Van egy régi mondás, ami így szól: „Bárcsak
újra fiatal lehetnék! Akkor még mindenre tudtam a választ.” Emlékszem arra az
időszakra, amikor még tinédzser voltam, és mindenről volt véleményem, amit meg
is akartam osztani mindenkivel. De ahogy öregszem, egyre inkább a hallgatás
híve vagyok.
Néhány órával azelőtt, hogy elkezdtem a
Példabeszédek 12 kommentárjának írását, kaptam egy levelet egy orosz
kolléganőtől, aki olyan kérést tett felém, amely teljesen kizökkentett az
egyensúlyomból. Olyan információkat kért a dolgaimról, amelyek abszolút nem az
ő hatáskörébe tartoztak. Miközben remegve elolvastam a kérést, úgy döntöttem,
hogy egy illetlenül dühös válasz helyett, inkább utánanézek a kért
információknak. És örülök, hogy így tettem.
Néhány perccel később egy másik kollégám írt,
hogy az információk, amelyeket a hölgy kért, nem neki kellenek személyesen,
hanem az osztálynak, aminek minden joga megvolt, hogy hozzáférhessen azokhoz az
információkhoz.
Azok az emberek, akik nem tudják uralni az
érzéseiket, könnyen kínos helyzetben találhatják magukat, és szégyenkezhetnek
eleget „Aki igazán szól, megjelenti az
igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot” (16. vers).
Talán azt gondolod az iménti történetről,
hogy ez a multikulturális munkaterületek velejárója. De ez nem igaz. Az emberek
gyakran félreértik egymást, és én csodálkozom, hogy eddig nem tört ki még több
háború a földön. A jó kommunikációs készséget nehéz elsajátítani, és a
legtöbbünkből hiányzik.
Ezért éri meg hallgatni. Mielőtt
megengednénk, hogy bosszús hangulat legyen úrrá rajtunk egy semmiség miatt,
inkább nézzünk utána a dolgok forrásának! Amikor valaki egy panasszal vagy
tanáccsal fordul hozzánk, nézzünk utána mindennek aminek lehet, és ismételjük
el, amit hallottunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy jól mértük fel a
helyzetet!
Őszintén szólva nem is kell mindig válaszolnunk.
Az emberek gyakran csak megértésre vágynak, és egyszerű meghallgatással
lehetőséged van arra, hogy tanulj és növekedj.
És valóban, „az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja
a bolondságot” (23. vers).
Ezentúl tudatosan törekedjünk arra, hogy
többet hallgassunk és kevesebbet beszéljünk!
Andrew McChesney
az Adventist Review
című folyóirat rovatvezetője
Fordította: Rajki
Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése