A 10. fejezet arra
hív bennünket, hogy fogadjuk el Jézus érettünk bemutatott áldozatát és hittel
lépjünk be Isten jelenlétébe, „járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek
teljességével” (22. vers).
Az első 10 vers arra
emlékeztet bennünket, hogy a földi szentély áldozati rendszere csupán árnyéka
(előképe) volt az igazi áldozatnak, amit Jézus ajánlott fel Istennek tökéletes
engedelmességben. A 11-14 versekben arról olvasunk, hogy Jézus szolgálata azért
volt eredményes, mert tökéletes áldozatot mutatott be, ellentétben a földi
papok szolgálatával, akik folyamatosan olyan áldozatokat mutattak be, amelyek
képtelenek voltak megtisztítani a lelkiismeretet. A 15-18. versek azt
tanúsítják, hogy az új szövetség ígérete eltörli a régi áldozati rendszert,
mivel az új szövetség Jézus áldozata által nyújt bűnbocsánatot. Ennek fényében
a 19-től a 25 versig terjedő szakasz sürgető hívást intéz felénk, hogy
járuljunk hozzá – közvetlen jelenlétébe – bizalommal, mert Jézus vére teljesen
tisztára mosott bennünket. A 26-31. versek arra figyelmeztetnek, hogy akik
visszautasítják Jézus szolgálatát és érettük bemutatott áldozatát, azok számára
nincs más létező áldozat, ami bocsánatot hozhatna bűneikre. Csak egy ítélet
várhat rájuk. Így a 31-39. versek arra buzdítják az olvasókat, hogy hitben
lépjenek be Isten jelenlétébe, az üldöztetések és akadályok ellenére is,
amelyek körülveszik őket ezen a világon.
Ez egy olyan lecke,
amit nehéz megtanulni. Valahogy mindig mi szeretnék meghozni az áldozatot,
valami ajándékot, vagy adományt, amely Isten előtt elfogadhatóvá tenne
bennünket. A Zsidókhoz Írt levél azonban azt tanítja, hogy nincs olyan emberi
áldozat, amely elég jó lehetne ahhoz, hogy megtisztítsa a lelkiismeretet. Nincs
olyan emberi áldozat, amely elfogadhatóvá tehetne bennünket Isten előtt. Isten
nyújtotta Jézusban azt az egyetlen áldozatot, amely egyedül képes valóban
megtisztítani bennünket, kizárólag ez az az áldozat, amely elfogadhatóvá tehet
bennünket Isten előtt. "Az Isten a kevélyeknek ellene áll, az
alázatosaknak pedig kegyelmet ád" (1 Péter 5:5).
Most arra hívlak
benneteket, mindnyájunkat, hogy fogadjuk el Jézus áldozatát, Járuljunk Isten
elé „bizalommal”, hit által „teljes bizonyossággal”, hogy
mi is megláthatjuk annak a fénynek a sugarait, amely Jézus arcáról árad felénk.
Felix H. Cortez
Andrews Egyetem
Hetednapi Adventista Teológiai Szeminárium
Egyesült Államok
Fordította: Liebhardt László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése