Bár Dávidot az Úr mindezidáig minden bajtól megvédte,
mégis újra próbára teszi a hitét. A kilátásai sötétek. Saját emberei róják meg
és hálátlankodnak. Kehilla emberei megpróbálják átadni őt Saulnak (23. fejezet
1-13. versek), és a Zifeusok is elárulták kétszer a rejtekhelyét. Nábál
sértegeti őt. Lassan törvényen kívüliként kezelik.
Tehát anélkül, hogy Istentől kérne
útmutatást, úgy dönt, hogy menedéket keres a filiszteusok, az esküdt
ellenségeik között. Ákhis, Gáth királya fogadja. Úgy tűnik, ez ugyanaz a
király, aki előtt korábban Dávid őrültnek tettette magát (1Sám 21:12-13). De
akkor egyedül volt, most viszont vele van mind a 600 embere azok feleségeivel
és gyerekeivel. Ákhis nyilvánvalóan úgy látja, hogy növelni fogják a katonai erejét.
Amikor Saul meghallja, hogy hová ment Dávid, úgy dönt, leáll az üldözésével.
Dávid botlása ebben az esetben hasonlít Illés
meneküléséhez a Kármel hegyi győzelem után. Mindketten túlságosan emberi módon
viselkedtek, és így hiányzott belőlük a hit és a bátorság. Szerencsére Isten
nem hagyta el őket.
Dávid következő lépéseként megkéri Ákhist,
hogy adjon neki egy helyet, ahol lakhat, ami messze van a gáthi központtól, és
Ákhis odaadja Siklág városát. Ettől kezdve Dávid úgy határoz, hogy folytatja rajtaütéseit
az amálekiták, és egyéb sivatagi törzsek ellen, akikkel kapcsolatban Isten
elrendelte, hogy Izráel gyermekei irtsák ki őket. Dávid nem hagyott túlélőket, hogy
híreket vigyenek Ákhisnak, így amikor a filiszteus király megkérdezte, hogy hol
voltak, akkor azt mondta: „Júda déli része ellen vonultam.” Tényleg
rajtaütött Júda déli részén, de a sivatagi törzsek ellen és nem a
sajátjai ellen vonult. Kétértelmű válasza azonban abban a hitben hagyta Ákhist,
hogy Júda ellen vonult.
Dávid melléfogása, hogy a filiszteusok közé
ment Isten útmutatása nélkül, majd kétértelmű kijelentésekkel takargatta az
igazságot, újfent bizonyítja, hogy csakis Isten akaratát követve lehetünk
biztonságban.
Ralph Neall
Nyugalmazott
Professzor és Misszionárius
Fordította: Rajki
Dávid
1 Mózes 4
1 Mózes 4 bemutatja a szabadjára
engedett harag félelmetes következményeit. Káin zabolátlan érzelmei oda
vezettek, hogy megölte testvérét, Ábelt. Ha szabadjára engedjük érzelmeinket,
annak komoly következményei lesznek. Káin elhagyta otthonát, és mint egy csavargó
szökevény bolyongott. Élete pillanatok alatt megváltozott. A rossz döntéseknek,
szabadjára engedett érzelmeknek és a negatív hozzáállásnak romboló
következményei lesznek. A jó döntéseknek, az ellenőrzés alatt tartott és
pozitív érzelmeknek viszont pozitív következményei lesznek. Ha a
Szentlélek irányít, akkor készen állunk arra, hogy szembenézzünk minden
életadta körülménnyel, mivel megnyugvást találunk Isten mindent felülmúló
terveiben.
A Biblia elbeszéléseiben található egyik
legmegragadóbb kérdést Káin teszi fel: "Avagy őrizője vagyok-é az én
atyámfiának?" Amikor döntéseink másokra is hatással vannak, a válaszunk
egy határozott "igen." Noha nem vagyunk felelősek azokért a
döntésekért, amelyeket "atyánkfiai" hoznak, felelősek vagyunk saját
döntéseinkért, amelyek befolyással vannak a körülöttünk élőkre. Ezért álljunk
meg egy pillanatra és gondolkodjunk el azon, miként hatnak tetteink és
magatartásunk másokra.
- Mark Finley
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése