Mai szakasz: Példabeszédek 4

Salamon folytatja beszélgetését a fiával a bölcsesség jellemzőiről és hasznáról. A 4. fejezetben Salamon még nyíltabban beszél, amikor gyermekkorára gondol, és megosztja azt, amit édesapjától tanult:

  

„Támaszkodjék szavaimra szíved,

         Tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz! (4. vers - új prot. ford.).

         Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet... (5. vers)

         Ne hagyd el, és megőriz téged, szeresd, és megoltalmaz téged (6. vers)

         A bölcsesség mindennek felett való, ezért szerezz bölcsességet!” (7. vers - angol NET fordítás)

Nem tudjuk, hogy Salamon ezeket az első fejezeteket egy ültő helyében mondta el a fiának vagy több hónapon át, de egy dolog biztos: Salamon fia áldott haszonélvezője volt apja bölcs tanácsainak. Elgondolkodhatunk azon is, hogy a gyermek fel tudta-e fogni mindazt, amit Salamon fontosnak tartott megosztani vele.

Fia tanácsolásán túl, hogy ragadja meg a bölcsességet, más témákat is felhoz: a bölcsesség védelmet, értelmet, igazi nagyságot, hosszú életet és útbaigazítást eredményez (6,7,9,10,11. vers); ne egyél bűnnel szerzett kenyeret (17. vers), féltve őrizd szívedet, az élet forrását (23. vers), és tartsd távol a szádtól a csalárdságot (24. vers).

Bizodalmát a Bölcsesség (vagy Isten) áldásában a következő ígéret írja le:

                   „Jártodban semmi sem gátolja lépteidet,

                                      és ha futsz, nem botlasz el.

                   Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle,

                                      vigyázz reá, mert ez a te életed!” (12-13. vers).

Ha Salamon komolyan vette volna saját tanácsait, sohasem botlott volna meg az Istennel járt útján (lásd: 1 Kir 11:1-13-at!).

Isten vezesse ma lépteidet és őrizzen meg az eleséstől!

Jackie Ordelheide Smith,

Kommunikációs menedzser,

Generál Konferencia lelkészi osztálya 

Mai szakasz: Példabeszédek 3

Amint Salamon folytatja fia tanácsolását, útmutatásait rövid, bölcs mondásokban fogalmazza meg, amiket példabeszédeknek nevezünk. Mintha félne, hogy kifut az időből, véletlenszerű sorrendben osztja meg ezeket a példabeszédeket, mint egy listát. Ez tanácsadásának egyik jellegzetes vonása. Minden példabeszéd tartalmazza a tanácsot és a következményeket: mi történik, ha követik a tanácsot, és mi történik, ha nem. Habár nincsenek egymással összefüggésben, a példabeszédek mély bölcsességről tanúskodnak és időtlen tanulságokat tartalmaznak:

                   „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből;

                   a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

                   Minden te útaidban megismered őt;

                   akkor ő igazgatja a te útaidat” (5-6. vers).

„Vajon nem ígérte meg Isten, hogy a Szentlelket adja annak, aki kéri?... Egyesek mintha félnének belekapaszkodni Isten szavába, mintha csak feltételezések lennének benne. Imádkoznak Istenhez, hogy tanítsa őket, de félnek hitelt adni Isten esküvel megerősített szavának, és hinni abban, amit Róla tanultak. Ha alázatosan, tanítható lelkülettel fordulunk mennyei Atyánkhoz, ha akarunk és vágyunk arra, hogy többet megtudjunk, miért kételkedünk Isten ígéreteinek teljesedésében?” (SDA Bibliakommentár, 3. kötet, 1155-1556. oldal – Ellen White 35. levele - 1893.)

Zárd szívedbe ma a fejezet egyik példabeszédét, és tanuld meg kívülről!

Jackie Ordelheide Smith,

Kommunikációs menedzser,

Generál Konferencia lelkészi osztálya 

Mai szakasz: Példabeszédek 2

Amikor Salamon trónra került, Isten megjelent neki egy éjszakai álomban és megkérdezte, hogy mit adhatna neki. Salamont alázatra késztette az a feladat, hogy Isten választott népét ítélje, ezért így válaszolt: „Adj azért nekem bölcsességet és tudományt, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?” (2Krón 1:10 - új prot. ford.).

Első pillantásra úgy tűnik, hogy Isten ezt a kérését azonnal megadta neki vagyonnal, gazdagsággal és tisztességgel együtt (lásd: 2 Krón 1:12). A Biblia azonban nem részletezi, hogy Salamonnak mennyit kellett együttmunkálkodni Istennel, míg kérése teljesült. A mai szakaszból az derül ki, hogy nem jött olyan könnyen, mivel Salamon tanácsa szerint a bölcsességért kiáltani kell, és az értelmet hangosan kell kérni... úgy kell keresni, mint az ezüstöt és úgy kell kutatni, mint az elrejtett kincset (3-5. vers). Csak ezek után érti meg az ember az Úr félelmét és Isten ismeretét. Isten adja a bölcsességet, és az a bölcs, aki ismeri Őt.

A Bölcsesség (az Úr) adja a jó és a rossz közötti különbségtétel képességét, és Ő véd meg bennünket a gonosz embertől, a paráznától és a nem hozzánk való házastárstól. 

Kiáltsunk fel ma szívünk mélyéről azért az értelemért és bölcsességért, amelyet egyedül Isten adhat!

Jackie Ordelheide Smith,

Kommunikációs menedzser,

Generál Konferencia lelkészi osztálya 

Mai szakasz: Példabeszédek 1

Ó bárcsak mindnyájunknak olyan édesapja lenne, mint Salamon, aki tanácsol és kalauzol az élet útvesztőiben!

Salamon úgy kezdi fia intését, hogy ékesszólóan kijelenti, miért kell törekedni a bölcsességre: "Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat! Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet! Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást." Vajon nem vágyik minderre automatikusan az ember? De hogyan lehet ezt megszerezni? Az "Úr félelmével" - javasolja Salamon. Olyan szavak ezek, amelyek tele vannak értelemmel és tapasztalattal.

Salamon fiának adott tanácsát, hogy hallgasson édesapjára és édesanyjára szépen illusztrálja a következő kép: "ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon". Ó, ha a bölcsesség ennyire kézzelfogható és látványos lenne! Akkor valószínűleg sok csapdát elkerülnénk, amiket utunkba helyez az ellenség!

Nagyon tetszik nekem, ahogyan Salamon megszemélyesíti a "Bölcsességet" ebben a fejezetben, szinte életre keltve azt szavakon és érzéseken keresztül. "Aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan" - szól a bölcsesség -, "mert nem rettenti baj."

Féljük ma az Urat, hadd legyen Ő a bölcsességünk, s akkor biztonságban leszünk jelenlétében!

Jackie Ordelheide Smith,

Kommunikációs Manager,

Generál Konferencia lelkészi osztálya 

Mai szakasz: 150. zsoltár

Ez az öt Halleluja zsoltár közül az utolsó, amely zárja az egész Zsoltárok könyvét. Az utolsó öt zsoltár közül mindegyik úgy kezdődik és végződik, hogy Dicsérjétek az Urat, a héberben hallelu yah.

Amikor ezt a zsoltárt olvasom és elképzelem a hangszereket, amelyeket az Istent dicsőítő zenekarban használtak, és amelyeket a 3-5. versek említenek, Händel Halleluja kórusára gondolok a Messiás oratórium második részéből. Ez a magasztos zenei darab Isten végső győzelmét ünnepli a halál és bűn fölött. A Megváltó dicséretét zengi. Noha nem az oratórium fináléja, egy szép befejezés is lehetne, mert annyira tetőpontra ér.

Ez  zsoltár a dicséretek csúcspontja a Zsoltárok könyvében. A zsoltáros arra hív, hogy dicsőítsük Istent „hatalmas tetteiért”, és „nagyságához méltóan” (2. vers – új prot. ford.). Mindenkit hív, akiben élő lélek van, hogy dicsőítse Istent (6. vers). El tudod képzelni azt, amikor az egész föld dicsőíti Istent? El tudod képzelni milyen az, amikor minden térd leborul előtte és minden nyelv megvallja őt (Ésa 45:23)?

Ez az álom hamarosan valósággá válik, amikor az Isten országában bekapcsolódunk a legmagasztosabb Halleluja kórusba: „És látám, és hallám a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének körül sok angyalnak szavát; és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer vala; Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást. Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké" (Jel 5:11-13)

Halleluja!

Dicsérjétek az Urat!

Thandi Klingbeil

gyermekeit otthoni iskolában tanító édesanya

Tennessee, USA

Mai szakasz: 149. zsoltár

Néhányan talán azon csodálkozunk, miután elolvastuk ezt a zsoltárt, hogy milyen kapcsolat lehet az első rész (dicsérjük Istent, új éneket énekeljünk Neki, zenével és tánccal örvendezzünk) és a második rész (bosszú, kétélű kardok, foglyok ejtése és büntetés) között. Úgy tűnik, a két rész együtt egyáltalán nem illik bele egy zsoltárba.

És mégis, hasonló helyzettel találkozunk Nehémiás napjaiban (Nehémiás 4: 17-18), amikor Szanballat és szövetségesei meg akarták akadályozni Jeruzsálem falainak újjáépítését. Annak, aki építette a falat, az egyik kezében szerszám volt, a másikban fegyver; Istent dicsérték a fal újjáépítésével, és közben az ellenséggel harcoltak.

Talán vannak időszakok az életünkben, mikor Istent dicsőítjük, de közben folyamatosan támad minket az ellenség. Ez talán ellentmondásos, de minél inkább követjük Istent; lelkeket nyerünk meg a királyságának; az Ő akaratát teljesítjük a sajátunk helyett; az Ő jellemét tükrözzük vissza és dicsőítjük életünkkel – annál több ellenséges támadás fog érni minket. Dicsőítsük Istent azért a győzelemért, amit már megszerzett, ugyanakkor  azonban vegyük fel Isten teljes fegyverzetét és páncélzatát (Ef 6:10-17), hogy szembeszállhassunk az ellenséggel!

Thandi Klingbeil

gyermekeit otthoni iskolában tanító édesanya

Tennessee, USA

Fordította: Rajki Dávid

Mai szakasz: 148. zsoltár

Ebben a zsoltárban minden teremtmény – beleértve a mennyeieket és Isten gyermekeit a Földön – mind Őt dicséri.

Először az angyalok és angyalseregek dicsőítik Istent. Utána a teremtés időrendi sorrendje szerint, amit Mózes első könyve részletez, minden elem és teremtmény felemeli a hangját Istenhez. A gyümölcsfákon és szálló madarakon keresztül a dicsőítéshez végül az ember, a teremtés koronája is csatlakozik, a leghatalmasabb királytól a legkisebb gyermekig – mind a Halleluja kórusban énekelnek.

Mégis, ez a kozmikus szimfónia egy meghitt megjegyzéssel ér véget: Istennek van egy „hozzá közel való népe” és amíg Isten a legmagasabb helyet érdemelné meg, Ő mégis az emberiséggel keresi a közelséget. Közel emeli népét a szívéhez.

Ez egyedül Jézus kereszthalála által lett lehetséges. Ez az áldozat és minden más, ami ez által megvalósult örök hálaénekre indít bennünket a Halleluja kórusban.

Thandi Klingbeil

gyermekeit otthoni iskolában tanító édesanya

Tennessee, USA

Fordította: Rajki Dávid