Ebben a fejezetben Salamon a szex és az
erkölcstelenség kérdésével foglalkozik. Napjaink tudományos kutatóinak széles
körben elterjedt véleménye szerint a szexuális vágy az egyik legnagyobb, ha nem
a legerősebb emberi vágy. A minket, embereket motiváló dolgok listájának élén
áll az éhségérzettel és a félelemmel együtt. A marketingesek már régóta tudják,
hogy vásárlásra tudnak bírni bennünket, ha a szex, az élelmiszer, vagy a
félelem megjelenik termékeik, szolgáltatásaik hirdetésében.
Kevesen vitatnák, hogy egyes élelmiszerek és
a félelem tönkretehetik az életet. Ám a szex lehetséges veszélyeit gyakran
figyelmen kívül hagyja az a generáció, amelynek mottója: „Ha jónak érzed,
csináld!”
Salamon a szexuális erkölcstelenséget nehezen
leküzdhető bűnnek mutatja be. Mivel sok felesége és ágyasa volt, Salamon tudta,
hogy a vágy nagyon erős és az öröm mulandó. Tudta, hogy a szexuális
erkölcstelenség ösvényén lefelé tett egyetlen lépésnek is örökkévaló
következményei lehetnek.
Pál apostol ugyanerre a veszélyre figyelmeztet:
„Kerüljétek a paráznaságot! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testen
kívül van, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik” (1Kor 6:18 –
új prot. ford.).
A Példabeszédek könyvének 7. fejezetében
Salamon elmondja, hogy látott egy fiatalembert szívesen betérni egy csábító,
buja asszony házába. A fiatalember talán úgy gondolta, hogy ez egy egyéjszakás
kaland lesz. Talán legyőzte őt vágya, de megígérte magának, hogy ez soha többé
nem fordul elő. Ám ezzel a tiltott tapasztalattal és tudással már soha nem lesz
ugyanaz az ember, aki előtte volt. Salamon szerint a fiú ártatlanul erkölcsi
öngyilkosságot követett el, „mint a madár, amely a kelepcébe siet, és nem
tudja, hogy az életével játszik” (23. vers).
A házasság kötelékén kívül gyakorolt
szexuális élet az emberek erkölcsi életébe kerül. Ezért mondja az Úr: „Ne
paráználkodj!” (2Móz 20:14).
Andrew
McChesney
Újságíró
Oroszországban
Az
Adventist Review rovatvezetője
Fordította:
Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése