Mai szakasz: 2 Thesszalonika 1

Egy egyszerű telefonhívás tisztázhatott volna egy csomó olyan problémát, amellyel Pál gyülekezetei szembesültek. De nem voltak telefonok az ókori világban. Ezért a híveknek fel kellett kutatni Pált, és így átadni neki egy levelet a kérdésekkel. Az apostol aztán lediktálta a választ, és visszaküldte a gyülekezetnek. A folyamat gyakran hónapokig is eltarthatott. Ez alatt az idő alatt a tévhit és a félreértések kifejlődhettek és terjedhettek.

Úgy tűnik, hogy ez történt Thesszalonikában is. Az alatt az idő alatt, amíg Pál információt gyűjtött és választ írt, amelyet Thesszalonikai első levélként ismerünk, új problémák is előálltak a gyülekezetben. Ezek a problémák még súlyosbodhattak amiatt, hogy félreértelmezték, vagy rosszul alkalmazták azt, amit Pál ez első levelében írt. A Thesszalonikai második levél Pál próbálkozása, hogy javítson a helyzeten.

A Thesszalonikai második levél első fejezetében Pál ismét azzal foglalkozik, hogy figyeli Thesszalonikai munkájának eredményét. A második eljövetelkor Isten csodálatos közbelépésével megszabadítja a hívőket üldözőiktől (1-5. vers). Pál célja ebben a fejezetben nem a megtorlás feletti öröm (8-9. vers), hanem az üldözöttek és elnyomottak bátorítása (5-7. vers). Az igazság napja közeleg. Az igazságszolgáltatást nem kell a saját kezünkbe vennünk. Az igazságos Isten, aki gondosan méri az igazságot, kezelni fogja a dolgot. A magva ennek az ítéletnek teljesen az ellentéte annak, amit a Thesszalonikai első levél 4. fejezetében találunk. Ott Jézus második eljövetele lehetővé teszi a thesszalonikaiaknak, hogy az Úrral legyenek. Itt az üldözők elűzetnek az Úr színe elől, éspedig nem azért, mert gyűlöli őket, hanem azért, mert jellemük nem tudja elviselni Isten jelenlétét.

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

Mai szakasz: 1 Thesszalonika 5

1Thesszalonika 5:1-11-ben még mindig a második advent a fő téma, de a fókusz eltolódik. Itt Pál nem annyira Jézus visszajövetelének a részleteit tisztázza, hanem a folyamatos készenlét szükségletét az utolsó ítélet fényében. Ahol Isten ítél, ott megtalálható az ítélet pozitív és negatív oldala egyaránt. Az ítélet két oldala nyilvánvaló az 1Thessz 5-ben, ahol egy sor ellentétpárt találunk, úgymint: sötétség/világosság, éjszaka/nappal, részeg/ józan (4-8. vers).

A második adventre való felkészülés arról szól, hogy jelentős időt töltünk Isten Igéjének tanulmányozásával (5:1-5). Nagyon sok dolog akadályoz ebben bennünket manapság a kimerítő munkától az e-maileken, a szórakozáson egészen a hangulatjavítók bőségzavaráig. Pál arra hív, hogy tegyük Isten Igéjét az első helyre életünkben, és akkor nem lepnek majd meg az események, bármennyire váratlan időpontban érkezzenek is.   

Pál egy tizenhét tételből álló tanács sorozattal fejezi be a Thesszalonikai első levelet (12-22. vers), amit egy záró ima követ (23-24. vers). Az 1Thess 5:12-22 tizenhét tanácsát két csoportra lehet osztani: 1) tanácsok a helyi gyülekezet szolgálataihoz (12-15) és 2) tanácsok az általános keresztényi élethez (16-22. vers). Ezt a természetes felosztást a szöveg nyelvtana is jelzi. Az első kilenc tanács (12-15) igével kezdődik, és a szolgálatra összpontosít. A második nyolc tanács igével fejeződik be, és a személyes életre összpontosít.    

A záró imában (23-24) Pál összefoglalja levele fő témáját, hogy a thesszalonikai hívek növekedjenek a megszentelődésben és a szentségben egészen Jézus második eljöveteléig. Ez a növekedés sarkalatos pont marad, hiszen ennek folytatódnia kell a mai a helyi gyülekezetekben szerte a világon. 

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

Mai szakasz: 1 Thesszalonika 4

A 4. és 5. fejezetekben Pál a múltról áttér a jövőre. Voltak olyan dolgok, amelyek hiányosak voltak a thesszalonikai gyülekezeti tagok életében (3:10). Pál segít ezeket a hiányosságokat orvosolni. A levél elkezdi ezt a folyamatot, de a megvalósulás nem lehet teljes egészen addig, míg Pál és a thesszalonikaiak nem lesznek újra együtt.

Isten örül annak, amikor a mi jellemünk és viselkedésünk összhangban van az Ő jellemével és magatartásával (4:1-2). Amikor kedvesek és szívélyesek vagyunk, akkor Isten kedves és szívélyes jellemét tükrözzük. Amikor megtartoztatjuk magunkat a szexuális erkölcstelenségtől, tiszteletben tartjuk azt az értéket, amit Isten tulajdonít a másik embernek (4:3-8).

Hogyan élhetnénk „csendes életet” egy mai nagyvárosban (4:9-12), ahol a pénzhajhászás, a dolgok hajhászása és a földi kapcsolatok hajhászása tűnik a legfontosabb dolognak? Ezek azonban nem tudnak megelégíteni hosszú távon. Csak az örök érvényű dolgok biztosítanak békességet az élet zűrzavarában.

A 13-18. versekben Pál rátér a végidei eseményekre, nem azért, hogy minden részletet tisztázzon, hogy mi fog történni a vég előtt, hanem azért, hogy élet egy valós kérdésével, a reménytelen gyásszal foglalkozzon. A szakasz kulcsszava minden bizonnyal az „együtt” kifejezés. Az élők és a meghaltak együtt vitetnek fel, hogy mindannyian együtt legyenek az Úrral. Ez előtt egyik csoport sem volt ebben az értelemben az Úrral. A reménytelen gyászra való válasz az egész örökkévalóságon át tartó folyamatos közösség reménye. 

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

Mai szakasz: 1 Thesszalonika 3

Ennek a fejezetnek és az előző végének is (2:13-3:13) fő témája a barátság. Pált és a thesszalonikaiakat mély érzelmi szálak kötötték össze. Kapcsolatuk azonban több volt érzelmi kötődésnél, örök barátság volt (2:19-20; 3:13). Ez a kapcsolat nem csak a megfelelés miatt történt az evangélium érdekében. Pál az egész örökkévalóságon át közel akar lenni hozzájuk. 

Pál azért vágyik annyira, hogy találkozzon a thesszalonikaiakkal, mert bennük látja szolgálata szentesítését. Amikor Jézus visszajön, a thesszalonikaiak lesznek az ő öröme és dicsekedése Jézus előtt (2:19-20). Pál nem elégedett meg csupán azzal, hogy üdvösséget nyert, látni akarta a bizonyítékát annak is, hogy az ő élete milyen áldást jelentett másoknak. A gyülekezetnek szüksége volt Pálra, de Pálnak is szüksége volt a gyülekezetre.

Miközben az evangélium (amit Jézus rólunk gondol) erőteljes módja annak, hogy stabil önértékelést építsünk ki, gyenge emberi természetünk vágyik a siker jeleire. Úgy tűnik, hogy Pál apostol sem kivétel ebben. Bizonyos mértékig az ő önértékelése is összekapcsolódott missziós kezdeményezései sikeréhez (3:6-8). Bátorítónak találom azt, hogy még az apostolok is fontosnak tartották azt, hogy mások mit gondolnak róluk.

A végső cél azonban az, hogy feddhetetlennek találtasson Isten előtt az utolsó ítéletben (3:11-13). De ugyanolyan fontos Pálnak az is, hogy Jézus második eljövetele dicsőséges találkozást fog jelenteni a családok és barátok számára, akiknek a közössége örökké fog tartani annak köszönhetően, amit Jézus értük tett. A keresztény kapcsolatoknak nincs szavatossági ideje. Az örökkévalóságra lettek tervezve.

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

Mai szakasz: 1 Thesszalonika 2

Az ókori világban széles körben ismert volt az a tény, hogy a pénz, a szex és a hatalom befolyásolja a legnagyobb mértékben az emberi viselkedést. Az első században sok „utcai prédikátor” árulta nézeteit azért, hogy elkerülje a kétkezi munkát. Mások úgy találták, hogy a nők vonzódtak az olyan férfiakhoz, akik a nagy nyilvánosság előtt elismertek voltak. Mások meg csak úgy tobzódtak a hatalomban, amit a nagy ötleteik nyomán kaptak mások felett. De ha a pénz, a szex és a hatalom motivál, akkor nem az Isten tetszésének vágya motivál. És még csak tudatában sem vagy annak, hogy valóban mik a valódi indítékaid.    

1Thess 2:1-12-ben mélyebb bepillantást nyerhetünk Pál és társai életébe. Az igazi szolgálat azt jelenti, hogy engeded Istennek, hogy Ő vizsgálja meg lelki életedet és indítékaidat, hogy azt mondd, amit valóban hiszel, és mindig azt keresd, ami Istennek tetsző. Megengedni Istennek, hogy megvizsgálja lelki életedet a legjobb útja annak, hogy a lelki hitelességet kialakítsd és fenntartsd (2:3-6). Ezt a hitelességet nemcsak Isten, hanem az élet is teszteli. A szenvedés segít elkülöníteni az igazit a hamistól. Ha az apostolokat a pénz, a szex és a hatalom motiválta volna, a Filippiben történtek azt eredményezték volna, hogy kilépnek a szolgálatból (2:1-2). De indítékaik őszintesége mindenre hatással volt, amit Thesszalonikában tettek (2:7-12).    

Pál és a többi apostol valódi emberek voltak. Lehangoltak, vagy haragosak lehettek, amikor üzenetüket elutasították (1Thess 2:13-16), de bátorítást adott nekik a thesszalonikaiak lelkes hozzáállása (17-20. vers). És mindenek felett, ők megengedték Istennek, hogy vizsgálja meg apostoli őszinteségüket (3-6. vers). Ha az üzenet, amelyet prédikálok nem változtatta meg az én életelemet, vajmi kevés haszna lesz azoknak, akiknek prédikálok.

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

  

Mai szakasz: 1 Thesszalonika 1

A kapcsolatok kényes dolgok. Nagyszerűek lehetnek egyik napon és viharosak a másikon. Pál apostol kapcsolata a thessalonikaiakkal mély volt érzelmileg, de rövid a közvetlen érintkezés szempontjából. Pál első látogatása Thesszalonikába csak néhány hétig tartott, de ennek ellenére valami mély érzéseket generált benne ez a rövid érintkezés is. Pál nem tudta elviselni a tőlük való elszakítottságot, ezért írt nekik egy levelet, amelyben arról biztosította őket, hogy gondolatai és imái középpontjában maradtak. 

Pál idejében az imádság hasonlított a legjobban a mai Skype-ra. Az imádságot használta arra, hogy földi kapcsolatait rendezze Isten jelenlétében. Ennek a mélysége az első fejezetben válik nyilvánvalóvá. Imájának összefoglalása a 2-5. versekben egyetlen mondat a görögben. A fő mondanivaló ebben a mondatban az, hogy „hálát adunk”. A fő oka a hálaadásnak a thesszalonikai gyülekezet lelki gyarapodása és gyakorlata. „az Úrnak öröme a ti erősségetek” (Neh 8:10). Ezt az örömet a hálaadás okozza.  

A 6-10. versek folytatják az okok felsorolását, hogy az apostol miért hálás a thesszalonikai hívekért. A gyülekezet tükrözte Jézus természetét és követte az apostolok példáját, úgyhogy példájává lettek az új hívőknek mindenfelé. Az apostolok és Jézus is igazságtalanul szenvedtek, mégis örömük volt a szenvedések közepette is (1Thess 2:1-2; Zsid 12:1-2). A tény, hogy a tesszalonikaiak is ezt élték meg, lelki növekedésük további bizonyítékát képeztek az apostol számára. Pál aggódott lelkiállapotukért, mielőtt hírt kaphatott volna felőlük (1Thess 3:1-8). Amikor tudomást szerzett hűségükről, köszönet és hálaének törte fel belőle Isten iránt (1:2-10).

Jon Paulien

Loma Linda Egyetem

Egyesült Államok

Mai szakasz: Kolossé 4

Pál apostolnak a kolossébeli hívőkhöz szóló levelének vége felé egészen nyilvánvalóvá válik, hogy számára mi a legfontosabb: a hittestvérek mindig, mindenkivel méltányosan, krisztusi lelkülettel bánjanak, és Őt hirdessék. Arra kéri őket, imádkozzanak érte, hogy Isten nyisson kapukat az ige előtt, hogy ő tovább terjeszthesse Krisztus titkát (3. vers). Az apostol arra vágyik, hogy nyíltan, érthetően beszélhessen Krisztus elrejtett igazságairól, hogy mások is megérthessék azokat (4. vers). Pál arra buzdítja a kolossébeli hívőket, hogy viselkedésük mindig, mindenki felé Krisztus kegyelmét tükrözze, értelmes életvitelükkel a keresztény élet vezetőjének bölcsességét mutassák be (5-6. vers). Úgy szavaikkal, mint tetteikkel Krisztusra kell irányítaniuk a figyelmet.

Pál a munkatársairól szóló rövid híradással fejezi be levelét, akik különös vigaszt jelentettek neki. Egyikük, a kolossébeli Epafrás, aki buzgón imádkozott a kolossébeli hívőkért. Azért könyörgött, hogy mindnyájan „megállhassanak tökéletesen és teljes meggyőződéssel az Istennek minden akaratjában” ( 12. vers).

Közvetlenül zárszavai előtt Pál apostol ismét Krisztus jó hírének terjesztésére buzdítja a kolossébelieket, most nem azok között, akik még nem ismerik Őt, hanem a már hívők körében. Arra kéri őket, hogy levelét olvassák fel a közelben élő testvérek csoportjának, a laodiczeaiaknak is (16. vers). Végezetül Pál arra kéri őket, hogy ne feledkezzenek el az ő láncairól, amiket a számára legfontosabb, leghőbb vágyának teljesítése, Krisztus hirdetésével töltött élete miatt visel (3; 18. vers).

                                     Kenneth Norton

                                          Collegedale, Tenessee

Hetednapi Adventista Egyház

                                         Egyesült Államok

Fordította: Csala Beáta