2013. január 10., csütörtök

Mai szakasz: 2 Sámuel 2


Amikor a gyász véget ért, Dávid megkérdezte az Urat, hogy elhagyja-e a filiszteusok országát, és felmenjen-e Júda városaiba, hogy újra népe között éljen. Noha évekkel korábban királlyá kenték, Dávid nem ment vissza vakmerő módon Júdába, és nem foglalta el Saul király helyét. Épp ellenkezőleg, nagy körültekintéssel várt az Úrra, minden lépésével. Aztán Júda nemzetségéből eljöttek hozzá emberek, és királlyá kenték őt Júda háza fölött.

Dávid nem képmutatásból gyászolta Sault és Jonathánt. Őszintesége arra indította, hogy kedvességet gyakoroljon azok felé, akik kegyesen bántak Saullal. Mielőtt Gilgálban királlyá kenték volna, Saul győzelemre vezette Izrael és Júda fiait, és megszabadította Jábes Gileád lakóit az ammoniták elnyomásától (1Sám 11:1-10). A Jábesbeliek hálájukat fejezték ki Saul iránt azzal a bátor tettükkel, hogy életük kockáztatása árán elvitték Saul és fiai holttestét Izraelbe, és eltemették őket (2Sám 31:11-13). Dávid megjutalmazta őket kegyes tettükért, és arra bátorította őket, hogy viselkedjenek hősiesen az ő uralma alatt.

A konfliktus Saul és Dávid háza között azonban folytatódott. Abner, Saul hadvezére Isbósetet, Saul fiát tette királlyá Izrael felett. Dávid csak Júda háza felett uralkodott hét és fél éven keresztül, és nem tett lépéseket Izrael legyőzésére, amivel bizonyságát adta annak, hogy ő a békesség és az egység királya.

Részletekbe menő leírást találunk arról, hogy hogyan kezdődött a konfliktus Abner és Jóáb között, hogyan torkollott egy olyan ütközetbe, amelyben Abner megöli Asáelt, Jóáb testvérét, és elveszít több mint háromszáz katonát. Dávid szolgái győztek, de az eset további konfliktusok árnyékát vetítette előre. Mennyire igaz a példabeszéd, hogy "A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör" (Péld 17:14).  

Samuel Wang
Kelet-Ázsia Misszióközpont Taiwan 

1 Mózes 10

A nemzetségi táblázatokat nem könnyű olvasni, és nem könnyű megérteni sem, azonban fontos szerepet játszanak a bibliai történet megértésében. Bemutatják a családok fennmaradásának folytonosságát, népek vándorlását; hidat képeznek jelentős bibliai események között, és segítenek világosabban megérteni a Biblia szereplőinek egymáshoz való viszonyulását.

1 Mózes 10-ben Nóé három fia és azok családjai három különböző területen telepednek le. Kám fiai Észak-Afrikában és Palesztinában laknak. Sém leszármazottai elvándorolnak Mezopotámiába és Délnyugat-Arábiába. Jáfet családjai elutaznak Kis-Ázsiába (a mai Törökországba) és Nyugat-Európába. Nyelvük, családjuk és nemzetségük szerint elkülönülnek egymástól. Nóé fiai között nyilvánvaló nézeteltérések támadtak, amelyeknek az lett az eredménye, hogy különböző irányba indultak el, és telepedtek le. Vannak olyan helyzetek az életben, amikor a különböző irányba való elvándorlás jobb, mint egyhelyben maradni, és háborúzni. Van itt egy másik lényeges lelki tanulság is. Nóé Isten iránti hűsége és rendíthetetlen engedelmessége nem garantálta saját fiai hűségét. Ahogy Nóénak határozottan el kellett dönteni, hogy Istent szolgálja, úgy a fiainak is meg kellett hozni ezt a döntést. Ha találsz még lelki tanulságot ebben a nehezen érthető fejezetben, oszd meg velünk!
           
- Mark Finley

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése