Mai szakasz: 2 Királyok 22

Jósiás csak nyolc éves volt, amikor királlyá kenték. Még gyermek volt és valószínűleg rászorult a körülötte élők segítségére, beleértve édesanyját is.

Nem volt véletlen az, hogy megtalálták a törvénykönyvet, és az sem, hogy Jósiás eldöntötte, hogy az Úrtól kér erőt és útmutatást.

Pál apostol azt mondja, Isten törvényének az a szerepe, hogy megmutassa a bűnt (Róm 3:20), és pontosan ez történt Jósiással is. Megszaggatta ruháit, mivel tudta, hogy népe vétkezett Isten ellen.

Te mit teszel a törvénnyel, amikor leleplezi a bűnödet? Kövesd Jósiás példáját. Menj el, és kérdezd meg az Urat (13. vers)! Isten világos választ adott neki. Mivel Jósiás megalázta magát az Úr előtt, Isten meghallgatta őt, és megígérte neki, hogy nem látja meg a veszedelmet, hanem békességben fogják eltemetni.

A törvény nem az ellenségünk, csak akkor, ha úgy döntünk, hogy továbbra is bűnben élünk. A bűnnek és törvénytelenségnek eme világában, van-e bátorságod kiállni a törvény mellett akkor, amikor körülötted mindenki meghátrál? Légy bátor! Isten kegyelmes és melletted áll, hogy megharcold ezt a küzdelmet, és Övé a győzelem!

Daniel Jiao

Kínai Unió Misszió

Hong Kong

2 Mózes 26

A szentély  - mishkan - kifejezés rokonságban van a shekinah kifejezéssel, amely a szentélyt betöltő, Isten jelenlétét jelző dicsőségét jelenti. Ez lesz a sátor, vagy Isten lakhelye, ahol népe között lakhat. Az alapos leírás és tervrajz, amelyet Isten biztosított a szentély építéséhez, jelzi azt, hogy Isten milyen fontosságot tulajdonít az istentiszteletnek és a megváltási terv ismeretének. A sátorlapokat finom kék, bíbor, piros és karmazsin színű  lenfonálból a legügyesebb szakembereknek kellett elkészíteni. A szentélyt a Szentek Szentjétől egy függöny választotta el. Minden részletét pontosan kellett megvalósítani.

Ez egy példa számunkra is, hogy milyen fontos az istentisztelet Teremtőnk szemében. Amikor eljövünk imádni őt, a hangsúly ne önmagunkon legyen, hanem Ő álljon a középpontban! Az Ő jelenlétébe legjobb ruhánkban, tiszteletteljes magatartással, és a bűnbánat lelkületével érkezzünk! Manapság az istentiszteleteink egocentrikusak lettek, hiszen arra összpontosítunk, hogy mi jól érezzük magunkat. Azt kérdezzük, hogy mit kapunk az istentisztelettől, és ennek következtében érzéseink és tapasztalataink kapnak központi szerepet. Tehát, ha nem érezzük magunkat kényelmesen, vagy mi okozunk kényelmetlenséget másoknak, az minden mást felülír. Ám ez teljesen különbözik attól, ahogyan Mózes második könyve az istentiszteletet ábrázolja a szent sátor építése közben. Itt egy olyan tapasztalatot láthatunk, amelynek középpontjában Isten áll, s amely illő magatartást követel meg: a legjobbat, amit Izrael fel tudott ajánlani. Hogy van ez velünk ma? Amikor Istenhez jövünk, vajon tisztán érkezünk, a legjobb ruhánkban, és tisztelettel, igazságban imádjuk Őt? A szentély komoly tanítással szolgált Izrael számára, miközben Isten megváltó tette kibontakozott a nép előtt.

Michael Hasel

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 21

"Manasse tizenkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett" (1. vers). Ő nyilvánvalóan Ezékiás életének utolsó 15 évében született. Gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt. Miért cselekedett rosszul Manasse, holott minden lehetősége megvolt arra, hogy jót tegyen? Valószínűleg apjának, Ezékiásnak a befolyása nem volt egészen jó, és a biztos alap, amit Ezékiás korábban felépített, egy generáció alatt elveszett.

Mekkora veszteség! A Biblia azt mondja, "tévelygésbe ejté őket Manasse, hogy még gonoszabbul viseljék magokat azoknál a pogányoknál, akiket az Úr kivesztett az Izráel fiai elől" (9. vers). A vezetőknek hatalmas felelősségük van, és a teher, amit a vállukra tesz Isten, hatalmas, különösen, amikor egy egész népet vezetnek. Ezeknek a vezetőknek Isten embereinek kell lenniük, kérniük kell Istent, hogy vezesse őket. Ha ezt teszik, nem vezetik félre a népet.

A vezetőknek óvatosnak kell lenniük cselekedeteikkel, mivel a figyelem középpontjában vannak. A legjobb eljárás, ha nem botránkoztatjuk az embereket. Néha előfordul, hogy maga a cselekedet nem is rossz, de ha rosszul is lehet értelmezni, akkor a vezetőnek óvakodna kell attól.

Tanuljuk meg, hogy hogyan legyünk bölcs vezetők, bármilyen szinten vagyunk! Hallgassunk Istenre, és halljuk meg népe szükségleteit is!

Daniel Jiao
Chinese Union Mission
Hong Kong

Fordította: Rajki Dávid

2 Mózes 25

Ez a fejezet elkezdi a szentély, annak tartozékai, a papi ruhák elkészítésének, valamint a szolgálatok megszervezésének részletes útmutatását. Érdekes megjegyezni már itt az elején, hogy a szentély elkészítéséhez szükséges anyagok nem voltak kész állapotban megtalálhatóak itt a sivatagban. Isten újra gondoskodott minden szükséges eszközről abból a zsákmányból, amelyet az egyiptomiaktól kaptak. Isten most arra kéri népét, hogy adakozzanak azokból az értékes fémekből, drágakövekből, szövetekből, bőrökből és olajból annak a háznak a felépítésére, amelyben Ő majd lakni fog, hogy közöttük legyen. Ezek az adományok szívből kellett, hogy jöjjenek, amit a nép jószántából és szabadon ad. A nép a legjavát adta mindannak, amivel rendelkezett. Te a legjobbat adod az Úrnak javaidból, idődből és erődből? Az izraeliták szabadon adakoztak azért, hogy legyen egy helyük, ahol az Úr lakhat, és ahol kapcsolatba léphetnek a Mindenhatóval.   

Miközben a népnek sivatagi szentélyt kellett építeni, az mégis a mennyei minta alapján készült, amelyet Isten mutatott nekik. A földi szentély a mennyei valóság mintájára épült (Zsid 9:23-24). A hatalmas mennyei eredeti másolataként kellett elkészíteni (Nagy Küzdelem, 414. oldal; Zsid 8:2). Itt a földi szentélyben az emberek Krisztus áldozatának igazságairól valamint Krisztus és Sátán közötti küzdelem végkimeneteléről tanulhattak. Egy olyan Istent szolgálunk, akinek mindig is az volt a vágya, hogy kinyilatkoztassa megváltási tervét népének. Örökre hálásak lehetünk, hogy egy élő Istent szolgálunk, aki folyamatos szolgálatot végez értünk az igazi, mennyei szentélyben, mint Védőnk, Szabadítónk és Bíránk.

Michael Hasel

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 20

Ezékiás újabb kihívással nézett szembe- élete a végéhez közeledett!  E földi élet rövidségének tudatában természetes volt Ezékiás számára, hogy sírjon sorsa miatt.

Ézsaiás közvetítette az üzenetet a királynak. A próféta valószínűleg morgott egy kicsit, amikor Isten azzal a rossz hírrel küldte őt Ezékiáshoz, hogy meg fog halni. Még jobban zúgolódhatott, amikor az Úr arra kérte, menjen vissza és közölje Ezékiással, hogy mégsem kell meghalnia.

Vajon nem döntött határozottan Isten, amikor Ézsaiást először Ezékiáshoz küldte? Mi késztette Istent, hogy meggondolja magát? Ez megint azzal kapcsolatos, hogy Isten hogyan biztosítja nekünk a választás szabadságát. Isten örökkévaló tervében az volt a legjobb, ha Ezékiás élete akkor véget ér, de Isten megengedte neki, hogy a további 15 év életet válassza. Ezek az utolsó évek gyümölcstelennek bizonyultak Ezékiás számára, és ajtót nyitottak az eljövendő ellenséges megszállásnak.

Az engedelmesség leckéje a legnehezebb, amit az életben meg kell tanulnunk. Ezékiás nem akart engedelmeskedni, és Isten megengedte neki, hogy meglássa engedetlensége következményeit. Jézustól kell tanulnunk, aki tökéletes engedelmességben élt, amikor így imádkozott, hogy Isten vegye el tőle a keserű poharat: „mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem, amint te.”(Mt 26:39).

Daniel Jiao
Chinese Union Mission
Hong Kong

Fordította: Csala Beáta

2 Mózes 24

Mózes feljegyezte az Úr minden szavát, és ez lett a szövetség könyve, amelyet felolvasott a nép előtt. Ez az első említett írott könyv, noha korábban 2Móz 17:14-ben Mózes azt a parancsot kapja, hogy írja meg a Refidim körüli eseményeket és az amélekitákkal vívott háború történetét. Hogyan történt mindez, és milyen írást alkalmazott? Az a tény, hogy az ABC-t először a Sínai-félszigeten Kr.e. 1600-1550 körül kezdték használni, lehetőséget biztosított Mózesnek, hogy az írás-olvasás legfrissebb vívmányaihoz hozzáférjen. A proto-Sínai ABC áttörést jelentett az írott kommunikáció területén, ami abban a korban legalább akkora horderejű volt, mint a modernkori nyomtatott sajtó, illetve az Internet feltalálása. Tény az, hogy Mózes megírhatta a Biblia első könyvét, és e fontos nyelvi újításnak köszönhetően Isten időzítése, hogy a szövetséget írásban lejegyezzék, nem is lehetett volna tökéletesebb.  

Áldozat nélkül a szövetség nem kötelezne, ezért Mózes oltárt épít, hogy ratifikálja a szövetséget Isten és Izrael között. Felállít tizenkét oszlopot, amely a tizenkét törzset jelképezi, akik kötelezettséget vállaltak arra, hogy életükkel engedelmeskednek Isten elvárásainak. És most elérkezett annak az ideje, hogy Mózes megkapja ennek a szövetségnek a kőbe vésett alapelveit, amelyek folyamatosan emlékeztetni fogják őket a törvény, Isten jelleme és azon eszmény örök voltára, amely szerint az emberiségnek élni kell. Isten dicsősége a hegyen megállapodik. Mózes, mint a nép képviselője meghívást kap, hogy jöjjön fel az Isten hegyére. Isten dicsősége ma a Szentélyen nyugszik, miközben Jézus közbenjár értünk. Isten hív minket, hogy tárjuk elé kéréseinket, hogy Jézus, mennyei Közbenjárónk megadhassa nekünk mindazt, amit Isten megígért. Mi lesz a te válaszod? Elfogadod-e Isten életedre vonatkozó akaratát, és az Ő ígéretei szerint éled-e mindennapjaidat?

Michael Hasel

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 19

Az Istennel eltöltött megelőző évek segítettek  Ezékiásnak megérteni, hogy még mindig szüksége van Istenre a rá váró kihívásokkal szemben. „megszaggatta ruháit, zsákruhát öltött és bement az Úr templomába.”(2Kir 19:1). Imádsága hosszú és küzdelmes volt, és meghallgatásra talált az Úrnál!

Időnként elveszítjük a reményt, ha Istentől távol vagyunk, különösen, ha épp az ellenkező irányba sietünk. Ám Isten soha nem hagy el bennünket, arra várva, hogy visszaforduljunk hozzá.

Ezékiás gondja könnyen megoldódott.”Még azon az éjszakán kijött az Úr angyala, és levágott az asszírok táborában száznyolcvanötezret (2Kir 19:35). Istennek semmi sem túl nehéz. Az Ezékiás által felajánlott ezüst és arany nem tudta megállítani az Asszír sereget, de Isten egyetlen éjszaka alatt elintézte azt.

Isten nem kényszerít minket az Ő követésére, és tudatos döntést kell hoznunk, hogy oltalma alatt lehessünk. Ha Őt választjuk, megértjük, hogy az Ő útja végtelenül jobb a mieinknél.

Daniel Jiao
Chinese Union Mission
Hong Kong

Fordította: Csala Beáta

2 Mózes 23

Az igazságosság Isten  jellemének fontos eleme. Mivel Ő igazságos, arra hívja népét, hogy ők is legyenek igazságosak mindenkivel szemben. A kilencedik parancsolat kiterjesztésében – ne tégy hamis tanúbizonyságot – Izraelt arra figyelmezteti, hogy ez a rendelkezés nem korlátozódik csupán a bírósági esetekre. Mindennapi megnyilvánulásaink legyenek mentesek a hamis tanúbizonyságtól, a pletykától és rágalmak terjesztésétől. Nem kell a tömegeket követnünk, és engednünk a társadalmi nyomásnak, hanem meg kell hoznunk a magunk bölcs ítéletét, és ki kell állnunk az igazságosság mellett!

A fejezet második felében különleges hangsúly kerül arra, hogy mit fog tenni Isten, ha Izrael engedelmeskedik mindannak, amit Ő mond. Az ő részük a szövetségben az, hogy maradjanak hűek. Elküldi az Ő Angyalát, Krisztust, hogy előttük menjen (lásd: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 190, 269, 326 oldal). Az Ótestamentum egyik fő témája Kánaán bevétele. Miként is értelmezzük azt, hogy az Úr parancsa szerint az izraelitáknak részt kellett venniük Kánaán bevételében, mégis Isten az, aki ellenségeiket kiűzi előlük? A Sínai-hegyi törvény Istennek azzal az ígéretével zárul, hogy Ő közbelép harcaikban. Biztosítja Izraelt arról, hogy félelmet küld előttük, és megfutamítja, illetve megsemmisíti ellenségeiket. A szabadulásról szóló ígéretben Izrael parancsot kap arra, hogy bízzon Istenben, és mindabban, amit Ő fog tenni. Mindennapi életünkben gyakran mi magunk akarjuk véghezvinni azt, amit Isten szándékozik tenni értünk. Vajon készek vagyunk arra, hogy bízzunk benne; higgyük, hogy előttünk megy, és így tanúi lehessünk hatalmas tetteinek?

Michael Hasel

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 18

Ezékiás az istenközpontú élet világos példája. Bár apja bálványokat imádott, Ezékiás elhatározta,  hogy a magaslatok lerombolásával elfordítja népét gonosz útjaiktól. Miért nem hatott Aház rossz befolyása Ezékiásra? Talán leginkább azért, mert voltak körülötte más emberek, akik nagyobb hatással voltak rá. Leginkább az édesanyja lehetett az, ”Abija, Zekarjá leánya”(2Kir 18:2 – új prot. ford.).

Fontos dolgot tanulhatunk meg ebből. A hátterünk és tapasztalataink nagy hatással lehetnek életünkre, de ez soha nem lehet mentségünk a bűnre. Megszentelt életet élhetünk bűnnel teli környezetünk ellenére, és bálványimádók között is követhetjük Istent.

Másrészt soha nem gyűjthetünk jutalompontokat bármely jócselekedetünkkel. Bár Ezékiás bízott az Úrban és „őutána nem volt hozzá hasonló Júda összes királya között, sem azok között, akik őelőtte voltak”(2Kir 18:5)”, ő is elkövette azokat a hibákat, amelyeket elődei. Amikor Ezékiás uralkodásának tizennegyedik évében Asszíria királya megtámadta Júda városait, ő abban bízott, hogy ezüst és arany fizetésével megoldja a problémát, de teljes kudarcot vallott.

Amikor elfordítjuk tekintetünket Istenről és a magunk elgondolása után akarunk menni, szégyent hozunk saját fejünkre.

Daniel Jiao
Chinese Union Mission
Hong Kong

Fordította: Csala Beáta

2 Mózes 22

Az első 15 versben folytatódnak a személyes tulajdonnal kapcsolatos törvények. Ezek a törvények bővebben kifejtik a nyolcadik parancsolatot, amely így szól: „Ne lopj!" Isten azt akarta, hogy Izrael gyermekei különleges esetekkel ismerkedjenek meg azért, hogy teljesen megértsék a törvény mélységeit. Az ellopott ökröt, vagy juhot, amelyet már megöltek, négyszeresen, illetve ötszörösen kell megtéríteni. Ha még életben vannak, kettőt kell adni az eredeti tulajdonosnak. Általánosságban az ellopott javak kétszeres visszatérítésének az elvét találjuk ezekben a versekben (4, 7, 9). Az első és második parancsolat részletezése kifejezetten elítéli a varázslást, az idegen isteneknek való áldozást, az állatokkal való fajtalankodást, amelyek mind halállal büntetendőek. Ezeknek a  bűnöknek a súlyossága bizonyítja azt, hogy Izrael egy teokratikus rendszerben élt. Ebben az összefüggésben az idegen isteneknek való áldozás felségárulást jelentett, és egyenlőnek tekintették azzal, mintha valaki más néphez tartozónak vallotta volna magát.

Ez a fejezet különleges figyelmet szentel az idegenek, az özvegyek és az árvák védelmének. Isten biztosítani akarta népét arról, hogy a közöttük levőkről gondoskodnak majd. 2008-ban az izraeli Khirbet Qeiyafaban egy feliratot találtak, a legrégebbi héber írással, amit valaha feltártak. Egy tudós azt vallja, hogy ez egy rendelkezés, amely arról szól, miként gondoskodjanak az özvegyekről és az árvákról, míg mások úgy vélik, hogy királyság felállításával van kapcsolatban. Hogyha az első értelmezés igaz, akkor jó példa arra, hogy ezt vallották Izrael történelmének folyamán. Ha a második az igaz, ez egy fizikai bizonyíték a teokráciából az emberi király általi vezetésre való áttérésre. Ez felvet néhány fontos kérdést: a szükségben lévők megsegítését, és az állampolgársági hűséget. Azok, akik számára Isten a legfőbb tekintély, gondoskodni fognak a szegényekről és a kevésbé szerencsésekről.

Michael Hasel

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 17

 „Így tisztelték ezek a pogányok az Urat és szolgálták az ő bálványaikat” (41. vers). Ez a fejezet az izraeliták életének rövid összefoglalója. Isten egyik alapvető elve az ember teremtésekor az volt, hogy biztosítja neki a szabad döntés jogát, de ezzel a kiváltsággal együtt jártak a kötelezettségek is. Isten utasítása világos volt: ha az izraeliták Őt imádják, akkor jól lesz dolguk, ám ha a pogányok bálványait tisztelik, akkor megtapasztalják lázadásuk következményeit – ami ez esetben a fogságot jelentette. Ez a fejezet fő mondanivalója.

Lehetetlen Istent imádni és bálványokat szolgálni egy időben, és Izrael történelme bizonyítja számunkra, hogy az emberi természet mindig kudarcot vall, ha behódol a gonosznak. Jézus ugyanezt az igazságot fogalmazta meg: „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak” (Mt 6:24). Nekünk talán nincsenek olyan bálványszobraink, mint amilyenek az izraelitáknak voltak, de bármi bálvánnyá lesz életünkben, ami elfoglalja Isten helyét.   

A mi életünkben milyen bálványok vannak? Készek vagyunk feladni azokat, és csakis Istennek szolgálni?

Daniel Jiao

Kínai Unió Misszió

Hong Kong

2 Mózes 21

A következő négy fejezetben található polgári törvények az erkölcsi törvény lelkiségén alapultak, de olyan speciális társadalmi szokásokkal foglalkoztak, amelyek az akkori kor és kultúra szerves részei voltak. Fontos megérteni, hogy Izrael épphogy csak elhagyta Egyiptomot; Isten elhelyezte őket onnan, ahol voltak, és azt várta tőlük, hogy megváltozzanak, és egyik napról a másikra az Ő elképzelései szerint valóvá váljanak. Sok esetben ezek a törvények összehasonlíthatóak az ősi Közel-Kelet törvényeivel, és sokkal humánusabbnak bizonyulnak azoknál.

Az 1902-ben felfedezett régészeti lelet, egy kőtábla, amely több mint 300 törvényt tartalmaz, s amelyek Hammurapi uralkodása idején kormányozták Babilóniát, mutat némi hasonlóságot ezzel a bibliai fejezettel. 2Móz 21:16 szerint – csakúgy, mint a Hammurapi törvénykönyvben –, a rabszolga-kereskedelem súlyos bűnnek számított, és halálbüntetést vont maga után. 2Móz 21:23-ban a kioltott emberéletért az elkövetőnek saját életével kellett fizetnie. A babilóniai törvény azt mondja, hogy a bűnös saját maga helyett feláldozhatja lánya életét. A mózesi törvény azonban nem enged meg ilyen igazságtalanságot. 2Móz 21:26 egy olyan példa, ahol a babilóniai törvény értelmében a rabszolga sérülései a gazdája számára jelentenek kárt, nem pedig magának a szolgának. A héber törvény azonban, egyedülálló módon, nem tekinti a szolgát gazdája feltétel nélküli tulajdonának. Általánosságban Mózes második könyvének törvényei az ember egyéni jogait, és az élet szentségét helyezik a középpontba. Bár sok törvény különbözik a Hammurapi-kódexben, mégis találhatunk arra utaló jeleket, hogy a két törvénygyűjtemény közös forrásból építkezik.

Isten a méltányosság és igazságosság gyakorlását kívánta népétől. Mi hogyan bánunk a körülöttünk élőkkel?

Michael Hasel

Régészeti tanszék

Southern Adventist University

Mai szakasz: 2 Királyok 16

Hogyan oldjuk meg a problémákat? Saját eszközeinkkel, vagy mások segítségére támaszkodva, esetleg Isten segítségét kérve? Áház nyilvánvalóan nem kérte Isten segítségét, amikor szembekerült a szíriai király és Izrael inváziójával, hiszen az Ő támogatása Asszíria királyától érkezett. Mi volt az ár, amit meg kellett fizetnie? „És fogta Áház az Úr házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékul Asszíria királyának” (8. vers – új prot. ford.). Az ezüst és arany nem az övé, hanem Istené volt, Áház pedig nem félt használni azokat. Vajon nem érzett félelmet az Isten iránt? 

Áház elidegenedését Istentől tovább szemlélteti az az eset, amikor oltárt épített, éppen olyat, amilyet Tiglat-Pileszer, az asszír király használt. Miért épített egy ilyen oltárt, ha már volt egy oltár az Isten templomában? Valószínűleg ugyanolyan győzelmet akart aratni, mint az asszír király, de egy hamis oltár építése biztosan nem hozott neki győzelmet.

Istentől való elidegenedésünk gyakran kis lépésekkel indul, és a sátán a megtévesztés mestere, aki rávesz minket arra, hogy távolodjunk el Istentől. Már egy-két kis lépés itt meg ott, végül teljes elidegenedéshez vezet Istentől. Az egyetlen módja, hogy szilárdan megállhassunk, ha Isten védelme alatt maradunk, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolunk Vele.

Daniel Jiao
Kínai Unió Misszió

Hong Kong

Fordította: Baksa Viktória

2 Mózes 20

Az emberiségnek a Sínai-hegyen adott Tízparancsolatot Isten saját maga mondta el, és saját kézzel írta le. Döntő és meghatározó pillanathoz érkezik itt a történelem.  Isten az erkölcsi törvény átadásával fejezi ki isteni természetét. Mindezt félelmetes mennydörgés, villámlás és trombitaszó közepette teszi, hogy minden jelenlévő számára egyértelmű legyen, hogy a hatalmas és élő Isten műve ez. Az Ő törvényének gyökere a szeretet, az Isten iránti szeretet, amely alapként szolgál az egymás iránti szeretethez is. A törvényadás éppen annyira tanúskodik Isten kegyelméről és irgalmáról, mint az egyiptomi szolgaságból való szabadítás, mivel Isten itt azt mutatja meg a megváltottainak, hogyan éljenek. A „szövetség tábláinak” (5Móz 9:9-11) a frigyláda fedele alá helyezése annak jele, hogy azok valóban a szövetség alapját képezik.

A szövetség kapcsolatot és lelki közösséget is magába foglal. Valódi kapcsolat és közösség nem jöhet létre két egyén között a kapcsolatot meghatározó normarendszer nélkül. Az első négy parancsolat az Istennel való kapcsolatunkat határozza meg, míg a következő hat az egymással való kapcsolatunkat. Az Istennel és az Ő – életünkben megjelenő – kegyelmével való kapcsolatunk határozza meg azt, mennyire vagyunk képesek másokkal harmóniában élni. A szombatot Isten a hetedik napként definiálja, amennyiben megpihenünk Nála, és újból megértjük és dicsőítjük Őt, mint teremtő Istent. A szombat a szövetség örök jelképévé válik Isten és az Ő népe között (2Móz 31:16-17). Aki az Isten által meghatározott módon, helyes lelkületben tartja meg a szombatot, azt fejezi ki, hogy ő, mint megmentett áll kapcsolatban Istennel.

Michael Hasel

Régészeti tanszék

Southern Adventist University