Végre békesség volt az országban! Ez minden uralkodó vágya,
habár vannak olyanok, akik olyan nagyravágyóak, hogy soha nem lesznek
elégedettek. Dávidot arról ismerték, hogy ő a harcos király, ám végül fia,
Salamon érte el a békét. A neve is azt jelenti: „békés”. Tudjuk, nem Isten
akarata volt, hogy Izrael háborúzzon, és folyton ellenséges viszonyban legyen a
szomszédos nemzetekkel. Dávid legnagyobb vágya az volt, hogy templomot
építhessen az Úrnak. A Mindenható azonban nem engedte meg neki, de biztosította
őt arról, hogy Salamon meg fogja valósítani ezt a tervet. Salamon elfogadta a
megbízatást apjától, és fontos feladatának tartotta uralkodása alatt. Hírám – Tírusz
királya – Dávid nagy barátja volt. Amikor tudomást szerzett Dávid tervéről,
nagyon tetszett neki, és követeket küldött Salamonhoz azt üzenvén, készségesen
segít neki. Salamon bölcs szavai nagyon megérintették Hírámot, mert a király a
szidóniak szakértelmét dicsérte. Az volt ám az árucsere! Faanyagért élelmet
kaptak cserébe. A föníciaiak és a
szidóniak bizonyára nagyon értettek a szálfák és gerendák megmunkálásához.
Különös nyomon követni a két király barátságának alakulását!
Salamon nagyszerűen tudott bizonyságot tenni, és megismertetni Izrael Istenét a
környező nemzetekkel. Pontosan ezt várja Isten attól a nemzettől, amely vallja,
hogy Őt követi. Mind a nemzet, mind annak polgárai feladatuknak kell, hogy
tekintsék az országot irányító mennyei törvények és alapelvek megismertetését.
A Tírusz királyával kötött szövetség által Salamon meg tudta alapozni Izrael
történelmének egyik legdicsőségesebb korszakát. Salamon teljesíteni akarta
apjának tett ígéretét. Ez a vágy szerető szívének legmélyéről fakadt.
Elkötelezett volt amellett is, hogy fenséges templomot emeljen Isten
tiszteletére, ami annak jelképe lesz, hogy az Úr népe között lakozik. Hatalmas
köveket faragtak Isten Háza számára. E nagyszerű álom megvalósításához
Salamonnak segítségre és munkásokra volt szüksége. Körülbelül 30 000 munkást
toboroztak. Egy hónapig dolgoztak Libanonban, majd két hónapig otthon. Salamon
irgalmat és együttérzést tanúsított munkásai irányában.
Ez jó példa a mai munkáltatók számára is, miként kell jóindulattal
és szívvel bánni alkalmazottaikkal.
Leo Ranzolin
Nyugalmazott generál konferenciai alelnök
1 Mózes 37
1 Mózes 37 egy hosszabb történet kezdete,
amelynek fókuszában József személye áll. Nagyon hamar tudomást szerzünk arról,
hogy Jákób jobban szerette őt a többi testvérénél, és ez egy rosszul működő
család történetének kellős közepébe röpít el bennünket. Ez a családi dinamika
sokkal bonyolultabb, mint hinnénk: nem csak egy egyszerű történet arról, hogy
egy apa elfogult egyik fiával szemben. Egyes tudósok rámutatnak arra, hogy Lea
első három fia úgy viselkedett, hogy teljesen alkalmatlanok lettek arra, hogy
megkaphassák az elsőszülöttséggel járó kiváltságokat. Ahogy Absolon megpróbálta
Dávidot trónjától megfosztani azzal, hogy lefeküdt apja ágyasaival, úgy Rúben,
Lea elsőszülöttje is lefekszik Jákób ágyasával, s ezzel nyilvánvalóvá teszi
azt, hogy apját meg akarja fosztani törzsi vezetői tisztétől. Ez a tette
kizárta őt abból a körből, hogy apja elismerje elsőszülöttségi jogát. Lévi és
Simeon következtek a sorban, de alattomos magatartásuk Sekhem népe iránt nagy
bánatot okozott Jákóbnak, és emiatt ők is az elsőszülöttségi jogból
kiselejtezettek listájára kerültek. Így a negyedik fiú, Júda következne a
sorban, de Jákób megváltoztatja a vonalat, és a második, kedvelt feleségének
elsőszülött fiát, Józsefet teszi meg az elsőszülöttség nyilvánvaló
várományosának. Jákób ezt a döntést egy különleges köntössel akarta jelezni, és
azzal, hogy Józsefet otthon tartotta, míg a többieket kiküldte a mezőre juhokat
legeltetni. A 37. fejezetben bemutatott közösség rossz működésének ez a nyílt
kivételezés az alapja.
József – a nyilvánvaló kedvenc –, szintén
rossz ítélőképességéről tesz bizonyságot, amikor testvéreiről fecseg, hogy még
jobban megkedveltesse magát az apjával. Álmaival is hencegett testvéreinek és
szüleinek ahelyett, hogy négy szem közt kért volna tanácsot édesapjától, hogy
miként kezelje bölcsen ezt az üzenetet. József tettei irritálták a testvéreit
és szüleit, és tovább izzították az amúgy is rossz helyzetet. Mi is lehetünk
olyan ellenszenvesek, mint József, amikor kijelentjük magunkról, hogy Jelenések
12 maradéka vagyunk, miközben Józsefhez hasonlóan, ostoba módon kérkedünk vélt
kivételezett helyzetünkkel, miközben elidegenedünk azoktól, akik nem hozzánk
hasonlóan hisznek.
Amikor József lement megkeresni testvéreit,
hirtelen és egyszerre mutatkozott meg a család rossz működésének minden keserű
gyümölcse. A testvérek összeesküdtek, hogy megölik Józsefet. Rúben, aki
lehetőséget látott arra, hogy visszaszerezze apja kegyeit, megpróbálta más
mederbe terelni az eseményeket, hogy megmenthesse Józsefet, és élve tudja átadni
őt Jákóbnak. Júda ravaszul észrevette a cselt. Azzal, hogy megegyezett a
testvérekkel József eladásáról, Júda bebiztosította magát, hogy mindenki
hallgatni fog. Ezzel meghiúsította Rúben esélyét az apjával való megbékélésre,
Józsefet pedig eltette az útból azzal a megfontolással, hogy így ő lesz az
elsőszülöttségi jog várományosa. Júda így vezetőként és a testvérek
szószólójaként emelkedik ki a történetben, így gonosz vetélytársa lesz
Józsefnek, a leendő hősnek. Júda alakja az olyan fajta hatalom dinamikáját
jelképezi, amely hatalmát arra használja fel, hogy mindenek felett biztosítsa
önös érdekeit, ahelyett, hogy önzetlenül védelmezné a többség javát. A mai
vezetők tartsák szem előtt, mekkora károkat okozhatnak családoknak és
gyülekezeteknek azzal, ha hatalmukat felhasználva saját érdekeik után futnak.
Stephen Bauer, Ph.D.
Southern Adventist University
Collegedale, TN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése