János azokat látja, akiken az Isten pecsétje van, valamint azt, hogy „a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva”. Miközben az egész világ követi a fenevadat és annak képét felveszi, ezek „követik a Bárányt, ahová megy” (1, 4. vers – új prot. ford.).

Ugyanezen fejezetben található a hármas angyali üzenet, ami választóvonalat húz a fenevad követői és a Bárány követői közé. Ők Isten utolsó felhívását közvetítik a Föld bolygó felé, mielőtt Jézus eljön sarlóval a kezében, hogy learassa annak lakóit. Az első üzenet egy meghívás, hogy fogadják el az emberek az örökkévaló evangéliumot, és adjanak dicsőséget a teremtő Istennek. A második egy kijelentés arról, hogy Babilon elbukott. A harmadik pedig figyelmeztetés, hogy az emberek ne vegyék magukra a fenevad bélyegét. Ha hisszük, hogy Jézus eljövetele előtt mi vagyunk az utolsó nemzedék, akkor a hármas angyali üzenet még inkább időszerű és még sürgősebb, mint amennyire valaha képzeltük.

Akik elfogadják az első angyal evangéliumi hívását, és elutasítják a fenevad dogmáját, amit a harmadik angyal elítél, azokat Jel 14:12 úgy jellemzi, mint Isten szentjeit, akik „megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét”. Ennélfogva a Bárány neve és Isten neve egyaránt fel van írva homlokukra. Jézusba vetett hitük arra készteti őket, hogy megtartsák Isten parancsolatait még a szörnyű üldözés ellenére is. Megtartják parancsait ám nem azért, hogy üdvösséget nyerjenek, hanem mert már megváltást kaptak. Efézus 2:8-10 szerint: „kegyelemből tartattatok meg, hit által;… jó cselekedetekre”.

Az utolsó nemzedékkel kapcsolatos leírás Jézus hite és Isten parancsolatai körül összpontosul. Az antikrisztust azért vádolja az Írás, mert „szabadon választható utakat” kínál a mennybe, ezerféle kitalált módot arra, hogy helyettesítse vagy kiegészítse Isten egyetlen és kizárólagos megoldását a bűn problémájára. Jézust nincs mivel helyettesíteni, megváltói művéhez pedig SEMMIT sem tudunk hozzátenni. Az antikrisztus abban is bűnös, hogy Isten parancsolatait úgy változtatta meg, hogy azok igazodjanak az emberi kigondolásokhoz, vagy pedig egészen elvetette azokat, mint a múlt poros relikviáit. Isten szentjei azonban dicsőséget adnak Istennek az által, hogy belekapaszkodnak Jézusba vetett hitükbe, mint üdvösségük egyetlen reménységébe, és engedelmeskednek Isten parancsolatainak, amelyeket a Szentlélek szívükbe és elméjükbe írt.

Garth Bainbridge
Sydney és Környéke Egyházterület

Ausztrália

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése