Amit Isten ígér, azt be is teljesíti. Tőlünk
annyit vár, hogy együttműködjünk Vele. Ahogy Józsué előrehaladt Kánaán
elfoglalásában, az északi városok királyai összefogtak, hogy megtámadják az
izraelitákat. „Ekkor monda az
Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkorra mindnyájukat átdöfötten
vetem az Izráel elé”.
Józsué hallgatott az Úrra, továbbhaladt hitben és engedelmességben. Tudta, hogy
bármit is parancsol Isten, utat nyit népe számára, hogy kivitelezhesse.
Az
izraelitáknak nem lovakban és harci szekerekben kellett bízniuk, hanem az
Úrban, amit meg is tettek. Az Úr sikert adott Józsuénak, és a fejezet így ér
véget: „Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, a mint az Úr
mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez
képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harctól.” Ez azt
jelentette, hogy nem volt több egyesült ellenség, és a földet feloszthatták a
törzsek között. Mindazonáltal minden törzsnek le kellett még győznie a
kánaániakat számukra kisorsolt területeken.
Sok esetben
úgy tűnik, hogy az ellenségeink, legyenek azok lelki, tanulmányi, szociális,
fizikai vagy szakmai gondok, túl sokan vannak, és túl erősek ahhoz, hogy
legyőzzük őket. De emlékeznünk kell arra, hogy Isten képes nekünk segíteni,
ahogyan megsegítette Józsuét, és Ő maga fogadta, hogy segít nekünk
felülkerekedni az előttünk lévő akadályokon személyes életünkben, és az Ő
győzelmét adja nekünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése