2013. január 7., hétfő

Mai szakasz: 1 Sámuel 30


Amikor Dávid és emberei odaérték Ciklágba, rémületükre a várost felperzselve és üresen találták. A feleségeik és gyermekeik odavoltak, és ők mind sírtak. Dávid emberei keserűségükben már a király megkövezését fontolgatták.

Dávid azonban nem feledkezett el az Úrról ebben a válságban. Ebben a fejezetben az Úr neve négy versben is említésre kerül (6, 8, 23 és 28). A 6. versben így olvassuk: „Dávid azonban erőt kapott Istenétől, az Úrtól” (új prot. ford.). Most eszébe jutottak az Úr ígéretei és az a rengeteg alkalom, amikor Isten megmentette őt a múltban.

Az Úr nem hagyta magára Dávidot a harcban, így amikor a vele lévő Abjátár papon keresztül megkérdezte az Urat, ezt a választ kapta: „Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket” (8. vers – új prot. ford.).

A katonák egy félholt egyiptomi rabszolgát találtak a sivatagban bolyongva, akit otthagyott az ura. Ő vezette el őket a rablócsapat táborához. Dávid a négyszáz emberével alkonyatkor támadt rájuk, és egész éjjel harcolt, egészen másnap estig. Elpusztította az amálekitákat, azt a négyszázat leszámítva, akik tevéken elmenekültek. Megmentette az összes feleséget és gyermeket, valamint igen nagy zsákmányt is szerzett.

Dávid, amikor visszatért Ciklágba, megosztotta a zsákmányát tizennyolc várossal és faluval, akik támogatták őt az útja során. Két csoport azonban, a keílaiak és a zífiek nem kaptak semmit, mert ők megpróbálták Dávidot elárulni Saulnak.

Ha Saul elpusztította volna az amálekitákat egészen, amikor az Úr erre utasította, a ciklági csata meg se történt volna.

Ahogy később láthatjuk, a 30. fejezet Dávid sikeréről emlékezik meg, amikor bízott az Úrban; míg a 31. fejezet Saul kudarcáról és haláláról tanúskodik, mert ő nem bízott az Úrban.

Ralph Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Fordította: Kóczián Károly

1 Mózes 7

1 Mózes 7 egy ismerős bibliai kijelentéssel kezdődik: "Ezt mondta az Úr Nóénak: Jöjj be ... a bárkába" (1. vers angolból fordítva). A Bibliában elejétől végig ott találjuk Isten hívását: „Jöjj!” Jézus így hív: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket" (Máté 11:28). A Biblia utolsó könyvének -  a Jelenések könyvének -  utolsó fejezete ezt a kegyelemteljes hívást közli:"És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el..." (Jel 22:17). Jézus hozzáteszi: "azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" (Ján 6:37).

Isten hívása Nóé felé, hogy jöjjön a bárkába, a megváltás, a biztonság és a szabadítás hívása volt. A gondoskodására szóló ígérete aznapra, holnapra és örökre szólt. Reményt adott Nóénak a világ zűrzavarának közepette. Jézus isteni hívása nekünk is reményt ad. Az Ő mentő bárkájában megváltást, biztonságot és szabadulást találunk. Mondd el néhány mondatban, hogyan találtál Jézus Krisztusban egy mentő bárkára!

- Mark Finley

2013. január 6., vasárnap

Mai szakasz: 1 Sámuel 29


Dávid lehetetlen helyzetbe hozta magát. Bárcsak ne futott volna biztonságért Saul elől a filiszteusokhoz! Bár Júdában maradt volna az Úrra bízva magát, hogy újra Ő védje meg! Ám így most nagyon nehéz kitalálni azt, hogyan húzhatja ki magát és embereit, valamint azok családjait a bajból.

A filiszteusok mozgósítják haderejüket Izráel ellen, és Ákhis így szól Dávidhoz: „Tudd meg, hogy velem kell jőnöd a táborba, mind néked, mind embereidnek.”  Dávid azt válaszolja, hogy „Meglátod bizonnyal, hogy mit fog cselekedni a te szolgád.” (28:1-2) De nem volt szándékában megtámadnia a saját embereit. Hogyan tudna kibújni Ákhis elvárásai alól?

Az Úr viszont egy nem várt fordulattal megmenti Dávidot. Amikor ő és az emberei Ákhissal menetelnek a filiszteus sereg végén, a vezérek megkérdezik, hogy „Mit akarnak ezek a zsidók?”

Ákhis azt feleli: „Évek óta nálam van, és nem találtam benne semmi rosszat”

Ám a parancsnokok ragaszkodtak ahhoz, hogy Ákhis küldje vissza Dávidot. Ákhis tehát sűrű bocsánatkérések közepette megkéri Dávidot, hogy térjen vissza Siklágba. Micsoda megkönnyebbülést érezhetett Dávid, amikor másnap reggel távozhatott! Az Úr a filiszteus vezéreket használta fel arra, hogy kimenekítse Dávidot a harcvonalból.

Dávidnak is megvoltak a hibái, akárcsak nekünk. Az Úrban bízva gyakran szerez győzelmet, máskor viszont vereséget szenved, mert nem bízik az Úrban. Az Úr mindig irgalmas azokhoz, akik átadják a szívüket Neki. Ő meg tudja menteni, és meg is menti azokat, akik – akár saját hibájukból – bajba kerülnek.

Ralph Neall 
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Fordította: Rajki Dávid


1 Mózes 6

1 Mózes 6 az egész világra kiterjedő vízözön történetét jegyzi fel. Képzeld magad Nóé helyébe! Milyen mély bizalomra volt szüksége Isten iránt, hogy elkezdje a bárka építését annak ellenére, hogy minden körülmény teljesen ellentmondott addigi tapasztalatának! Nóé nemcsak elkezdte, hanem ki is tartott a bárka építésében százhúsz éven át. Gondolj a gúnyolódásra, amit el kellett viselnie! Előtte soha nem esett eső. Vajon őrült volt? Hihetetlen vállalkozásba kezdett: a bárka hossza 140 méter, szélessége 25 méter, magassága pedig 14 méter. Íme egy hajó, amely másfélszer akkora, mint egy rögbi pálya. Micsoda munka volt a faanyag előkészítése és beépítése ebbe az óriási hajóba! Az Írás azt mondja: "Nóé meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki" (22. vers – új prot. ford.). Micsoda hit! Micsoda bátorság! Azért imádkozom, hogy Isten adjon nekünk is ilyen hitet és bátorságot, hogy életünk minden vonatkozásában azt tegyük, amit Isten parancsol!

Van egy másik különösen fontos aspektusa is ennek a történetnek. Isten kijelenti, hogy szövetséget fog kötni az Ő népével. Isten szövetsége az Ő hűségének és a megváltásnak az ígérete. A vihar közepette Isten egy mentőbárkát biztosított. Jézus a mi oltalmunk a vihar idején, mentőbárkánk, menedékünk a bajok idején. Micsoda jó hír! - Isten szövetsége örök garancia arra, hogy biztonságban vagyunk kegyelmének bárkájában.

- Mark Finley

2013. január 5., szombat

Mai szakasz: 1 Sámuel 28


Miután Saul király felhagyott Dávid üldözésével, a filiszteusok kihasználták a helyzetet, és betörtek az országba Jezréel völgyében. Saul végre összeszedte embereit, hogy megütközzenek a filiszteusokkal, de nagyon megrémült, amikor felmérte az ellenség haderejét és saját gyengeségét. Mivel Istentől jövő vezetést sem álom, sem az Urim, sem próféták által nem kapott, ezért kétségbeesésében egy halottidéző asszonyt kerestetett.

Az Úr nem adott neki bátorítást, vagy utasítást az előtte álló csatára, mert Saul megölette a papokat, megtagadta az engedelmességet az Úr szavának, amit az Úr Sámuelen keresztül üzent, valamint üldözte Dávidot, és így az álnokság poharát majdnem csordultig töltötte. A folyamat azon az éjszakán érte el csúcspontját, amikor elment az endori halottidézőhöz. Az Úr parancsának engedelmeskedve (5Móz 18:9-14), Saul korábban elrendelte, hogy irtsák ki, vagy űzzék el a királyságból az összes boszorkányt, halottidézőt, jövendőmondót, szellemidézőt, és mindenki mást, aki gyakorolta a varázslást. Most azonban éppen ő keres egyet azokból, akiket egykor elítélt.

Saul álruhát öltött, és két másik segítővel keresztülsettenkedett a harcvonalakon a boszorkány sötét háza felé. Az asszony ellenkezett, mert az életét kockáztatta volna, ha varázsigéket használ, de Saul megesküdött (ráadásul az Úrra!) hogy nem fogja kivégeztetni. Arra kérte a hallottidézőt, hogy idézze meg Sámuelt (akinek sosem engedelmeskedett, amíg a próféta élt). A halottidéző azt mondta, lát egy palástot viselő öregembert.. Saul azt a következtetést vonta le, hogy ez Sámuel lehet, annak ellenére, hogy csak az asszony látta őt.

A Sámuelre hasonlító démontól érkező üzenet legtöbb részletében igaz volt, ám a gonosz szellem hazudott, amikor azt mondta, hogy „Holnap te és a fiaid mind velem lesztek.” Ördögien volt felépítve az üzenet, hogy Saul kétségbe essen. Nem volt remény, segítség, sem bátorítás. Saul összeesett a boszorkány barlangjának padlóján, és csak a boszorkány és saját két segítője unszolására tért magához annyira, hogy némi ételt elfogadjon. A szellem szavai önbeteljesítő jóslattá váltak.

Az ősi figyelmeztetések a szellemidézők és bárki más ellen, akik a halottaktól kérnek információt, a mai napig érvényesek. A halott az halott. Bárki, aki tudást kér tőlük, akár az Ouija-táblán (szellemtábla), horoszkópon, vagy bármilyen spiritisztán keresztül, az valójában bukott angyalokkal beszél. Csak akkor lehetünk biztonságban, ha kizárólag Istentől kérünk bölcsességet.

Ralph Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Fordította: Rajki Dávid


1 Mózes 5

A nemzetségi táblázatok talán nem tartoznak a Biblia legizgalmasabb fejezetei közé, de tele vannak lelki tanulságokkal a Szentírás szorgalmas kutatója számára. 1 Mózes 5 nyilvánvaló ténye, hogy Ádám leszármazottai hosszú évszázadokig éltek. A pátriárkák esetében általános volt az, hogy kilencszáz évig éljenek. Ha valaki ma száz évig él, nagy teljesítményként megünnepeljük. Ádám 930 évet élt, fia Séth 912 esztendőt; Matuzsálem pedig megdöntötte a 969-es csúcsot. Ez egy lényeges igazságot mond el nekünk Istenről. Teremtőnk örök életre tervezte az embert. Olyan életerővel ruházta fel, amely még a bűn betörése után is évszázadokig megmaradt. Micsoda hatalmas Isten Ő!

Íme egy másik lelki drágagyöngy 1 Mózes 5-ben: Énok hatvanöt évet élt, amikor felesége fiút szült neki, akit Methuséláhnak neveztek el. A Biblia világosan kijelenti, hogy "Énok Istennel járt, minekutána Methuséláht nemzette" (22.vers).

Énok gyermeke iránti szeretetében tükröződött az Isten iránta való mély szeretete. Isten igazi szeretetét a bennünket összekapcsoló erős és mély kapcsolatok teszik nyilvánvalóvá.

Milyen lelki kincseket találtál ebben a fejezetben? Miért ne osztanád meg másokkal is ebben a blogban?
- Mark Finley

2013. január 4., péntek

Mai szakasz: 1 Sámuel 27


Bár Dávidot az Úr mindezidáig minden bajtól megvédte, mégis újra próbára teszi a hitét. A kilátásai sötétek. Saját emberei róják meg és hálátlankodnak. Kehilla emberei megpróbálják átadni őt Saulnak (23. fejezet 1-13. versek), és a Zifeusok is elárulták kétszer a rejtekhelyét. Nábál sértegeti őt. Lassan törvényen kívüliként kezelik.

Tehát anélkül, hogy Istentől kérne útmutatást, úgy dönt, hogy menedéket keres a filiszteusok, az esküdt ellenségeik között. Ákhis, Gáth királya fogadja. Úgy tűnik, ez ugyanaz a király, aki előtt korábban Dávid őrültnek tettette magát (1Sám 21:12-13). De akkor egyedül volt, most viszont vele van mind a 600 embere azok feleségeivel és gyerekeivel. Ákhis nyilvánvalóan úgy látja, hogy növelni fogják a katonai erejét. Amikor Saul meghallja, hogy hová ment Dávid, úgy dönt, leáll az üldözésével.

Dávid botlása ebben az esetben hasonlít Illés meneküléséhez a Kármel hegyi győzelem után. Mindketten túlságosan emberi módon viselkedtek, és így hiányzott belőlük a hit és a bátorság. Szerencsére Isten nem hagyta el őket.

Dávid következő lépéseként megkéri Ákhist, hogy adjon neki egy helyet, ahol lakhat, ami messze van a gáthi központtól, és Ákhis odaadja Siklág városát. Ettől kezdve Dávid úgy határoz, hogy folytatja rajtaütéseit az amálekiták, és egyéb sivatagi törzsek ellen, akikkel kapcsolatban Isten elrendelte, hogy Izráel gyermekei irtsák ki őket. Dávid nem hagyott túlélőket, hogy híreket vigyenek Ákhisnak, így amikor a filiszteus király megkérdezte, hogy hol voltak, akkor azt mondta: „Júda déli része ellen vonultam.” Tényleg  rajtaütött Júda déli részén, de a sivatagi törzsek ellen és nem a sajátjai ellen vonult. Kétértelmű válasza azonban abban a hitben hagyta Ákhist, hogy Júda ellen vonult.

Dávid melléfogása, hogy a filiszteusok közé ment Isten útmutatása nélkül, majd kétértelmű kijelentésekkel takargatta az igazságot, újfent bizonyítja, hogy csakis Isten akaratát követve lehetünk biztonságban.

Ralph Neall
Nyugalmazott Professzor és Misszionárius
Fordította: Rajki Dávid

1 Mózes 4

1 Mózes 4 bemutatja a szabadjára engedett harag félelmetes következményeit. Káin zabolátlan érzelmei oda vezettek, hogy megölte testvérét, Ábelt. Ha szabadjára engedjük érzelmeinket, annak komoly következményei lesznek. Káin elhagyta otthonát, és mint egy csavargó szökevény bolyongott. Élete pillanatok alatt megváltozott. A rossz döntéseknek, szabadjára engedett érzelmeknek és a negatív hozzáállásnak romboló következményei lesznek. A jó döntéseknek, az ellenőrzés alatt tartott és pozitív érzelmeknek viszont pozitív következményei lesznek. Ha a  Szentlélek irányít, akkor készen állunk arra, hogy szembenézzünk minden életadta körülménnyel,  mivel megnyugvást találunk Isten mindent felülmúló terveiben. 

A Biblia elbeszéléseiben található egyik legmegragadóbb kérdést Káin teszi fel: "Avagy őrizője vagyok-é az én atyámfiának?" Amikor döntéseink másokra is hatással vannak, a válaszunk egy határozott "igen." Noha nem vagyunk felelősek azokért a döntésekért, amelyeket "atyánkfiai" hoznak, felelősek vagyunk saját döntéseinkért, amelyek befolyással vannak a körülöttünk élőkre. Ezért álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk el azon, miként hatnak tetteink és magatartásunk másokra.

- Mark Finley


2013. január 3., csütörtök

Mai szakasz: 1 Sámuel 26


Ebben a fejezetben Saul háromezer katonájával ismét Dávidot üldözi. Dávid felderítői megtudják, hol van Saul tábora, és Dávid – unokatestvérével, Abisaival együtt – bátran belopózkodik Saul táborába. Meglepetésükre azt találják, hogy a király a katonák között alszik. Az őrökről nem esik szó, „mert az Úr mély álmot bocsátott reájuk” (12. vers).  

Abisai felajánlja, hogy megöli Sault, de Dávid most is ezt mondja: „Ne veszesd el őt! Mert vajon ki emelhetné fel kezét az Úrnak felkentje ellen büntetlenül?!” Noha Saul már nem érdemli meg, hogy király legyen, és Dávid már királlyá kenetett a helyére, Dávid nem előzi meg az Urat. Csendben elveszi Saul dárdáját és vizeskorsóját, elhagyja a tábort és visszamegy az embereihez.

Biztonságos távolságból odakiált Saulnak, bizonyítja tudatos ártatlanságát, és rámutat Saul bűnére, hogy ok nélkül üldözi őt. Kétszer is „Uram király”-nak nevezi őt (17. és 19. versek), és négyszer az „Úr felkentjé”-nek (9., 11., 16., és 23. versek). Végül ezt mondja: „amennyire drága volt a mai napon a te lelked én előttem, legyen annyira drága az én lelkem az Úr előtt, és szabadítson meg engem minden nyomorúságból!”

Ezekből a veszélyes eseményekből Dávid megtanulja, hogy van értelme a a következő tanácsnak: „Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat” (Zsolt 27:14).

Ralph Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius


1 Mózes 3

1 Mózes 3 erőteljesen mondja el mindannyiunk számára, hogy döntéseinknek örök következményei vannak. Ősszüleink ott a kertben, annál a bizonyos fánál történt döntésének következményét még évezredek után is érzi világunk. Személyes döntéseink nemcsak ránk vannak hatással, hanem a családunkra, barátainkra, munkatársainkra és még a következő nemzedékekre is. Érdekes azt is megfigyelnünk, hogy amikor Ádám és Éva vétkeztek, fügefa leveleket aggattak össze, és körülkötőket készítettek maguknak (7. vers). Hamar meg kellett tanulniuk, hogy a pótcselekvés nem működik. Csak egy orvosság van a bűnre - Jézus a megöletett Bárány.

A bűn mentegetőzést és vádaskodást szül. Minden jelentőségteljes változás a választásunkon alapul. A mentegetőzés nem idéz elő pozitív változást. A vádaskodás bezár bennünket romboló szokásainkba. A változás akkor áll be, amikor engedünk a Szentlélek késztetésének, és amikor válaszolunk Isten kezdeményezésére, hogy megváltson bennünket. Az Édenkertben Isten kezdeményezett. Megkereste a bukott emberpárt és kegyesen visszaédesgette őket szerető szívéhez. Ezt tette értük, és ezt fogja tenni értünk is.

Mark Finley

2013. január 2., szerda

Mai szakasz: 1 Sámuel 25


Amikor Dávid megtagadta, hogy megölje Sault (24. fejezet), Isten nemes jellemének magasságaiba emelkedett, de most kész arra, hogy elégtételt vegyen önmagáért egy vélt sértés miatt, amit egy Nábál nevű ember követett el ellene. Tettében azonban megállítja egy bölcs asszony, aki emlékezteti arra, milyen magasztos küldetése van Isten tervében.

Miután oltalmazta Nábál nyájait a júdeai sivatagban, Máon közelében, Dávid elküldi tíz emberét Nábálhoz egy udvarias kéréssel, hogy élelmet kérjenek csapatuknak. Annak ellenére, hogy juhnyírás ideje volt, Nábál durván beszélt Dávid embereivel, és üres kézzel küldte vissza őket.

Dávid dühös válaszlépése inkább hasonlított Saul magatartására, mint a sajátjára. Megparancsolta négyszáz emberének, hogy ragadjanak kardot, és azonnal induljanak Nábál ellen.

Nábál egyik szolgája figyelmeztette Nábál feleségét, Abigailt, hogy veszély leselkedik rájuk azért, mert férje megsértette Dávidot. Abigail azonnal cselekedett. Felmálházott egy sor szamarat temérdek élelemmel, azt remélve, hogy találkozik Dáviddal, mielőtt támadást indítana.

Amikor meglátta Dávidot, arcra borult előtte, magára vállalta a felelősséget, és bocsánatért esedezett. Istentől kapott bölcsességgel emlékeztette őt, hogy ő az Úr harcait vívja és nem a sajátját, és amikor majd király lesz, örülni fog annak, hogy nem állt bosszút önmagáért. Bölcs szavai megérintették Dávidot, aki megköszönte Abigailnak, hogy elé sietett, és hálásan elfogadta ajándékát.

Abigail béketeremtő lépése nyilvánvalóvá tette azt, hogy ő Isten gyermeke és mindenképp példaképünk lehet.

Ralph Neall
Nyugalmazott tanár és misszionárius




1 Mózes 2

1 Mózes 2 bevezet három lényeges elvet, a Szombatot, a házasságot és a választást. Kezdjük a három közül az utolsóval. A választás képessége emberlétünk lényege. Isten nem gépesített robotokat teremtett, akik azért szolgálják Őt, mert így programozta be őket egy mennyei komputeren.  

A jó és gonosz tudásának fája azzal a céllal került az Éden kertjébe, hogy lehetőséget biztosítson a szabad akarat kifejezésére. Isten akarata kezdettől fogva az volt, hogy jellemét megértve, szeretetét és gondoskodását ismerve, gyermekei örömmel szolgálják Őt. Isten nem rendelte el előre ősszüleink bukását, hanem szabadságot adott nekik arra, hogy a jó és a rossz között választhassanak. Mi ugyanezt a szabadságot kaptuk.

A szombat minden héten visszavezet bennünket a gyökereinkhez. Szerető Teremtőnkre emlékeztet, aki arra teremtett bennünket, hogy örüljünk az élet teljességének. Ahogy a szombat Istennel való kapcsolatunk horgonyaként működik, ugyanígy a házasság is megszilárdítja egy férfi és egy nő kapcsolatát. A szombat és a házasság iker intézmények. Az ördög Édentől kezdve  veszettül támadja mindkettőt. A szombat hetenkénti hűséges megtartása hitünk erős alapja. Az Istennel való kapcsolatunk biztos támasza. A szerető otthon és a sziklaszilárd keresztény házasság Isten szeretetét mutatja be a családban és hatáskörünkben egyaránt. Hogyan erősítette a szombat és a házasság az Istennel való kapcsolatodat? Oszd meg velünk!  

Mark Finley 

2013. január 1., kedd

Mai szakasz: 1 Sámuel 24


Amikor Saul elment, hogy kiűzze a filiszteus fosztogatókat (lásd: 23:27-28), Dávid menedéket keresett az Engedi oázis közelében levő barlangban, amely félúton van a Holt-tenger nyugati partjához vezető úton.

Saul háromezer válogatott harcossal jött Dávidot megkeresni. Mivel szükségét kellett végeznie, Saul egyedül ment be ugyanabba a barlangba, amelyben Dávid rejtőzködött, levette ruháit, és a barlang egyik oldalába helyezte. Valaki Dávid emberei közül ezt súgta: "Itt az alkalom! Az Úr kezedbe adta Sault!" Dávid odakúszott, ahova Saul a ruháit helyezte, levágta Saul ruhájának az egyik sarkát, majd visszakúszott. Dávid nem ment közel Saulhoz, és nem engedte meg senkinek, hogy megtegye. Ezt mondta: "Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével."

Amikor Saul felvette ruháját és elhagyta a barlangot, Dávid kijött és megszólította Sault. Ha ő nem szőtt összeesküvést Saul ellen, akkor Saul miért akarja megölni őt? Ez megérintette Saul szívét, de Dávid nem bízott Saul ígéretében és az erősségben maradt.

Ha Dávid megölte volna Sault, úgy cselekedett volna, mint maga a király, de ő az Úrra bízta az ügyét, aki neki ígérte Izrael trónját. Úgy döntött, megvárja Isten időzítését. Ismerte Isten ígéretét: "Enyém a bosszúállás és megfizetés" (5Móz 32:35). Így Dávid Krisztus lelkületéről tanúskodott, Aki azt mondta: "Szeressétek ellenségeiteket... és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket" (Mt 5:44).

Ralph Neall
Nyugalmazott lelkipásztor és misszionárius




1 Mózes 1


1 Mózes 1 meghatározza ez egész Biblia hangnemét. Leszögezi azt a tényt, hogy Isten az ég és a föld Teremtője. A Biblia első fejezete 31 alkalommal nyilatkozik úgy Istenről, hogy Ő a Teremtő. Három fontos kifejezés van 1 Mózes 1-ben, amit érdemes megfigyelni. Ezek: "monda az Isten", "teremté Isten" és "látá Isten, hogy jó." Ezek a kifejezések jelentőségteljesek, ha mai életünkre vonatkoztatjuk azokat.

Ha Isten szól, akkor teremt is. Ha Isten szól, az úgy van, még akkor is, ha korábban nem úgy volt, mert, amikor Isten szól, az úgy lesz. Isten kimondott szava valóság, és annak az elfogadása, amit Isten szólt, "jó". Isten Igéje élő és teremtő Ige. Amikor elhisszük mindazt, amit Isten mondott - mert bízunk Őbenne, aki szólt - az élő és teremtő Szó átalakítja az életünket. Minden teremtő hatalom, amely világunkat létrehozta, jelen van Isten Igéjében. Tapasztaltad már, hogy Isten Igéje valamilyen módon szólt a szívedhez?

Megosztanád velünk ezen a blogon?

Mark Finley