Harminckétezer
katonát hívtak össze, de csak háromszáz volt kész a küzdelemre. A félelem
egymaga huszonkétezerrel csökkentette a sereg létszámát. De mi a helyzet a
maradék tízezerrel? Ők egy egyszerű próbát kaptak. A fejezet azt mondja, hogy
kilencezer-hétszáz katona letérdelt, hogy igyon a vízből, ahelyett, hogy
kezükkel a vizet a szájukhoz emelve ittak volna. Tehát az utóbbiak képesek
voltak követni a szemükkel az ellenség mozdulatait. Háromszáz férfi tette ezt,
és őket választotta ki Isten, hogy Gedeonnal menjenek. Milyen egyszerű próba,
bizonyára nem ilyet vártak!
Mind a
harminckétezer ember, akit először kiválasztottak, állítólag bátor volt. Volt
köztük néhány, aki fizikailag gyenge volt a csatára? Talán titokban kételkedtek
abban, hogy Isten képes-e, vagy kész-e megmenteni Izraelt? Vonakodtak beadni a
derekukat, mert nem igazán bíztak Istenben, és abban, amit Gedeonnak ígért?
Amikor a tízezernek megadatott a második lehetőség is, hogy otthagyják a
tábort, és hazamenjenek, ők inkább úgy döntöttek, hogy Gedeonnal maradnak, de
miért buktak meg azon az egyszerű teszten, hogy hogyan igyanak vizet, mikor
szomjasak? Mit gondoltak lelkük legmélyén?
Mi a
helyzet velünk? Mi a legsürgősebb gondunk? A jelenünk, vagy a kapcsolatunk
Jézussal? A Föld végső nagy küzdelme már itt van előttünk. Sokan készülnek, de
csak kevesen lesznek készen. Te készen leszel?
Brennon
Kirstein,
A
Southern Adventist University káplánja
Fordította: Rajki Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése