Az
ebben a fejezetben megemlített hat menedékvárosnak az volt a rendeltetése, hogy
biztonságot nyújtson azoknak, akik feltehetően véletlenül ölték meg
embertársukat. Három ilyen város volt a Jordán folyó nyugati oldalán, és
három másik a keleti oldalán. A városokat úgy választották ki, hogy az
ország bármely pontjáról fél napon belül el lehetett érni őket. Az utakat
tisztán tartották, valamint útjelző táblákat is elhelyeztek. A
"vérbosszút" elvileg az áldozat bármelyik közeli rokona megfontolhatta,
aki esetleg elégtételt akart venni.
Aki
bebocsátást kért egy menedékvárosba, annak a törvény előtt kellett
felelnie tettéért, hogy a bírák eldöntsék, vajon a haláleset véletlen emberölés
volt, vagy szándékos gyilkosság. Ha a haláleset nem volt szándékos,
akkor megengedték, hogy a városban maradhasson, és védelem alatt legyen
egészen addig, amíg a város határain belül marad. Ott kellett laknia az
akkori főpap haláláig.
A menedékvárosok a mi hatalmas Menedékünkre, Jézus Krisztusra
mutattak előre. Ha vannak vétkeink (és pedig senki sem mondhatja, hogy
neki nincsenek), akkor mi is bizalommal siethetünk Jézushoz, és
biztonságban leszünk egészen addig, amíg vele vagyunk.
Ralph
Neall
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Nyugalmazott professzor és misszionárius
Fordította
Rajki Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése