A 8.
fejezet a Biblia egyik legszebb és legemlékezetesebb fejezete. Mindnyájan
láttunk már csodálatos összejöveteleket, mint a világkongresszusok, egyházi
központok megnyitása, gyülekezetek felavatása; de Salamon Templomának
felavatásához semmi sem hasonlítható! A Király maga lett a próféta és a pap,
amint Isten népének ehhez a legdicsőségesebb fejezetéhez vezette a nemzetet.
Salamon minden követ megmozgatott ezért az ünnepségért! Aprólékos pontossággal
dolgozott, és teljesítette apjának, Dávidnak vágyát, hogy házat emeljen az
Úrnak. Mindenkit összegyűjtött a királyságból a vezetőktől fogva a
közemberekig, hogy Dávid városába kísérjék a szövetség ládáját. Hatalmas
sokaság volt ott! Salamon azt akarta, hogy Izrael történetében örökre maradjon
fenn ez a nap. Amint a papok elhagyták a Szentélyt, olyan látványban és
fenséges jelenetben volt részük, amit emberi szavakkal ki sem lehet fejezni.
Felhő ereszkedett az épületre, és Isten dicsősége betöltötte a Templomot! Isten
ígérete beteljesedett! Népe között marad és gyermekeivel lakozik! Milyen
csodálatos érzés, hogy jelenléte betölti az új Templomot!
Salamon
áttekinti a néppel együtt az Úr csodáit, amelyek a nép egyiptomi kivonulása óta
történtek. Újra felidézte, mennyire vágyott Dávid arra, hogy házat építsen az
Úrnak, s hogy ő elhatározta: teljesíti apja kívánságait. A Templom készen állt
a maga dicsőségében! Ellen White ezt írja: „Páratlanul szép és utolérhetetlenül
pompás volt az a fejedelmi épület, amelyet Salamon és társai emeltek Isten és
az istentiszteletek számára” (Próféták és
királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 24. oldal).
E
csodálatos nap csúcspontja Salamon imája volt, amely a Biblia egyik
leglenyűgözőbb imádsága! Az avatási beszéd után Salamon letérdelt a felavatási
imához. Különféle kifejezésekkel szólítja meg Istent: „Uram, Izrael Istene!”
„Óh Uram, én Istenem!” „Uram, Isten!” Négy főbb kérést intéz az Úrhoz: 1) vigyázzon
a Templomra éjjel és nappal; 2) hallgassa meg imáikat; 3) hallgassa meg Izrael
minden kérését; 4) válaszoljon nekik és bocsássa meg bűneiket. Salamon legfőbb
üzenete, amelyet át akart adni a népnek, a világnak, és mindnyájunknak, a
következő: „Hogy megismerjék a földön
minden népek, hogy csak az Úr az Isten, és hogy ő kívülötte nincsen más”
(60. vers).
Leo Ranzolin
Nyugalmazott generál konferenciai alelnök
1 Mózes 40
A történet következő
jelenetében Józsefet a börtönben látjuk. A tény, hogy Potifár bebörtönzi
Józsefet, és nem végezteti ki, azt jelzi, hogy ura hitt József ártatlanságában.
Potifár talán bizonyos fokig félt felsége hatalmától, és nem merte felmenteni
Józsefet, de nem ölette meg, ahogy elvárható egy ilyen vád esetén. Van egy
másik téma is, amely folytatódik, annak ellenére, hogy eddig a pontig keveset
foglalkoztam vele, éspedig az, hogy itt Egyiptomban, amibe József belekezd, azt
Isten megáldja, és ezáltal olyan vezetői szerephez jut, amilyenben most látjuk.
A 39. fejezet azzal fejeződött be, hogy József a börtön felügyelője, ahol a
börtönőr pontosan úgy bízik benne, mint korábban Potifár. Valami volt József
jellemében, ami kiváló képességeivel kombinálva, kiváltotta a börtönőr
elismerését.
Két politikai
gyanúsítottat bíztak József felügyeletére. Jelleme még ebben az élethelyzetben
is arra készteti a hivatalnokokat, hogy bízzanak benne. Ahelyett, hogy
támogatta volna őket jogtalan bebörtönzésük miatti önsajnálatukban, odafigyel
arra, hogy ápolja érzelmi egészségüket. Miután mindketten álmot láttak,
észreveszi zaklatottságukat, és érdeklődést tanúsít irántuk. Meghallgatja
imájukat, és felkészül az értelmezésre. Az egyik álmot könnyű volt magyarázni,
mert jó hírt tartalmazott: „kiszabadulsz és visszakapod munkádat.” A jó hírt
könnyű átadni. Kivéve egy eshetőséget.
Ha József értelmezése
nem válik be, jó hírneve csorbát szenvedhet, és elveszítheti pozícióját még itt
a börtönben is, és talán ki is végezhetik. József nyíltan megmondja az igazat,
legyen szó akár jó, akár rossz hírről. Józsefet az igazság érdekli, és nem a
róla alkotott kép. Nem próbálta meg manipulálni az üzenetet azért, hogy
előnyért udvaroljon. Amikor lehetőséget látott arra, hogy jóvá tegyék igazságtalan
bebörtönzését, ez egy alkalmi kérés volt, nem egy mindent uraló tényező
döntésében, hogy őszinte és egyenes üzenetet közvetítsen. Úgy tűnik, József
felülmúlja Júdát abban, hogy nem akarja megvédeni a róla alkotott képet azzal a
kísértéssel, hogy rombolja erkölcsi tisztaságát. József ezen a területen is
ellentéte a fondorkodó, taktikázó Júdának, akiről a 38. fejezet ír. Járjunk el
mi is olyan becsületesen mások irányában, mint József!
Stephen
Bauer, Ph.D.
Southern
Adventist University
Collegedale,
TN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése