Mai szakasz: 1 Királyok 14

Újra láthatjuk a kettészakadt nemzet bűnös életmódjának következményeit. Jeroboám a saját isteneit követte, ezért is érdekes, hogy a fiának viszont az Abijah nevet adta, ami azt jelenti, hogy „Jehova az én Atyám." A zsidók mindig is körültekintőek voltak a nevek választásánál. Olyan nevet adtak az újszülöttnek, aminek nagy jelentősége van. Sámuelt például az édesanyja kérte az Úrtól. Mózes neve azt jelentette, hogy a vízből kihúzott. Ismerték az örökségüket! A név, amit Jeroboám adott a fiának azt jelentette, hogy nem hagyta abba teljesen az Úr szolgálatát. Elég komoly egybeesés, hogy Roboám és Jeroboám fiának ugyanaz az volt a neve! Egy nap tragédia sújtotta a családot: Abijah megbetegedett. Jetoboám megkéri a feleségét, hogy öltsön álruhát, hogy úgy nézzen ki, mintha a nép közül való lenne, és keresse fel az idős prófétát Ahiját, hogy gyógyítsa meg a fiukat. Ahija hiába volt próféta, mégis abban a betegségben szenvedett, ami sok más embert is sújtott: vak volt. Isten azonban szólt hozzá, és elmondta neki Jeroboám és feleségnek tervét. A prófétának így meglett volna a lehetősége, hogy dicsőíthesse a királyt, és biztosítsa őt támogatásáról, de inkább Isten üzenetét közvetítette. Jeroboám elhagyta az Urat, nem szolgálta Őt, és ennek meglettek a következményei. Az üzenet világos volt: uralkodása meg fog szűnni. Más isteneket és öntött szobrokat követ, ezért bűnének következménye komolyan sújtja családját: gyermeke meg fog halni, Izrael pedig szétszóratik. Kemény szavak, súlyos figyelmeztetés az Úrtól!

Jeroboám 22 évig uralkodott, majd a fia, Nádáb követte a trónon. Roboám, Júda királya 17 évig uralkodott. Hasonló helyzet alakult ki ott is: bűnt követtek el, magaslatokat építettek, és azokon, illetve ligetekben az odahelyezett szobrokat dicsőítették. A nép az Asera nevű istennőnek mutatott be termékenységi szertartásokat, valamint éltek a vidéken szodomiták is, akik gyakorlatilag templomban szolgáló férfi prostituáltak voltak. Milyen hihetetlenül romlott helyzet! Sisák, egyiptom királya felvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte az összes kincset a király házából. Micsoda lesújtó esemény! Dávid és Salamon munkája, Izráel dicsősége odaveszett. Jeroboám es Roboám nem csak így fizettek meg a bűneikért, hanem a háborúval is, ami közöttük volt, uralkodásuk minden napján. A hitehagyásnak és a hamis imádatnak ezen tragikus következményei milyen fontos tanulságként szolgálnak számunkra!

Leo Ranzolin
A Generál Konferencia nyugalmazott alelnöke

Fordította: Rajki Dávid

1 Mózes 46

Ez a történet olyan, mintha a kivonulás fordítottját olvasnánk. Jákób és családja összecsomagolja mindenét, és elindul az Egyiptomba vezető hosszú útra, amelyen – előttük nem sokkal – Ábrahám és József is vándoroltak. Ám mielőtt a pátriárka átlépi Egyiptom határát, még egyszer megáll Beérsebában, Kánaán legdélebbi városában, hogy újra megbizonyosodjon Isten vezetéséről. Az Úr védelméről biztosítja őt azon az úton, amely az ígéret földjéről egy ideiglenes száműzetésbe vezeti el Egyiptomba, ugyanakkor azonban azt is teljesen világossá teszi előtte, hogy lesz visszatérés ebből a száműzetésből, és Egyiptom csak egy eszköz Izrael létének megőrzésére és egy termékeny föld, ahol nemzetté növekedhetnek.

Te része vagy az advent mozgalomnak? Innen amoda költözöl, egyik helyről a másikra, időnként más országokba és városokba, és néha óceánokon túlra. Talán csak egy bőrönddel, vagy az ingóságaidat tartalmazó teljes konténerrel utazol a Föld bolygó misszió területeire, azzal a tudattal, hogy csak vándorok vagyunk, és lesz egy másik exodus (kivonulás). De bárhol vagy is, egy dolog biztos - a kivonulás be fog következni, amikor Krisztus mindnyájunkat felhőszekéren visz majd az Ígéret Földjére. Addig is tegyünk bizonyságot minden "egyiptominak", akik közé elküldött bennünket Isten, és legyünk készen a végső kivonulásra!

Martin Klingbeil

Southern Adventist University