Mai szakasz: 1 Királyok 14

Újra láthatjuk a kettészakadt nemzet bűnös életmódjának következményeit. Jeroboám a saját isteneit követte, ezért is érdekes, hogy a fiának viszont az Abijah nevet adta, ami azt jelenti, hogy „Jehova az én Atyám." A zsidók mindig is körültekintőek voltak a nevek választásánál. Olyan nevet adtak az újszülöttnek, aminek nagy jelentősége van. Sámuelt például az édesanyja kérte az Úrtól. Mózes neve azt jelentette, hogy a vízből kihúzott. Ismerték az örökségüket! A név, amit Jeroboám adott a fiának azt jelentette, hogy nem hagyta abba teljesen az Úr szolgálatát. Elég komoly egybeesés, hogy Roboám és Jeroboám fiának ugyanaz az volt a neve! Egy nap tragédia sújtotta a családot: Abijah megbetegedett. Jetoboám megkéri a feleségét, hogy öltsön álruhát, hogy úgy nézzen ki, mintha a nép közül való lenne, és keresse fel az idős prófétát Ahiját, hogy gyógyítsa meg a fiukat. Ahija hiába volt próféta, mégis abban a betegségben szenvedett, ami sok más embert is sújtott: vak volt. Isten azonban szólt hozzá, és elmondta neki Jeroboám és feleségnek tervét. A prófétának így meglett volna a lehetősége, hogy dicsőíthesse a királyt, és biztosítsa őt támogatásáról, de inkább Isten üzenetét közvetítette. Jeroboám elhagyta az Urat, nem szolgálta Őt, és ennek meglettek a következményei. Az üzenet világos volt: uralkodása meg fog szűnni. Más isteneket és öntött szobrokat követ, ezért bűnének következménye komolyan sújtja családját: gyermeke meg fog halni, Izrael pedig szétszóratik. Kemény szavak, súlyos figyelmeztetés az Úrtól!

Jeroboám 22 évig uralkodott, majd a fia, Nádáb követte a trónon. Roboám, Júda királya 17 évig uralkodott. Hasonló helyzet alakult ki ott is: bűnt követtek el, magaslatokat építettek, és azokon, illetve ligetekben az odahelyezett szobrokat dicsőítették. A nép az Asera nevű istennőnek mutatott be termékenységi szertartásokat, valamint éltek a vidéken szodomiták is, akik gyakorlatilag templomban szolgáló férfi prostituáltak voltak. Milyen hihetetlenül romlott helyzet! Sisák, egyiptom királya felvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte az összes kincset a király házából. Micsoda lesújtó esemény! Dávid és Salamon munkája, Izráel dicsősége odaveszett. Jeroboám es Roboám nem csak így fizettek meg a bűneikért, hanem a háborúval is, ami közöttük volt, uralkodásuk minden napján. A hitehagyásnak és a hamis imádatnak ezen tragikus következményei milyen fontos tanulságként szolgálnak számunkra!

Leo Ranzolin
A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

Fordította: Rajki Dávid

1 Mózes 46

Ez a történet olyan, mintha a kivonulás fordítottját olvasnánk. Jákób és családja összecsomagolja mindenét, és elindul az Egyiptomba vezető hosszú útra, amelyen – előttük nem sokkal – Ábrahám és József is vándoroltak. Ám mielőtt a pátriárka átlépi Egyiptom határát, még egyszer megáll Beérsebában, Kánaán legdélebbi városában, hogy újra megbizonyosodjon Isten vezetéséről. Az Úr védelméről biztosítja őt azon az úton, amely az ígéret földjéről egy ideiglenes száműzetésbe vezeti el Egyiptomba, ugyanakkor azonban azt is teljesen világossá teszi előtte, hogy lesz visszatérés ebből a száműzetésből, és Egyiptom csak egy eszköz Izrael létének megőrzésére és egy termékeny föld, ahol nemzetté növekedhetnek.

Te része vagy az advent mozgalomnak? Innen amoda költözöl, egyik helyről a másikra, időnként más országokba és városokba, és néha óceánokon túlra. Talán csak egy bőrönddel, vagy az ingóságaidat tartalmazó teljes konténerrel utazol a Föld bolygó misszió területeire, azzal a tudattal, hogy csak vándorok vagyunk, és lesz egy másik exodus (kivonulás). De bárhol vagy is, egy dolog biztos - a kivonulás be fog következni, amikor Krisztus mindnyájunkat felhőszekéren visz majd az Ígéret Földjére. Addig is tegyünk bizonyságot minden "egyiptominak", akik közé elküldött bennünket Isten, és legyünk készen a végső kivonulásra!

Martin Klingbeil

Southern Adventist University

Mai szakasz: 1 Királyok 13

Itt újra láthatjuk a bálványimádás borzasztó következményeit, nemcsak a király, hanem a nép esetében is. Jeroboám templomot épített Bételben, és papi tisztséget gyakorolt. Indítékai gyanúsak és ravaszak voltak. Hatni akart a népre, ugyanakkor a tiszteletüket és támogatásukat is meg akarta szerezni. Az Úr nem engedhette, hogy ez a hitehagyás és törvénytelenség folytatódjon, ezért elküldte prófétáját Jeroboámhoz, aki bátran kijelentette a királynak, hogy az oltára széthasad, és hamuvá lesz. És így is történt. Érthetetlen, hogy az Isten által ihletett prófétának ez a tette nem győzte meg Jeroboámot, aki megpróbálta korlátozni a prófétát azzal, hogy kinyújtotta feléje a kezét, rámutatott, és megparancsolta, hogy tartóztassák le. Ez nem volt helyes tett Isten irányában. Keze elszáradt és nem tudta magához visszahúzni. Ostoba tettétől megrémülve, a prófétának könyörög, hogy gyógyítsa meg a kezét. Nem szomorú az, hogy az emberek hibákat követnek el, szenvednek a következményeitől, aztán Istenhez imádkoznak segítségért?

Csodák-csodájára a király keze teljesen meggyógyul, és erre azt gondolnánk, hogy megalázza magát, és megtér Istenhez. Azonban szíve megkeményedett, és folytatta gonosz útját. Azért, hogy lelkiismeretét megnyugtassa, és a nép előtt azt a látszatot keltse, hogy milyen hálás a prófétának, meghívja őt otthonába, hogy ajándékot adjon neki. Ez jó színben tüntetné fel őt a nép előtt. A próféta azonban visszautasítja a meghívást, mert az Úr meghagyta neki, hogy ne fogadjon el meghívást, így az ő válasza határozott és végleges volt.

Egy másik próféta is színre lép. Egy öreg próféta, aki valójában nem is az volt, hanem egy hamis próféta, a Sátán hírnöke. Ha az ellenség nem találja meg az utat, hogy az emberek életét ellenőrzése alatt tartsa, egyéb technikákkal is rendelkezik, hogy gonosz tervét megvalósítsa. Az öreg próféta hazudik, és házába hívja a Júdából való prófétát. Azt mondja, hogy "én is próféta vagyok, és az Úr azt mondta nekem, hogy hívjalak be a házamba." Ez egy ellentmondásos helyzet, hogy csak ennyit mondjunk róla. Hogyan adhat az Úr két ellentmondásos parancsot? Láthatjuk, hogy Sátán kezdetektől fogva a hazugság mestere. Nagy csaló, és tevékenységét nagy sikerrel folytatta korszakokon át. Arra is képes, hogy magát világosság angyalává változtassa (lásd 2Kor 11:14-15). Ez a történet nagy jelentőséggel bír minden ember számára. Amikor üzenetet kapunk Istentől, nem fordulhatunk meg. Az Isten világos útmutatása iránti engedetlenségéért a júdabeli próféta az életével fizetett. A hazafelé vezető úton egy oroszlán megölte. Tudjuk azt, hogy Dánielt, aki hűséges volt Istenhez, nem ették meg az oroszlánok. A történet tragédiája az, hogy Jeroboám folytatta gonosz útját, és nem tért meg. A hitehagyás, amit bevezetett, uralma és később az egész nemzet bukásához vezetett.

Leo Ranzolin
A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

1 Mózes 45

A Bibliának talán ez a fejezete az, amin leginkább átragyog a kegyelem! A megbocsátás megbékélést hoz, és életre szóló sebek kezdenek gyógyulni. József nem bírja tovább az érzelmi nyomást, amit a testvéreivel való találkozás okoz lelkében, ezért végül feltárja előttük kilétét: ő az, akit úgy láttak utoljára, mint aki testvérei irgalmáért esdekel, miközben vándor kereskedők egyiptomi rabságba vonszolják. Ám miközben a hosszú évek és édesapjuk kiengesztelhetetlen gyásza mély lelkiismeret-furdalást és bűntudatot vésett a testvérek lelkébe, az idő múlása Józsefet a kísértéseken és megaláztatásokon keresztül gondviselésszerűen hatalmi pozícióba röpítette, amely nemcsak élelmet biztosít Egyiptom éhező lakóinak, hanem életet is az ígéret örököseinek Kánaán földjén. Amint a testvérek hitetlensége először megdöbbenésbe majd félelembe fordul, lassan rádöbbennek arra, hogy Isten kegyelmesen felülírta gonosz tervüket; így a bűntudat végül találkozik a megbocsátással, és egy ölelésben ér célba, amelynek híre végigvisszhangzik a királyi palotán, eljut egészen a fáraó füléig, mintegy bizonyságként az isteni gondoskodás és kegyelem hatalmáról. Ezt a katarzist – úgy érezzük –, már nem lehet fokozni, de mégis tovább fokozódik! Ahogy visszasietnek Kánaánba lelkükben és testükben azzal az erővel, amit azáltal kaptak, hogy letehették vállaikról bűneik terhét, egy idős ember, aki lassan elsorvad a József miatti gyászában és a többi fia miatti aggodalmában, szinte újjászületik, és új életkedvet kap. Talán lehetnek életedben ma is olyan pillanatok, amikor valamilyen régi bánat új életbe fordul át megbocsátás és megbékélés által. 

Martin Klingbeil

Professor of Biblical Studies and Archaeology

Southern Adventist University 

Mai szakasz: 1 Királyok 12

Egy új király került a trónra. Roboám Sikemet választotta koronázási helynek. Ez az ország középső részén volt található, és azért választotta e helyet, mert biztos akart lenni abban, hogy elnyerte az északi törzsek támogatását. Úgy látszik, az emberek belefáradtak, hogy adózniuk kell az összes építkezés befejezéséhez. Azért jöttek Roboámhoz, hogy könnyítést kérjenek, és biztosítsák őt támogatásukról. Tapasztalt emberek voltak, akik tényleg tudtak volna segíteni az új királynak. Ő azonban elutasította tanácsukat, és azoknak a fiatal férfiaknak a javaslatára hallgatott, akik együtt nőttek fel vele. Bizonyított tény, hogy a fiatalok tudnak jó tanácsot adni, de ezek a fiatalok nagyon kemények voltak az ítélkezésben és a tanácsadásban. Salamon és Roboám is elkövette a saját hibáit. Istennél van az irányítás, de időnként lehetővé tesz olyan eseményeket, hogy az emberek elszenvedhessék saját hibáiknak, és az uralkodók rossz döntéseinek következményeit. Ez az intézkedés nem Isten akarata volt. Roboám 3 nappal később kihirdette az ítéletet. Megnövelte az adókat, és még nehezebbé tette a dolgokat, mint azelőtt. Ebből láthatjuk, hogy ez lázadáshoz és felkeléshez vezetett. Efraim Júda ellen fordult, és annyira felháborodtak a megemelt adók miatt, hogy megölték Adorámot, akit Salamon az adók behajtásával bízott meg. 

Jeroboám még korábban, Salamon elől menekült el Egyiptomba. Amikor Izrael meghallották, hogy hazatért, elhatározták, hogy Izrael királyává teszik, mely magába foglalja a 10 északi törzset. Júda harcra készült, hogy hadakozzék Izraellel. Isten szava azonban világos volt: nem harcolhattok testvéreitek ellen! Azt a parancsot kapták, hogy térjenek haza otthonaikba. Láthattuk, mi történt az Egyesült Államokban és a világ más országaiban, amikor polgárháború tört ki. A testvérharc örökre megmaradó hegeket hagy! Izrael fiai nem azért jöttek ki Egyiptomból, hogy aztán Kánaánban megöljék egymást! A szakadás másik szomorú vonatkozása, hogy Jeroboám nem akarta, hogy az emberek újra együtt imádják Istent Jeruzsálemben. Ennek a helyzetnek az ellensúlyozására aranyborjúkat készített. Izrael fiai visszatértek őseik bűneihez, amelyeket azok a pusztában követtek el, és elfeledkeztek az Úr igaz tiszteletéről. Az ember azt hinné, hogy megtanulták a leckét a múltból. Isten szemtől szemben beszélt velük, ők mégis elutasították Őt! Ez az esemény katasztrofális következményekkel járt az Isten népére nézve. Ez egy jó példa arra, hogy sátán munkája hogyan szakítja szét, választja el, és töri meg azokat, akik az Urat szeretnék követni.

Leo Ranzolin
A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

Fordította: Baksa Viktória

1 Mózes 44

Végre elérkeztünk a tetőponthoz! A testvérek meglehetősen ostobának tűnhetnek. Azok után, hogy József egyszer már visszacsempészte a pénzüket, azt gondolnánk, hogy leellenőrzik a zsákjaikat indulás előtt. Nyilvánvaló azonban, hogy a lakoma, vendéglátás háttérbe szorította félelmeiket, úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben.

Így hát vidáman indultak útjukra, amikor is megjelent az őrség, azt állítva, hogy valaki ellopta József ezüst serlegét. A fivérek ismét nem viselkednek túl éles eszűen, amikor gondolkodás nélkül rávágják: ha valakiről kiderül, hogy ellopta a serleget, meg kell halnia, a többiek pedig életük végéig József szolgái lesznek. Az őrség azonban egyértelműen kijelenti, nem lesz halálos ítélet, csak arra vár szolgaság, akinél megtalálják az edényt. A kupa természetesen Benjámin zsákjából kerül elő. A legkedvesebb fiú ismét veszélyben! Vajon ez alkalommal hogyan viselkednek a testvérek?

Júda tudja, mit kell tennie. Ismét vezetőként és szószólóként viselkedik. Újra elmondja a fivérek történetét – tizenegy él, egy halott -, majd azt is, hogyan vállalt kezességet Benjáminért az apjuknál. Júda nem tudná elviselni, hogy lássa, mit tesz az apjával az, ha Benjámin nélkül tér haza, és esedezik József előtt, hogy hadd legyen ő szolgává Benjámin váltságára.

Ez nem ugyanaz a Júda, akit 1Móz37-38-ban láttunk. Az a Júda eladta a legkedvesebb fiúgyermeket, hogy így szerezzen előnyöket saját maga számára. Az a Júda önző volt, hataloméhes és kapzsi. De MOST Júda megpróbálja saját magát fogságra adni, hogy megmentse a szeretett fiút. Többé nem önző és hataloméhes. Feláldozná magát – lemondva a Jákob örököseként őt illető javakról – hogy megmentse Benjámint. József látja, hogy bátyjai már nem azok a veszélyes férfiak, akiknek ő évekkel ezelőtt ismerte őket, és felfedi magát előttük. Beismerték bűnüket, és valahogy megváltoztak.

Nincs hely, hogy mélyebben foglalkozzunk a fivérek ijedelmével, és József békülékeny lelkével, talán csak annyira, hogy elmondjam: hiszem, József azért tudott ennyire irgalmas lenni, mert bízott abban, hogy Isten lesz, aki igazságot szolgáltat, ahogyan már korábban is tette.

Amivel zárni szeretném, az a következő:

Júda gyökeres erkölcsi változáson ment keresztül, a legkedvesebb fiú iránti gyűlölettől és ártani akarástól egészen addig jutva, hogy saját magát áldozná fel, hogy megmentse a szeretettet. Néhány zsidó írás-magyarázó úgy értelmezi 1Mózes 38:26b versét – „Többé azonban nem hált vele Júda” -, hogy a Támárral történtek Júda számára sorsfordítónak bizonyultak. Ez kézenfekvőnek is tűnik, elnézve azt a Júdát, akiről 1Mózes 38 után olvasunk, egy teljesen megváltozott embert látunk.

Júda példája reményt ad nekünk, hogy nem kell a bűnös, önző, romboló életmód foglyainak lennünk. Ha Isten meg tudta változtatni Júdát, ugyanilyen mélyreható változásokat tud véghezvinni benned és bennem. Ez az erkölcsi átalakulás, beleértve az újonnan felfedezett hajlandóságot az önfeláldozásra, Júdát végül József mellé, a hősök sorába emeli; és ettől a Júdától – nem a tökéletes Józseftől – származik majd Krisztus. Jó hír, hogy Isten a rossz természetű Júdákat is családjába fogadja, de nem hagyja őket rossz természetükben. Isten kegyelme a legelvetemültebb bűnösöket is képes önfeláldozó szentekké formálni.

Stephen Bauer

Professor of Theology and Ethics

Southern Adventist University

Collegedale, Tennessee, USA

Mai szakasz: 1 Királyok 11

Micsoda ellentét, és paradox helyzet bontakozik ki a 10. és a 11. fejezet között! A dicsőség és bizonyságtevés időszaka után hitehagyással és bálványimádással találjuk szemben magunkat.  Nehéz megérteni, hogy egy ilyen bölcs ember, mint Salamon, aki beszélt Istennel, és minden szellemi és fizikai ajándékát Tőle kapta, hogyan fordulhatott el az Ő törvényeitől. A történtek kulcsa ebben rejlik: „sok idegen asszonyt szeretett”. Az előző fejezetben egy uralkodónő előtt tesz bizonyságot, és az azt követőben pedig őt vezetik félre asszonyok. Tudvalevő, hogy egy nő el tudja fordítani egy férfi szívét Isten követésétől, és ugyanígy egy férfi is kárhozatba vezethet egy nőt. Ezek pedig pogány nők voltak, akik Salamon szívét elfordították Istenről, és hamis istenekhez vezették őt. 700 felesége és 300 ágyasa volt. Tisztában volt Isten parancsával, ami tiltotta, az idegen népekkel való házasodást. Ez annyira kifinomult volt, hogy észre sem vette, hogy megváltoztatták a szívét.

Annyi fiatalt láthattunk, akik figyelmen kívül hagyva szüleik és lelkészeik tanácsát olyan emberekkel mennek bele kapcsolatokba, akik nem szeretik az Urat. Az ilyen kapcsolatok nagy része katasztrofális. Mint ahogy az volt Salamon számára is, aki megépítette Isten templomát, és most Astóretet, a szerelem istennőjét, és Milkómot, az ammóniak főistenét követi. Isten, aki annyira büszke volt Salamonra, és akkora bölcsességet ajándékozott neki, csalódott benne. Egyedül Dávid miatt nem vette el a királyságot Salamontól, miatta uralkodhatott 40 évig.

Láthatjuk Salamon Istentől, és az Ő törvényétől való elszakadásának következményeit. Bajok következnek az országra, és maga az Úr forgatja azt fel. Az edómi Hadad herceg, aki Dávid napjaiban Egyiptomba menekült, amikor értesül Dávid haláláról, tüske lesz Salamon oldalában. A másik, aki bajt hoz rá, Rezón. Aki elutasítja Isten kegyelmét, annak szembe kell néznie a következményekkel, és amikor Isten elveszi az Ő védelmét, akkor sátán teret kap, hogy betörjön. Jeroboám is problémát jelentett Salamonnak. Salamon megbízott benne, mert értékes és tehetséges ember volt, de ő szembeszállt Salamonnal. Egy nap Jeroboám, ahogy elhagyta Jeruzsálemet, találkozott Ahijjá prófétával az úton. Jeroboám egy új köntöst viselt, amit Ahijjá elvett tőle és 12 részre szakította, ezzel szimbolizálva Izrael 12 törzsét. 10 törzset kapott Jeroboám és 2 lett Salamon fiáé Roboámé. Itt láthatjuk a bűn és hitehagyás eredményét. Amikor Salamon meghalt, a királysága szétszakadt, ahogy azt a próféta megmondta. Salamon utolsó napjai, amikor elhagyta az Urat és az Ő parancsolatait, egy megosztott királyság kialakulásához vezettek.

Leo Ranzolin

A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

Fordította: Kóczián Ágnes

1 Mózes 43

A család drámája folytatódik. Jákób nem szeretné, hogy Benjámin Egyiptomba menjen. Ezen kívül a testvérekben végbemenő változásra is látunk bizonyítékot. Egyetértenek Jákóbbal, és most úgy tűnik, Benjámin esetében támogatják a kiváltságos fiú szerepét. Talán csak a bűntudatát enyhítendő, Rúben felajánlja, hogy felelősséget vállal Benjámin biztonságáért, amennyiben azt mondja Jákóbnak, hogy az ő két fiát ölje meg, ha nem hozza vissza Benjámint épségben (1Móz 42:37). Valószínűleg Rúben is még mindig apja kegyeinek visszaszerzésén munkálkodott.

A túlélésért folytatott küzdelem azonban végül megköti Jákób kezét. Miután Jákób megfeddi a fiúkat, amiért elárulták, hogy van még egy öccsük otthon, Júda közbelép. Az ellenség Júda lassan átváltozik a társ-hős Júdává. Magát teszi meg Jákóbnál biztosítékként Benjámin biztonságáért. Ez már nem ugyanaz a Júda, akit 1Móz 37-ben láttunk, hisz’ a történetnek abban a szakaszában még a családbeli hatalom elnyerésére szőtt terveket.

A dráma tovább fokozódik, amikor Benjámin testvéreivel együtt Egyiptomba érkezik. József most testvérei Benjámin iránti féltékenységét teszi próbára azzal, hogy neki több ajándékot, nagyobb ételadagot stb. ad. Nem tapasztalja jelét a féltékenységnek. Testvérei együtt vígadnak Józseffel, nem ismervén fel, hogy ki ő.

Stephen Bauer

Southern Adventist University

Collegedale, Tennessee, USA

Mai szakasz: 1 Királyok 10

Salamon uralkodását nevezhetnénk Izrael népének aranykorának is. Bölcsességének és gazdagságának híre bejárta az egész Közel-Keletet. Sába királynőjét – akit a Dél királynőjének is hívtak – szintén nagyon lenyűgözték a Salamonról hallott hírek.. Igazából nem tudjuk, hogy honnan is jött pontosan. Némelyek szerint Arábiából, mások szerint Etiópiából. A lényeg azonban az, hogy ő személyesen akart megbizonyosodni Salamon hírnevéről és bölcsességéről. Azt mondta, hogy nem hitt a szóbeszédnek, miután azonban személyesen látogatta meg a királyt, és mindezt saját maga látta, azon a véleményen volt, hogy a király bölcsessége és gazdagsága felülmúlja mindazt, amit róla hallott. És mindebben az az igazán csodálatos, hogy ő is Izrael Istenének tulajdonította a dicsőséget.

Salamon és Sába királynője kölcsönösen ajándékokat adtak egymásnak. Mindazonáltal Salamon nem követte el Ezékiás hibáját, aki bemutatta az egész gazdagságát és elfelejtette az Úrnak adni a dicsőséget. Sába királynőjét annyira lenyűgözte Izrael Istene, és az, amit Salamonnak adott, hogy azt gondoljuk, ez a látogatása hozzájárult ahhoz, hogy át is adja életét Izrael Istenének (ld. Mt 12:42). Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenünket, amink van, Istentől kaptuk! E világ dolgai eltörpülnek Isten dolgai és gyermekeinek adott lelki jótéteményei mellett. Sajnos az emberek úgy gyűjtenek gazdagságot, hogy mindezt nem az Adományozónak tulajdonítják. Sába királynője sokkal többet kapott vissza, mint amennyit Salamonnak adományozott: azokat az áldásokat kapta meg, amit akkor kapunk, ha elismerjük, hogy Isten a Nagy Gondoskodó. Salamon a Föld minden nemzetének bizonyságot tett. Mindannyian azért jöttek hozzá, hogy hallják azt a bölcsességet, amit Istentől kapott. Adja meg Isten, hogy láthassuk kettejüket, amint egymást köszöntik Isten országában!

Sok gyülekezeti tag van világszerte, akik elismerik, hogy mindenüket Istentől kapták, és ezért cserébe mindent megtesznek, amit tudnak, hogy az Ő ügyét előremozdítsák. Valakitől egyszer ezt hallottam: „Akármennyit is adok Neki, Isten mindig sokkal többet ad vissza!” Isten az, aki felruház bölcsességgel, tudással és jóléttel, és népe pedig dicsőíti az Ő nevét és továbbsegíti munkáját.

Leo Ranzolin

Nyugalmazott generál konferenciai alelnök

Fordította: Kóczián Károly

1 Mózes 42

Elérkeztünk József történetének végső klimatikus mozzanataihoz. Ez magába foglalja Mózes első könyvének 42-44 fejezeteit, amely után Jákób újra belép a képbe, és József már nem lesz annyira központi szereplő. Számomra ez a három fejezet a Szentírás legnagyszerűbb iróniáját mutatja be, de most összpontosítsunk a 42. fejezetre.

Az író nagyszerű drámai és ironikus módon bontja ki a történetet, amint József régi álmai arról, hogy a családja leborul előtte, kezdenek beteljesedni. Jákób a tizenegy testvér közül tízet küld el Egyiptomba élelemért. Az a taktika, hogy Jákób nem küldi Benjámint, plusz az a tény, hogy Benjámin Rákhel fia volt és Józsefnek édes testvére, azt sejteti, hogy Benjámin az új kivételezett, aki József szerepébe lép. Jákób mindent megtesz azért, hogy Benjámin épségét megvédje, hisz' ő örökli majd az elsőszülöttséggel járó jogokat. És természetesen a tíz testvér, akik elrabolták és eladták Józsefet, most tudtukon kívül megjelennek előtte.

Nem kétség, hogy öltözete, és a fizikai változások miatt, amely József külső megjelenésében végbement, miközben teljes felnőtt korúvá vált a távollétükben, testvérei nem ismerték fel őt, de azt hiszem, hogy a testvérek úgy vélték: az elkapatott kistestvér nem élte túl a rabszolgaság borzalmait. 1 Mózes 44:20-ban Júda világosan hangot ad meggyőződésének, hogy József meghalt. Mivel halottnak hitték, eszükbe nem gondolták, hogy találkozhatnak vele Egyiptomban. Ennek tudható be tudatlanságuk. 

József ahelyett, hogy erőt alkalmazott volna, hogy bosszút álljon rajtuk, egy játékba kezd velük azzal, hogy három napra bebörtönzi őket. Aztán istenfélelmet mutatva szabadon bocsátja őket, de Simeont továbbra is börtönben tartja. József nem akar erkölcsi felelősséget magára venni azzal, hogy elpusztítja családjaikat - és saját rokonait. A testvéreknek szigorúan megparancsolja, hogy ne térjenek vissza legkisebb testvérük nélkül - mintegy próbájaként annak, hogy nem kémek. Aztán titokban visszaadja ezüstjüket, amit a hazavezető úton felfedeznek, ezzel is növelve megdöbbenésüket. A József vélt halála miatti bűntudatuk, még mindig üldözi őket, és azon vitatkoznak egymással, hogy milyen kegyetlenül bántak vele. Úgy érzik, hogy Isten számon kéri rajtuk az ő vérét (ez egy másik jele annak, hogy Józsefet halottnak gondolták).

Józsefnek ezek a tettei egy bizonyítási sorozat első mozzanatai, amelyek arról árulkodnak neki, hogy mivé váltak testvérei. József egy szabadítási tervet készít, hogy helyreállítsa családja egységét, de a testvérek semmit sem gyanítanak ebből.

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN

Mai szakasz: 1 Királyok 9

Isten másodszor is megjelent Salamonnak. Micsoda kiváltság egy emberi lény számára, hogy közvetlenül beszélgethet a Mindenható Istennel! Ez mindannak a jóváhagyása és elismerése volt, amit Salamon tett. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy kifejezzük megbecsülésünket azok iránt, akiket szeretünk, és köszönetet mondjunk mindazért, amit értünk tettek. Mindig helyénvaló egy-egy kedves szó azok felé, akik dolgoznak értünk, és segítségünkre vannak. Isten meghallgatta Salamon örökszép imáját, tetszését fejezte ki a templommal kapcsolatban, és megígérte, hogy jelenléte állandó lesz az új templomban.

 
Van egy másik kulcsfontosságú személy is ebben az igeszakaszban: Dávid király. Isten felelősséggel ruházta fel Salamont és szívére helyzete, hogyha olyan egyenes és tökéletes szívvel jár Ő előtte mint apja, akkor meg fogja erősíteni birodalma trónját mindörökké. Csodálatos az a gondolat, amit Isten Dávidról mond Salamonhoz intézett tanácsában. Noha egész életében hadviselő király volt, sok vér tapadt a kezéhez; házasságtörést követett el; ő szőtte Betsabé férje meggyilkolásának tervét; Isten mégis szíve szerint való férfiként ismerte el. Milyen csodálatos Istenünk van, aki kész megbocsátani és elfeledni vétkeinket! Nem számít mit tettünk, ha imádságunk és bűnbánatunk őszinte, Isten megbocsát, és olyanokká leszünk szemében, mint új teremtmények. Mindebben Salamon bizonyára érezte, hogyan árad felé Isten szerető irgalma. Ugyanaz a felelősség, ami Salamonnak adatott, a nép egészére is vonatkozott. Meg kellett maradniuk Isten rendeléseiben és parancsolataiban, éppúgy, ahogyan nekünk is. 

Láthatunk itt még egy nagyszerű cselekedetet Salamon részéről. Hírám, Tírusz királya gratulált Salamonnak királlyá koronázása alkalmából, és küldött neki 120 talentum (kb. 3636 kg ~ 42 700 000 000 forint) aranyat. Hírám adta a templomépítéshez szükséges anyagok jelentős részét is, amiért Salamon hálája kifejezéseképpen nagymennyiségű terményt adott neki, valamit felajánlott 20 kisebb várost is Izrael határvidékén. Meglehetősen költséges vállalkozás volt egy olyan óriási építményt emelni, mint amilyen a salamoni templom volt. Salamon kiváló szervező és tervező volt, nem akarta a népet a teljes költség erejéig megadóztatni, ugyanakkor amit elkezdett, azt be is fejezte.

Ez a fejezet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy Salamon minden gazdagsága és felhalmozott anyagi javai ellenére sem feledkezett meg arról, hogy imádja az Urat. Alárendelte önmagát Istennek, hálás volt, és szüntelen imádkozott - úgy önmagáért, mint népéért is.

Leo Ranzolin
A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

Fordította: Liebhardt László

1 Mózes 41

Mózes első könyvének 41. fejezete bizonyos értelemben a 40. fejezet témáját folytatja. József – részben a főpohárnok feledékenysége miatt –

további két évet tölt börtönben, majd egy olyan történet következik, amely Nabukodonozor álmára emlékeztet. Mindkét hivatalnok álmot látott, amelyeket a bölcsek és mágusok nem tudnak megfejteni, de egy zsidó rab megfejti. Gyanítom, hogy amikor a főpohárnok megemlékezett Józsefről, beszélt József jelleméről és képességeiről is a fáraónak. Logikusnak tűnik, hogy mielőtt Józsefet hívatta volna és a főpohárnok elbeszélésére alapozott volna, bizonyára leellenőriztette az információkat a börtönőrökkel. Ettől kezdve a király tisztában lett volna József jellemével és képességeivel.

Ezen kívül, a börtönőrök József iránti jóindulata miatt nem lett volna meglepő, ha biztatták volna őt azzal, hogy szóltak egy-két jó szót a királynál érdekében. Mennyire csábító lehetett két év rabság után, amit egy el nem követett vétekért kapott, hogy megpróbáljon kegyért udvarolni az által, hogy elcsavarja, és úgy igazítja az üzenetet, hogy elfogadhatóbb és meghatóbb legyen a király számára! Talán beszélhetett volna csak a hét bő esztendőről, és kihagyhatta volna az éhséget, vagy az éhség hét esztendejét értelmezhette volna valaki másra, és így tovább. De József nem alakította úgy az üzenetet, hogy azzal a király kegyeiért udvaroljon. Tisztán, teljesen, természetesen hirdette teljes tapintattal és tisztelettel. Itt újra azt látjuk, hogy József felülmúlja Júda önző törekvését, hogy politikailag kedvezőbb képet mutasson. Ezt a tényt tovább erősíti József azonnali válasza a fáraónak, hogy ő nem tud álmokat fejteni, hanem Isten ajándéka tette őt alkalmassá erre. József alázatossága, becsületessége és jelleme túlragyogja Júda kaméleonszerű személyiségét.     

József először hatalomra emeltetik, olyanra, mint a Potifáré, később pedig egyenlővé tétetik a fáraóval, kivéve persze a közvetlen uralkodói teendőket. Mindebben nem látjuk jelét a keserűségnek vagy rosszindulatnak. Józsefet majdnem megölik a testvérei, elrabolják és rabszolgának eladják, nemi erőszak hamis vádjával illetik, emiatt bebörtönzik, később mégis mindent Isten gondviselő vezetésének tulajdonít, hogy szabadulást biztosítson családjának az éhségtől. Úgy tűnik, hogy Józsefnek egyszerű, de megingathatatlan hite volt Istenben, hogy valahogy igazságot fog tenni a maga idejében. Az ilyen hit alkalmassá teszi az embert arra, hogy jóindulatú maradjon az igazságtalanság és rossz bánásmód közepette is.

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN

Mai szakasz: 1 Királyok 8

A 8. fejezet a Biblia egyik legszebb és legemlékezetesebb fejezete. Mindnyájan láttunk már csodálatos összejöveteleket, mint a világkongresszusok, egyházi központok megnyitása, gyülekezetek felavatása; de Salamon Templomának felavatásához semmi sem hasonlítható! A Király maga lett a próféta és a pap, amint Isten népének ehhez a legdicsőségesebb fejezetéhez vezette a nemzetet. Salamon minden követ megmozgatott ezért az ünnepségért! Aprólékos pontossággal dolgozott, és teljesítette apjának, Dávidnak vágyát, hogy házat emeljen az Úrnak. Mindenkit összegyűjtött a királyságból a vezetőktől fogva a közemberekig, hogy Dávid városába kísérjék a szövetség ládáját. Hatalmas sokaság volt ott! Salamon azt akarta, hogy Izrael történetében örökre maradjon fenn ez a nap. Amint a papok elhagyták a Szentélyt, olyan látványban és fenséges jelenetben volt részük, amit emberi szavakkal ki sem lehet fejezni. Felhő ereszkedett az épületre, és Isten dicsősége betöltötte a Templomot! Isten ígérete beteljesedett! Népe között marad és gyermekeivel lakozik! Milyen csodálatos érzés, hogy jelenléte betölti az új Templomot!

 Salamon áttekinti a néppel együtt az Úr csodáit, amelyek a nép egyiptomi kivonulása óta történtek. Újra felidézte, mennyire vágyott Dávid arra, hogy házat építsen az Úrnak, s hogy ő elhatározta: teljesíti apja kívánságait. A Templom készen állt a maga dicsőségében! Ellen White ezt írja: „Páratlanul szép és utolérhetetlenül pompás volt az a fejedelmi épület, amelyet Salamon és társai emeltek Isten és az istentiszteletek számára” (Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 24. oldal).

E csodálatos nap csúcspontja Salamon imája volt, amely a Biblia egyik leglenyűgözőbb imádsága! Az avatási beszéd után Salamon letérdelt a felavatási imához. Különféle kifejezésekkel szólítja meg Istent: „Uram, Izrael Istene!” „Óh Uram, én Istenem!” „Uram, Isten!” Négy főbb kérést intéz az Úrhoz: 1) vigyázzon a Templomra éjjel és nappal; 2) hallgassa meg imáikat; 3) hallgassa meg Izrael minden kérését; 4) válaszoljon nekik és bocsássa meg bűneiket. Salamon legfőbb üzenete, amelyet át akart adni a népnek, a világnak, és mindnyájunknak, a következő: „Hogy megismerjék a földön minden népek, hogy csak az Úr az Isten, és hogy ő kívülötte nincsen más” (60. vers).

Leo Ranzolin

Nyugalmazott generál konferenciai alelnök

1 Mózes 40

A történet következő jelenetében Józsefet a börtönben látjuk. A tény, hogy Potifár bebörtönzi Józsefet, és nem végezteti ki, azt jelzi, hogy ura hitt József ártatlanságában. Potifár talán bizonyos fokig félt felsége hatalmától, és nem merte felmenteni Józsefet, de nem ölette meg, ahogy elvárható egy ilyen vád esetén. Van egy másik téma is, amely folytatódik, annak ellenére, hogy eddig a pontig keveset foglalkoztam vele, éspedig az, hogy itt Egyiptomban, amibe József belekezd, azt Isten megáldja, és ezáltal olyan vezetői szerephez jut, amilyenben most látjuk. A 39. fejezet azzal fejeződött be, hogy József a börtön felügyelője, ahol a börtönőr pontosan úgy bízik benne, mint korábban Potifár. Valami volt József jellemében, ami kiváló képességeivel kombinálva, kiváltotta a börtönőr elismerését. 

Két politikai gyanúsítottat bíztak József felügyeletére. Jelleme még ebben az élethelyzetben is arra készteti a hivatalnokokat, hogy bízzanak benne. Ahelyett, hogy támogatta volna őket jogtalan bebörtönzésük miatti önsajnálatukban, odafigyel arra, hogy ápolja érzelmi egészségüket. Miután mindketten álmot láttak, észreveszi zaklatottságukat, és érdeklődést tanúsít irántuk. Meghallgatja imájukat, és felkészül az értelmezésre. Az egyik álmot könnyű volt magyarázni, mert jó hírt tartalmazott: „kiszabadulsz és visszakapod munkádat.” A jó hírt könnyű átadni. Kivéve egy eshetőséget.

Ha József értelmezése nem válik be, jó hírneve csorbát szenvedhet, és elveszítheti pozícióját még itt a börtönben is, és talán ki is végezhetik. József nyíltan megmondja az igazat, legyen szó akár jó, akár rossz hírről. Józsefet az igazság érdekli, és nem a róla alkotott kép. Nem próbálta meg manipulálni az üzenetet azért, hogy előnyért udvaroljon. Amikor lehetőséget látott arra, hogy jóvá tegyék igazságtalan bebörtönzését, ez egy alkalmi kérés volt, nem egy mindent uraló tényező döntésében, hogy őszinte és egyenes üzenetet közvetítsen. Úgy tűnik, József felülmúlja Júdát abban, hogy nem akarja megvédeni a róla alkotott képet azzal a kísértéssel, hogy rombolja erkölcsi tisztaságát. József ezen a területen is ellentéte a fondorkodó, taktikázó Júdának, akiről a 38. fejezet ír. Járjunk el mi is olyan becsületesen mások irányában, mint József!

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN