Ha visszatekintünk, azt láthatjuk, hogy Mózes
a törvényt képviselte, amely rajta keresztül adatott Istentől. Elvezette a
népet az Ígéret Földjének hátáráig, de nem vihette be őket oda. Az Isten törvényének való engedelmesség volt
a központi érték, és megkülönböztető jel Isten népének életében, és az ma is a
végidő maradék egyháza számára.
Isten törvénye mindig szent, igaz és jó. „Mert bizony mondom néktek, míg az ég és
a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik,
amíg minden be nem teljesedik” (Mt 5:18). Ez a beteljesedés először a Fiú által történt meg, és azután
általunk. Mindig emlékezzünk e szent törvény pásztázó szemére, amely felfedi a
szívünkben lévő bűnt, Jézushoz vezet, és képessé tesz arra, hogy megtartsuk
szavait.
Mózes élete
vége felé Isten megmutatta neki az Ígéret Földjét. Látszik: betöltötte küldetését az életben. Utolsó éveiben
felkészítette Józsuét, hogy az utódja legyen (5Móz 31:1-8). Angyalok temették
el Mózes testét, és az Úr feltámasztotta, hogy a mennybe vigye őt (ld.: Júdás
9).
Amikor Jézus
idejében Mózes megjelent Illéssel együtt Jézusnak a Megdicsőülés Hegyén (Mt
17:1-13), végre az Ígéret Földjén állhatott. De akkorra a „tejjel és mézzel
folyó föld” elvesztette a jelentőségét és vonzerejét, hiszen Mózes már
látta a jobb földet, az országot, ahol nincs panasz, nincsenek lázadások és
nincs több csalódás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése