Mai szakasz: 1 Mózes 28

„Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól. Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában” (Róm 5:6-11 új prot. ford.).

Kevés bibliai történet mutatja be jobban Isten bánásmódját a bűnösök iránt (ahogy fentebb láthattuk: Róm 5:6-11), mint Jákób – létráról szóló – álmának története. Jákób bűnös volt, és életét mentve menekült haragvó testvére elől, akit vérig sértett. Egyedül volt, tele félelemmel, családjától elszakítva, és láthatólag Istentől is elszakítva. De Isten pontosan ebben az órában jön el Jákóbhoz, minden előzetes bejelentés és minden meghívás nélkül, hacsak nem vesszük figyelembe Jákób kimondatlan segélykiáltását. Isten eljön Jákóbhoz, és biztosítja őt arról, hogy bűne ellenére még mindig értékes gyermeke Ábrahám és Izsák Istenének; valamint arról, hogy a nekik tett összes ígéret rá is vonatkozik. Amikor még bűnösök vagyunk Isten eljön hozzánk, mint „Immánuel - velünk az Isten” (Mt 1:23). A létra, amit Jákób látott, Jézust jelképezi (Jn 1:51), aki összekötő kapocs Isten és a bűnös emberiség között. Az emberiség családja magányosnak, kimerültnek érezheti magát, félelmei lehetnek, de Isten nem fordít hátat nekünk! Ő valóban Ábrahám, Izsák és Jákób Istene - a küzdő emberek és a bajbajutott családok Istene.

Douglas Tilstra

    Southern Adventist University

Mai szakasz: 1 Mózes 27

Vissza tudsz emlékezni az életedben olyan esetre, amikor valami buta, önző, mások számára bántó dolgot tettél és nem akartad elismerni hibádat? Esetleg letagadtad, amit tettél, megpróbáltad tudatosan figyelmen kívül hagyni az egészet, vagy másokat hibáztattál a történtekért. Vagy, ami ennél is rosszabb, megpróbáltad vallásos köntösbe öltöztetni az eseményt, kijelentve azt, hogy ez Isten akarata volt, függetlenül attól, hogy teljesen tudatában vagy annak, hogy egyszerűen saját bűnösséged eredménye volt az egész.

Ez Jákób helyzete 1 Mózes 27 mai történetében. Figyeljük meg a történet legdrámaibb momentumát, amikor Izsák gyanút fogott és kérdéseket tett fel "Jákobnak" (a valóságban Jákób testvérét álcázta) a gyorsasággal kapcsolatosan, ahogyan a vadászatból visszaérkezett. Izsák megkérdezte: "Hogy találtál vadat ilyen hamar, fiam? Ő pedig így felelt: Mert Istened, az Úr elém hozta" (1 Mózes 27:20). Ez hazugság! Nem isten volt az, hanem egy csaló anya! És Jákób, bár vonakodva, de végül beleegyezik édesanyja csaló tervébe, ezért mindketten felelősek a lopásért és csalásért, de semmi esetre sem Isten!

Ez a történet a Szentírásban páratlan módon mutatja be a generációs bűnök tragikus hatását. Rebeka mesterkedése Sára Hágárral kapcsolatos mesterkedésére emlékezet (1 Móz. 16:1-5). Mind a két asszony "segíteni akart Istennek" ígérete teljesítésében. Mindketten olyan módszerhez nyúltak, amelyek ellentétesek Isten tervével. Rebeka átörökítette anyósa bűnét a következő nemzedékre. Jákób hazugsága saját azonosságával kapcsolatosan nem is különbözik annyira apja és nagyapja hazugságától feleségük azonosságával kapcsolatosan. Mindhárom férfi megpróbált magyarázatot adni hazugságára, hogy szükséges volt Isten ígéretének teljesedése érdekében. A valóságban azonban hazugságuk gyávaságukról és Isten iránti hitetlenségükről tesz bizonyságot. Más generációs jellegzetességek ebben a történetben: személyválogatás, viszályok a házasságban, testvérek közötti rivalizálás, irigység, gyűlölet. Gyilkossági kísérletek, hosszú ideig tartó távollétek a családtól és aztán a megbékélések sorozata Jákób előtti generációkban kezdődött és utána is folytatódott.

Ez a történet arra hív, hogy figyeljünk a családunkra. Milyen jellemtulajdonságokat, családi bűnöket, szokásokat és hajlamokat örököltünk szüleinktől és nagyszüleinktől. Ennek a tudata nem csökkenti személyes felelősségünket, hanem segít jobban látnunk hogyan és hol van szükségünk Isten kegyelmére életünkben, hogy sikeresen szembenézzünk Sátán támadásaival.

Douglas Tilstra

Southern Adventist University

Mai szakasz: 1 Mózes 26

Amikor Isten Önmagát Ábrahám, Izsák és Jákob Isteneként nyilatkoztatja ki (2Móz 3:6; Mt. 22:32; ApCsel 3:13), a küzdő emberek és a nehézségekben lévő családok Isteneként mutatkozik be, akiket kegyelem által megment és meggyógyít. Mózes első könyvének története egy hosszú családi történet, amely különösen Izrael népének első négy generációjára összpontosít, és azokra az emberekre, akik e nemzedékek vezető személyiségei voltak. Ezek az emberek: Ábrahám és Sára; Izsák és Rebeka, Jákob, Rákhel és Lea; valamint József és Aszenáth. Ezeket az embereket gyakran biblia hősöknek és a hit óriásainak gondoljuk. A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében található rövid összefoglaló történetüket valóban a hit példájaként mutatja be, azonban – hozzánk hasonlóan – életüket mélyen megsebezték saját bűneik, és mások ellenük elkövetett bűnei. Isten családjának Mózes első könyvében leírt története egy olyan családot mutat be, amelyet részegség, csalás, gyilkosság, paráznaság, vérfertőzés, gyávaság, irigység, gyűlölet, árulás, házastársak közötti megvetés és Isten iránti nyílt hitetlenség fémjeleznek. Ez valóban küzdő emberek és nehézségben levő családok története, azonban Isten története is, aki küzdő embereket és nehézségekben levő családokat ment meg és gyógyít meg. Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének története.   

A mai fejezetben Izsák megismétli apja bűnét, a gyávaság és csalás bűnét. A férjeknek Jézus bátor és önfeláldozó szeretetével kell szeretniük feleségüket (Ef 5:25), azonban Ábrahám kétszer, Izsák pedig egyszer hazudik feleségével kapcsolatosan, amivel hatalmas veszélynek teszik ki őket csak azért, hogy ők kényelemben és biztonságban maradjanak. Az egyik egyedi családi bűn, amely nemzetségről nemzetségre szállt Ábrahám családjában, a csalás alkalmazása volt önvédelmük érdekében. József (1Móz 45) szakít ezzel a romboló családi szokással. Később Jézus – akinek előképe József –, végleg megtöri ezt a láncot az emberiség családjában.

Örömünkre ez a fejezet Izsák több jó tulajdonságát is bemutatja. Úgy látjuk Izsákot, mint aki békét teremt és igazán imádja Istent. A történet vége visszavisz bennünket Jákob és Ézsau történetének vonalához azzal, hogy bemutatja: Ézsau nem követi Isten útját, mivel hitteus nőket vesz feleségül.

Douglas Tilstra

Southern Adventist University

Mai szakasz: 1 Mózes 25

Ebben a fejezetben elköszönünk Ábrahámtól, és megismerkedünk Jákobbal, akinek a fiai Izrael tizenkét nemzetségének törzsi vezetői lesznek. Isten Izrael nemzetén keresztül fogja beteljesíteni az Ábrahámnak tett ígéretét, hogy családját nagy nemzetté teszi, és megáldja általuk az egész világot (1Móz 12:1-3). Végül Jézus meg fog születni Ábrahám családjából, a legnagyobb áldás és Isten ígéretének végső beteljesülése lesz (Mt 1:1-17; Gal 3:16-17).

Jákob fiainak, és nemzetté formálódásuknak története előtt azonban még hallanunk kell Jákob történetét, akinek a nevét Isten Izraelre változtatja. Meg kell tanulnunk Jákob élettapasztalatát, és végig kell követnünk utazását ahogyan a csalóból és  csalárdból (1Móz 25:29-34; 27:36) Isten hercege lesz (1Móz 32:28). Isten átalakítja Jákob jellemét, és a végbement változás bizonyítékául végül nevét is megváltoztatja. Jákob története Isten minden gyermekének története. Minden férfi és nő átalakulásának története, akik egy napon belépnek az új Jeruzsálembe a tizenkét kapu egyikén, amelyek Izrael tizenkét fiának nevét viselik (Jelenések 21:12). Minden ember története, aki hit által Ábrahám, Izsák és Jákob/Izrael családjának tagjává válik (Gal 3:29; Mt 8:5-13). A következő napokban úgy olvasd Jákob történetét, mint a sajátodat!

Douglas Tilstra

Southern Adventist University

Mai szakasz: 1 Mózes 24

Ha már valaha álltál nehéz döntés előtt, vagy volt szükséged Isten akaratának megismerésére, akkor ez a fejezet számodra különösen fontos. Miközben Eliézer történetét olvasod, figyeld meg az ő radikális függését Istentől valamint az Isten vezetésének meglátására vonatkozó, alábbi elveket!

Tarts ki Isten már kinyilatkoztatott akarata mellett! Amikor Ábrahám megkéri Eliézert, hogy találjon feleséget Izsáknak, azt kéri tőle, hogy ne a kánaáni lányok között keressen (3. vers). Ahhoz, hogy Isten Ábrahámnak tett ígérete teljesedni tudjon, Izsáknak szüksége volt egy feleségre. Azonban ahelyett, hogy maga próbálná meg megoldani a dolgot, Ábrahám kész megbízni Istenben (8. vers).

Itasd át a kérésedet imádsággal! Figyeld meg, hogy támaszkodik Eliézer folyamatosan Istenre, az Ő vezetését kérve (12., 26., 42., 48. és 52. vers), és hogy Izsák hogyan töltötte ezt a várakozási időszakot (63. vers)!

Keresd Isten gondviselésének jeleit! Eliézer egy olyan jelért imádkozott, amely megmutatja neki Isten akaratát (14. vers). Mégis észre kell vennünk, hogy ez nem egy körülményekben megmutatkozó, hanem jellembeli jel volt. Nem azt kérte, hogy ilyen vagy olyan színű ruha legyen rajta (körülmény), hanem hogy legyen kész vendégszeretetet tanúsítani (jellem). Tíz teve megitatása nem kis tett volt akkoriban! Figyeld meg, ahogy Eliézer gondosan figyeli őt (21. vers), majd ahogy ravasz kérdéseket tesz fel neki (23. vers), mielőtt a lány vendégszeretetének utolsó megnyilvánulása meggyőzi őt Isten vezetéséről (25. vers). Mind Izsák, mind Rebeka hajlandó volt hallgatni szüleik és lelki vezetőik tanácsára (28. és 58. vers), viszont bármennyire is nehezünkre esik ‑ mikor mi magunk már meggyőződtünk Isten akaratáról ‑, nem kényszeríthetjük rá Isten vezetését valaki másra, és néha meg kell engednünk, hogy Isten egy más módon vezessen (8., 41. és 57. vers). Ha Isten akarata egyértelmű, ne késlekedj! Isten vezetésének milyen módjait figyelted meg az életedben – különösen, amikor döntéseket kellett hoznod? Milyen tapasztalatod van ezzel kapcsolatban?

Alan Parker

Southern Adventist University professzora

Fordította: Kóczián Károly

Mai szakasz: 1 Mózes 23

Figyeljük meg ebben a fejezetben, hogy Ábrahám milyen udvarias és milyen nagylelkű Khéth fiaival, a Khitteusokkal (hettitákkal), és milyen tisztelettudóan beszél velük. Viszont azt is megfigyelhetjük, hogy milyen tisztelettudóak voltak ők is Ábrahám irányában, és milyen kedvesen beszéltek vele. Milyen tanulságot vonhatunk le a fejezet első feléből? Ábrahámhoz hasonlóan nekünk is udvariasnak és tisztelettudóknak kell lennünk mindenki irányába, származástól és kultúrától függetlenül. Isten mindenkit szeret, s ha egy másik országban vagyunk misszionáriusok és ott élünk, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy mi is mint Ábrahám, látogatók és vendégek vagyunk az ott lakók között.  

Azt is megfigyelhetjük, ahogyan Ábrahám meghajol az emberek előtt és kéri őket, hogy továbbítsák kérését Efron felé – akinek a tulajdonában volt a föld és Makpelá barlangja –, hogy adja el neki tulajdonát, s ő eltemethesse oda feleségét, Sárát. Efron ott ülhetett a Khitteus vezetők között, mivel azonnal felszólalt, és ezt mondta Ábrahámnak: „Nem úgy uram, hallgass meg engem: azt a mezőt néked adom, s a barlangot.” Ábrahám meghajolt, megköszönte Efron kedvességét, és így válaszolt: „Ha mégis meghallgatnál engem! megadom a mezőnek árát, fogadd el tőlem.” Efron elmondta, hogy mennyi a birtok értéke, amit Ábrahám tétovázás nélkül kifizetett.

A harmadik tanulság, amit ebből a fejezetből levonhatunk, hogy Ábrahám mennyire szerette Sárát, hiszen semmi sem volt túl drága azért, hogy illő módon eltemesse. Ésaiás úgy beszél róla, mint Izrael nemzetének édesanyjáról (Ésa 51:2). Pál Isten megígért gyermeke anyjának nevezi őt (Róm 4:19; 9:9); Péter a jó feleség példájaként emeli őt magasra (1Pt 3:6); a Zsidókhoz írott levél pedig a hitét dicséri (Zsid 11:11)

Jack J. Blanco

a Southern Adventist University nyugalmazott professzora

Mai szakasz: 1 Mózes 22

Isten örököst ígért Ábrahámnak és annyi leszármazottat, mint az ég csillaga (1 Móz 15:4-5), de 1 Mózes 22-ben azt olvassuk, hogy amikor Ábrahám örököse, Izsák, már majdnem felnőtt férfi, Isten megparancsolja Ábrahámnak, hogy áldozza fel Neki égő áldozatként.

Hogyan reagálna arra valaki, amikor Isten parancsa ellentétesnek tűnne az ígéretével? A múltban úgy próbálta meg Ábrahám megmenteni a családját, hogy a feleségét, mint testvérét másnak odaadta, és úgy próbálta meg teljesíteni Isten ígéretét, hogy fiút ad neki, hogy lefeküdt felesége szolgálójával.

De most végül Ábrahám kész aszerint élni, amit Isten Izsák születése lőtt kérdezett tőle: „Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami?” (1Móz 18:14). Amikor Izsák azt kérdezte: „Hol van a bárány?” Ábrahám így válaszolt: „Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam” (1 Móz. 22:8). És azon a helyen, ahol majd templomi áldozatokat mutatnak be, és ahol Jézus meg fog halni azért, hogy megmentsen bennünket a haláltól, Isten gondoskodik egy kosról Izsák helyett.

Két fontos személyes alkalmazás is található ebben a fejezetben: „Hol van a bárány?” - hol van a Bárány a te életedben?; és: „az Úr gondoskodik”. Amikor Isten törvényének való engedelmesség lehetetlennek tűnik, kész vagy-e elhinni Isten ígéretét? A Jó Hír, mely szerint Jézus meghalt azért, hogy neked örök életed legyen, ad-e elég hitet neked ahhoz, hogy engedelmeskedj Isten minden parancsának?

Douglas Jacobs

Professor, Southern Adventist University