Dávid
élete végéhez közeledett. Fiát, Salamont Izrael királyává koronázták. Dávid
tapasztalatból tudja, hogy ez milyen óriási feladat és felelősség. Emlékszik a
megpróbáltatásokra és nehézségekre, a győzelmekre és az átverésekre. Azt
reméli, hogy megoszthat néhány bölcs tanácsot az új királlyal, ami neki is
segített uralkodása idején. Salamon testvérével, Adóniával való bánásmódjában
már bizonyította nagylelkűségét.
Dávid
egy öt pontból álló megbízatást ad át Salamonnak királysága kezdetén: (1)
legyél erős; (2) szolgáld az Urat azzal, hogy az Ő útján jársz, megtartod az Ő
rendeléseit, parancsolatait és bizonyságait; (3) bánj Jóábbal bölcsességed
szerint, hiszen tudod, mit tett velem; (4) legyél jóságos Barzillai fiaihoz;
(5) bánj bölcsen Simeivel és ne hagyd, hogy természetes halált haljon. Dávid
azt akarta, hogy Salamon tiszta lappal kezdjen. Dávid sok hibát ejtett a
múltban, és ezt nagyon jól tudta. Azt remélte, hogy fia tanul tapasztalatából.
Dávid meghalt, úgy ahogyan 1 Krónika 29:28 feljegyzi: „jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével
megelégedve.”
Salamon
uralma most erős alapokon áll, viszont testvére Adónia egy másik hibát követ
el. Abiságot akarja feleségül, a gyönyörű lányt, aki Dávid gondozója volt idős
korában. Ezzel a tettével a trónt igényelte újra. Nagyon világos, hogy mit
akart, és ezért az életével fizetett. A másik áldozat Abjáthár pap volt.
Dáviddal való barátságára való tekintettel, megkímélték az életét és
hazaküldték. Ez egy nagyon megalázó tapasztalat volt! Amikor Jóáb meghallotta,
hogy Adónia halott, elkezdett aggódni az életéért, és a szentélybe menekült. Többrendbeli
gyilkosságért és Dávid iránti hűtlenségéért találtatott bűnösnek. Salamon
parancsára Benája, a hadsereg parancsnoka elment a szentélybe, és megölte
Jóábot. Csak Simei volt még hátra, aki megszegte Salamonnak tett ígéretét, hogy
nem hagyhatja el Jeruzsálemet, és elment szökött rabszolgái után, amiért
életével fizetett.
Az ősi
beszámoló ezen fejezete bemutat néhány dolgot: azt, hogy Salamon milyen szépen
és udvariasan viszonyul édesanyjához; Adónia cseleit és ambícióját, aki
tanulhatott volna az első esetből, amikor testvére jólelkűen bánt vele. Beszámol
továbbá Jóáb, Abjáthár és Simei sorsáról, akik hibákat követtek el, és nem
voltak hűségesek Dávidhoz.
Isten
ítélete vár mindnyájunkra, akik nem vagyunk hűségesek Istenhez, nem vagyunk
lojálisak az egyházhoz és vezetőinkhez.
Leo Ranzolin
Nyugalmazott generál konferenciai alelnök
1 Mózes 34
„Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők
voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben
élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. De amikor megjelent a mi
üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghez vitt igaz
cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító
fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi
Üdvözítőnk által” (Tit. 3:3-6 – új prot. ford.)
Képzeld el, hogy valaki lefényképez téged, amikor a
legrosszabbul nézel ki! Talán amikor reggel felkelsz, vagy egy baleset után,
amikor az arcod össze van törve és vérzik, vagy még ennél is rosszabb, amikor
kegyetlen, lekicsinylő és gúnyos megjegyzést teszel egy szerencsétlen családtagodra.
A mai történet egy ilyen képet alkot Jákób családjáról. Ez tényleg egy
bajbajutott családról készült kép, amelynek nagy szüksége van Isten gyógyító
kegyelmére. Ennek a történetnek nincsenek hősei.
Dina vágyik a környék pogány női közé - és nem azért, hogy mint
a föld sója elvegyüljön közöttük (Mt 5:13), hanem inkább úgy, mint egykor Lót
felesége, aki szerette Sodomát, és sóbálvánnyá lett (1Móz 19:26). Sekhem
meggondolatlan, követelőző és megerőszakolja azt a nőt, akihez vonzódik, mint
ahogyan Sámson is tesz évekkel később (1Móz 34:4; Bír 14:2). Épp úgy, mint
Dávid, akit megbénítottak a múltban elkövetett bűnei, nem volt képes megvédeni
Támár nevű lányát tragikus megbecstelenítése után (2Sám 13), úgy Jákób is
hallgat és passzív (5. vers), és később sem tesz többet, mint hevesen dorgálja
gyilkos fiait (30. vers). Khámor Lábánhoz hasonlóan a házassági egyezményt
használja fel kapzsi vágyainak elérésére (21-23 versek). Jákób fiai tovább
örökítik a csalás és ámítás családi hagyományait, amikor Kámornak és Sekhemnek
válaszolnak (13-17 versek). Ezen felül a Jézus idejében élő vallásos vezetőkhöz
hasonlóan meggyalázzák Isten szövetségének jelképeit (ami jelen esetben a
körülmetélkedés), hogy saját érdekeiket kövessék. Simeon és Lévi – Júdáshoz
hasonlóan – a baráti csókot használják fel árulásuk és gyilkosságuk
leplezésére. Ebben a történetben nincsenek hősök. Szomorú, hogy Isten még csak
meg sem jelenik ebben a történetben - vélhetően azért mert jelenléte nem
kívánatos.
Simeon és Lévi bosszúállása igencsak természetes az emberi
természet számára, és nagyon idegen a bosszú mellőzése, amit megtapasztaltak
unokabátyjuk Ézsau részéről, évekkel később pedig testvérük, József részéről.
Annyira idegen Isten magatartásától, aki „nem
bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink
szerint” (Zsolt 103.10).
Ez a hősök nélküli történet valóban sötét kép. Az olvasó elkezd
vágyni József felüdítő élete után, aki megtöri Izrael generációs bűneinek a
láncolatát; és Jézus után (akinek József az előképe), hiszen Ő szakítja meg az
emberiség sok generációs bűnének a sorozatát.
Douglas Tilstra
Southern Adventist University
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése