Mai szakasz: Ezékiel 48

Miközben az előző fejezet megrajzolta az új Izrael teljes határvonalait, a 48. fejezet azzal folytatja, hogy részleteiben bemutatja a föld 12 törzs közötti felosztását. Megfigyelhetjük, hogy minden törzsnek juttatnak földterületet. Az északi országrész törzsei, amelyek az asszír hadjárat óta megszűntek létezni, visszakapják földjüket. Minden törzs új kezdetnek örvendhet a sorsolás által nekik juttatott területen. A törzsek között van egy különleges vagy szent földterület. Ez a központi rész magába foglalja a középen elhelyezkedő Templomot, körülötte a papok és léviták tulajdonával. Ezt a területet szegélyezi a fejedelemnek juttatott földterület. Az izraeliták számára földjüknek ez a része az életük középpontját jelentette. Vajon mi életünk középpontjává tettük Istent? 

A központi területen fekvő új városnak tizenkét kapuja lesz, a tizenkét törzsről elnevezve, a Jelenések 21:12-ben leírt szent városhoz hasonlóan. Ezékiel leírása csúcspontján kinyilatkoztatja a város nevét. Azt várhatnánk, hogy a város neve az „Új Jeruzsálem” lesz, de nem ez a helyzet. A várost így nevezik: „Ott lakik az Úr”. Ezékiel könyvének központi témája Isten jelenlétével kapcsolatos. A könyv elején Izrael bűne elűzi Isten jelenlétét és az ítélet megérkezik. Most azonban Isten kijelenti Ezékiel által, hogy visszatér a helyreállított városba, a templomba és az Ő jelenléte mindenféle áldást hoz.

Milyen találó a megújított város neve: „Ott lakik Jahve.” Tulajdonképpen ez a kijelentés az egész Biblia témája. Mózes első könyvében Ádám és Éva bűne elszakított bennünket Istentől. A Biblia többi része Isten tevékenységét mutatja be, hogy helyreállítsa jelenlétét közöttünk. A történet csúcspontja Jelenések könyvében található, ahol Isten kijelenti, hogy Ő újra velünk lesz (Jel 21:3). Minden hívő várhatja, hogy ebben a csodálatos megújított városban éljen, amelyet Isten örök jelenléte tesz áldottá.

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 47

Ezékiel könyvének 47. fejezete folytatja Izrael megújult Templomának, fővárosának és országának történetét. Egy olyan száraz országban, mint Izrael, a víz minden formájában egy létszükséglet. Ezékiel élénk képet fest arról, hogy Istennek milyen megoldása van a víz problémára. A helyreállított Izraelben Isten jelenléte valóságos és minden szükséglet kielégítéséről gondoskodik, beleértve a vizet is. Egy kis erecskeként kezdődik a Templom keleti kapujánál, és elkezd folyni a sivatag felé. Kevéssel több mint egy mérföld távolság után a kis erecske egy hatalmas folyóvá duzzad. Ez a folyó tovább halad, és felfrissíti a sós vizű Holt-tengert. Ez az Istentől jövő víz életet fakaszt. Fák növekednek, és gyümölcsöt teremnek hónapról-hónapra. A halak annyira elszaporodnak, hogy a halászok bőséges zsákmánynak örülhetnek. Az egész föld áldásban részesül az Isten jelenlétéből származó víznek köszönhetően.  

Noha ezek az események soha sem valósultak meg szó szerint Izrael életében, ez egy olyan erőteljes kép, hogy a Biblia későbbi írói ezt használják fel azoknak a lelki áldásoknak a leírására, amelyeket Isten ad. Jézus is alkalmazza ezt Jn 7:37-39-ben. Azt mondja, hogy a víz a Szentlélekre utal, aki a hívő embereknek adatik. A látomás fonalát János is felveszi Jelenések 22:1-2-ben, ahol az új földet bemutatja. Micsoda erőteljes kép azokról az áldásokról, amelyek Isten jelenlétéből származnak!  

Ez a fejezet az ország területének Izrael tizenkét törzse közötti felosztásával is foglakozik. A határok nagyon megközelítik azt, amit 4Móz 34:1-2 megad, de egy különbség nagyon szembetűnő. Miközben Mózes 4. könyvében csak a származás szerinti izraelitáknak adnak földet, de a helyreállított országban, amiről Ezékiel ír, az idegennek és jövevénynek is, ha gyermeket szülnek az országban. A nem izraeliták az izraelitákkal együtt kapnak földet, ami egy további bizonyítéka Isten kegyelmének, akinek a példáját a mások iránti irgalmasságban nekünk is követnünk kell.  

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 46

Ezékiel könyvének 46. fejezete folytatja a helyreállított Templom leírását, különleges hangsúlyt fektetve az istentisztelet módjára és az áldozatok helyes elkészítésére. Néhány fontos tanulságot leszűrhetünk: elsősorban azt, hogy az istentisztelet és annak rendje fontos. Másodsorban: a szombat kapcsolódik az istentisztelethez, és kulcsszerepe van Izrael megújult templomi szolgálatában. Különleges áldozatokat kellett bemutatni ezen a napon. Végül, a részletek fontosak és oda kell figyelni rájuk. Ezek mind olyan elvek, amelyeket követni lehet és követni kell még ma is.

A 19-24. versekben érdekes a konyhák leírása. A templomban nemcsak a papoknak volt különleges konyhájuk (19-20. vers), hanem a külső udvar négy szegletében is voltak nagy konyhák, amelyekben a nép számára főztek (21-24. vers). Miközben az égőáldozatokat teljesen elégették az udvaron, a közösségi és béke áldozatokat többnyire elfogyasztották. A papok megkapták a combot; a lapockát az egyéb papok, a többit pedig a nép fogyasztotta el (3 Móz 7:31-32; 10:14)

Ez azt jelentette, hogy különösen szombaton és ünnepnapokon, lakoma és közös ünneplés volt a Templomban. Miután szent légkörben megölték az áldozatot bűnért való engesztelésképpen, egy ünnepi időszak kezdődött. A fejedelem és a nép örömmel fogyasztotta el az ételt Isten jelenlétében. A héber kultúrában és a Bibliában a közös étkezés része az igaz istentiszteletnek és közösségnek. Így kellene lennie ennek ma is.

  
Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 45

A 45. fejezet három módon folytatja a helyreállított Templom és a város részletes leírását: 1. Körülír egy különleges földterületet, amely a Templom épületét, a papok és léviták földterületét és a fejedelem tulajdonát foglalja magába. Ez a terület egy különleges terület, amely nem része a rendes törzsi földtulajdonnak. Részben az a célja ennek a földterületnek, hogy elegendő termőföldet biztosítson a fejedelemnek, hogy ne essen abba a kísértésbe, hogy sanyargassa honfitársait azzal, hogy elveszi földjeiket. Mivel a Templom is ezen a különleges földterületen foglalt helyet, ez a terület a nemzet politikai és vallási központja lett.    

2. Ez a fejezet körvonalazza a fejedelem sajátságos feladatát. Elsősorban az egységes súlyokról és mértékekről kell gondoskodnia az egész nép számára azért, hogy a köznépet ne nyomják el azok, akik hamis mértékeket használnának, hogy becsapják őket. Ez az igaz élet és igazságosság kulcs eleme, és jól tesszük, ha ezt az elvet a mi társadalmunkban is megtanuljuk. A fejedelem másik fő feladata az volt, hogy rendszeres áldozatokról gondoskodjon a templomi szolgálatokhoz. A többi áldozatok a nép többi részétől érkeznek, akik termékeik és állataik egy bizonyos százalékát erre a célra kellett, hogy szánják.

3. A fejezet utolsó része a Sátoros ünneppel és a Húsvéttal foglalkozik. Ezékiel elvárja, hogy a helyreállított nemzetben az emberek ezeket az ünnepeket megtartsák. Kiemeli ezt a két ünnepet, mert az állati áldozatokról, amelyek plusz áldozatot jelentenek ezeken az ünnepeken, a fejedelem gondoskodik. Milyen tanulság rejlik ebben a mai vezetők számára?

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 44

Az előző fejezet (Ezékiel 43) utolsó része, amely az oltárról és annak felszenteléséről beszélt, valamint jelen fejezet (Ezékiel 44), különleges szabályozásokat tartalmaznak a Templommal és a papsággal kapcsolatban. A 43. fejezet 12. versében Ezékiel a „Templom törvényéről” beszél. Noha a jelen fejezet témája szerteágazónak tűnik, az egész beilleszkedhet a „Templom törvénye” címszó alá.  

A fejezet első szakasza a fejedelemmel (politikai uralkodó) és a keleti kapuval foglalkozik. A keleti kaput folyamatosan zárva kell tartani, mert itt vonult be Isten a Templomba. Ez megerősíti Ezékiel 43:7-et, amely kijelenti, hogy Isten soha többé nem fogja elhagyni Templomát. Nem lesz még egy kivonulása Istennek, mert a kapu örökre zárva van. Amikor valaki bemegy a templomba, a bezárt keleti kapu arra emlékezteti, hogy Isten örökre az Ő népével van.

A fejezet többi része azzal foglalkozik, hogy ki mehet be a Templomba, ugyanakkor a papok szolgálatával is. Ennek a szakasznak több törvénye párhuzamos a Mózes 3. könyvében kapott törvényekkel, különösen Mózes 3. könyve 17-26. fejezeteivel. Az alapelv 3Móz 19:2-ben található: „Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.” A papoknak és ezeknek a törvényeknek arra kellett tanítaniuk a népet, hogy különbséget tegyenek a szent és a közönséges, a tiszta és a tisztátalan között. Ha az emberek Istenhez akarnak közeledni, szenteknek kell lenniük az által, hogy elkülönülnek a bűntől és a gonoszoktól.

A bűn egy olyan dolog, ami Isten ítéletéhez és Isten jelenlétének elvesztéséhez vezetett. Izrael helyreállított városában a bűnt el kellett választani Istentől, azért, hogy Isten jelenléte ott maradhasson. Ezékiel minden szabályának ezt a szentséget és Isten jelenlétét kell elősegítenie. A bűntől való elszakadás és az Isten iránti szentség jelentenek-e ma nekünk valamit?

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 43

Ezékiel könyve 43. fejezetének első szakasza (1-12. vers), amely elevenen leírja Isten dicsőségének visszatérését a Templomba, ténylegesen a könyv csúcspontja. Igen élénken írja le Isten ítéletét a bűnös Izraelen azokkal a drámai lépésekkel, ahogy a Mindenható jelenlétének a dicsősége fokozatosan eltávozik a Templomból. Ezt a jelenetet Ezékiel könyvének 10. és 11. fejezetei tartalmazzák. Ez az eltávozás megfordul a 43. fejezetben, amint Isten dicsősége visszatér a megújított Templomba a keleti kapun át, azon az útvonalon, ahol eredetileg elhagyta a Templomot. A felújított Templom, amelyről Ezékiel a 40-42. fejezetekben beszél, csak akkor tölti be szerepét, amikor Isten visszatér oda. Ez történik meg a 43. fejezetben. Ez viszont megalapozza a könyv további részét, amely leírja a templom szertartásait, az új várost és az új országot. Mindezek csúcspontját láthatjuk a város nevében: „Ott lakik az Úr” (Ez 48:35)   

Ez az üzenet annyira fontos, hogy Isten maga beszél és küldi el Ezékielt, hogy hirdesse azt Izraelnek. Ez után megadja a Templom részletes leírásának célját (10. vers). A megújított Templom célja, hogy segítse Izraelt szégyenkezni egykori bűnei miatt, hogy megbánja azokat és kövesse a rendeléseket és törvényeket, amelyeket Isten adott.

Ennek a történetnek mai tanulságai is vannak. Mennyire fontos számunkra Isten jelenléte? Rendelkezhetünk szép épületekkel, gyülekezetekkel és szervezetekkel, de vajon Isten ott van-e bennük? Megengedtük-e Isten helyreállító kegyelmének, Isten szerető jelenlétének, hogy érintse a szívünket és vezessen el oda, hogy szégyelljük bűneinket és teljes szívünkből imádjuk Őt?

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok

Mai szakasz: Ezékiel 42

Ebben a fejezetben folytatódik a Templomnak, a Templomhoz tartozó épületeknek és szolgálatoknak a részletes leírása. A 42. fejezet kifejezetten két témával foglalkozik: 1) A papok kamrái (1-14. vers) és 2) a külső falak méretei (15-20. vers). A papoknak lényeges szerepük volt a templomi szolgálatban. Mózes 4. könyvében szigorú utasításokat kaptak arról, miként végezzék feladataikat, és hogyan őrizzék meg a szentséget. A szentség a közönséges dolgoktól való elkülönülést jelentette úgy a magaviseletben, mint az öltözködésben.

Ezékielnél újra megjelenik a papok szentségre való felszólítása. Érdekes, hogy Ezékiel legfőbb aggodalma a papok öltözékével kapcsolatos. Mielőtt elhagyták volna a szent helyet és közönséges helyre léptek volna, papi ruhájukat le kellet vetniük és mindennapi ruhájukba kellett öltözniük. Miközben manapság nem követelünk meg minden részletet a papok viselkedésének követésével kapcsolatosan, megtanulhatjuk a tiszteletet, a tiszteletadást és szent dolgokhoz való komoly viszonyulást. Isten egy igazán különleges lény, aki arra vágyik, hogy mindennel, amit teszünk, még az öltözködésünkkel is Őt dicsőítsük meg. Minden Krisztusban hívő ember pap, ezért szentnek is kell lenni (1Pt 2:5, 9)

A külső falak méretei – 500 könyök minden oldala – a nagyságról, szimmetriáról, és egyensúlyról beszélnek. A Templom hatalmas épületkomplexumával látványában és művészi kivitelezésében lenyűgöző, és illik egy hatalmas Istenhez, a világmindenség Istenéhez, aki nemsokára megjelenik ott.

Ez betekintést ad nekünk abba, hogy Isten a rend Istene, aki odafigyel a részletekre. Amit Isten tesz, azt tökéletesen teszi. Micsoda példa számunkra!

Jon Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok