Életünkben fontos szerepet kap az, hogy jó kérdéseket
tegyünk fel. Egyébként azok a következtetések, amelyekre eljutunk, nem biztos,
hogy valódi megoldásoknak bizonyulnak az adott kérdésben. Mi az igazi téma a 4
Mózes 27-ben feltett kérdések mögött? 4 Mózes 27-ben öt lánytestvér –
József leszármazottai – Mózes és a közösség elé
járulnak, hogy a földbirtok öröklésének kérdéséről tárgyaljanak. Mi történik
egy férfi földjével, amikor meghal és nem hagy férfi örököst; nem örökölhetik a
lányok azt, ami jogosan a családé? Mózes Isten elé tárja a kérdést, aki úgy
válaszol, hogy de igen. Az elv a földterület tulajdonjogának törzsön belüli megőrzése
volt.
A 36. fejezetben azonban a kérdés egy kicsit bonyolultabbá válik. Nagy
valószínűséggel az öt lány közül egy vagy kettő, akik a 27. fejezet döntésének
eredményeként földtulajdonosokká váltak, arról a vágyukról kezdtek el beszélni,
hogy férjhez mennének. Egyikük valószínűleg szemet vetett egy másik törzshöz
tartozó legényre, ezért jönnek a szóban forgó üggyel Manassé törzsének vezetői
Mózeshez. Ha a lányok, akik most földtulajdonosok úgy döntenek, hogy törzsön
kívül mennek férjhez, a törzs földtulajdona csökkenhet-e?
Mózes újra Istenhez megy tanácsért. A válasz az, hogy a földbirtokos lányok
bárkihez férjhez mehetnek, akihez csak akarnak, feltéve, hogy az a férfi saját
törzséből való legyen. A választási szabadságnak mindig feltételei vannak, mint
ahogy a tulajdonlásnak is. Az ebben a
fejezetben felmerülő kérdések a személyi jogok alapvető kérdésével
foglalkoznak. Egy személy jogait meghatározhatja-e faj, bőrszín vagy nem?
Milyen messzire terjeszkedhetnek a személyiségi jogok? A személyiségi jog
korlátlan-e? A Mennyben sátán egyik vádja Isten ellen az volt, hogy Isten
igazságtalanul járt el. Sátán korlátlan szabadságot akart, és úgy érezte, hogy
Isten törvénye és szeretete korlátozza őt. A bűnösök mindig úgy érzik, hogy
Isten magatartása és módszerei korlátozóak, mivel az önzés soha nem elégszik
meg (lásd: Jézus élete 761-764. oldal
- angol kiadás).
Isten utasítása 4 Mózes 27-ben úgy hangzott, hogy az asszonyoknak megvan a
joguk a saját tulajdonukhoz – ami, ha az akkori kor kulturális összefüggéseire
gondolunk, nagyon radikálisnak tűnhetett abban a férfiak uralta társadalomban.
De Isten válasza 4 Mózes 36-ban korlátozza a személyi jogot a törzs jogának
érdekében. A szabadságnak határai vannak, a tulajdonlásnak pedig feltételei. A
örökkévalóságon át mindig lesznek korlátok és feltételek. Az ok-okozat törvénye
nem fog hirtelen megszűnni Jézus második eljövetelekor.
Mi történne akkor, ha ezt a történetet egy gyülekezeti helyzetre
alkalmaznánk? Még teológiai értelmezéseket is befolyásolhatnak a kultúra belső
folyamatai és a helyi kulturális normák. A világ különböző részein a nőket (és
fajokat is) más szinten kezelik, és abban a kultúrában nem szívesen látják őket
vezetői szerepben. Az egyenlőtlenség világunkban sosem helyes, de egy bűn által
megfertőzött világban sajnos jelen van. 4 Mózes 36-ban a megoldás Mózes számára
az volt, hogy a birtokkal rendelkező nők maradjanak a törzsükben és
házasodjanak törzsön belül, hogy az egyensúlyt ne borítsák fel. A kérdés számunkra
ma ez lesz: egyházunknak nem kellene-e olyan rendet tartani, hogy ne boruljon
fel a kulturális egyensúly a divíziók, uniók és egyházterületek között?
Fred Knopper
Adventist Media Center
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése