Mai szakasz: Példabeszédek 23

Álmodtál már valaha arról, hogy gazdag legyél, ki tudd fizetni adóságaidat, segíteni tudj a családodon, és olyan dolgokat vásárolj, amelyekre szükséged van? Ez nem egy rossz álom vagy kívánság. Az én álmom azonban sokkal kiegyensúlyozottabb. Igen, jó lenne kifizetni adóságaimat, segíteni a családomon, és venni néhány dolgot, amire szükségem van. Egy másik dolog, amit jó lenne megvalósítani, hogy egy egészséges ételeket felszolgáló éttermet nyitni kedvenc városomban, egy olyan helyet ahová a fiatalok eljöhetnek elkészítni házi feladataikat, vagy megoszthatják gondjaikat, nehézségeiket valakivel, akitől segítséget kapnak, és megoldást találnak. Azután egy alapítványt létesítenék kedvenc jótékonysági tevékenységemnek, hogy ne kelljen állandóan pénzalapok után futkosni a jó cselekedetekhez. Aztán vásárolnék egy házat Franciaország déli részén, és onnan utaznék a világ különböző misszióállomásai között. 

De ha a Példabeszédek bölcs emberének igaza van, mihelyt a pénz a markomat érinti, az álmom, hogy azt csupa nemes célra fogom használni, szertefoszlik vagy hirtelen átalakul. A bölcs ezt mondja Példabeszédek 23-ban: „Ne törekedj a gazdagságra! Legyen eszed, és meg se próbáld! A pénz gyorsan elszáll, egy szempillantás alatt eltűnik, elrepül, mint a madár" (4-5. vers - ERV-HU fordítás).

Ez azt jelenti, hogy jó esélyem van arra, hogy ha sok pénzhez jutok, teljesen megváltozik korábbi hozzáállásom. A bennem levő bűnös elemek nagy valószínűséggel elrabolják azt a jót, ami bennem van és egy olyan egyirányú csatornává változtatják, amelyben nincs visszaút. Valószínűleg veszek egy nagy házat a pénzen, és elkezdek utazni a világban anélkül, hogy a misszióra vagy a családomra gondolnék.

Egészen addig, amíg a nagy pénzösszeg csak az álmaim látóhatárán van, távol a valóságtól, könnyű azt képzelni magamról, hogy igazságos leszek és kiegyensúlyozottan bánok a pénzzel. Az igazság viszont az, hogy Istenen kívül senki sem tud szívem hajlamairól.

Nem mintha a pénz rossz lenne. Csak veszélyes az igazságosságra, különösképpen akkor, amikor a meggazdagodás elsőbbséget kap az életünkben, és kimerít bennünket az, hogy egyre több és több pénzt keressünk. A pénz nem való mindenkinek. Csak Isten tudja, hogy kiben bízhat meg, hogy ki fogja az Ő országa javát szolgálni. És Ő felajánlja nekünk a megelégedettség ajándékát. Csak ki kell bontanunk, és élveznünk kell ezt az ajándékot.

„Drága Uram! Segíts megelégednem azzal, amim van, de ha valamilyen módon többhöz jutok, mint amennyire szükségem van, segíts, hogy jószívű legyek, és ne feledkezzek meg a családomról, a misszióról és a szükségben levőkről! Ámen."

Fylvia Fowler Kline
marketing igazgató
Hope Channel