Ebben a zsoltárban Dávid
erőteljes, eleven szavakkal írja le, hogy Isten milyen hatalmasan szabadította
meg népét. Fontosnak érezte leírni, hogy Isten hogyan vezette ki Izraelt a bűn
és szolgaság földjéről, ahogyan népét a Jordán viharos hullámain át az ígéret
földjére vezette. A vándorlás elejétől egészen a végég – különösen Egyiptomban
és Kánaán határánál – megfigyelhető volt az Úr csodálatos, isteni gondviselése.
Mégis a kivonulás és honfoglalás rendkívüli eseményei között történt Isten legcsodálatosabb
és leghatalmasabb kinyilatkoztatása – a Sínai-hegyi törvényadás. Sem a
Sínai-hegy, sem pedig a Jordán mentén elterülő hegyek nem maradhattak
ugyanolyanok Isten jelenlétében, mint amilyenek azelőtt voltak.
Ennek a zsoltárnak rendkívül fontos üzenete van számunkra, amit soha sem szabad elfelejtenünk. Több mint 100 éve érkezett el hozzánk a következő üzenet: „Nem kell félnünk a jövőtől, csak akkor, ha megfeledkezünk az útról, amelyen mindeddig vezetett bennünket az Úr, és mindazokról a tanításokról, amelyekkel történelmünk során tanított bennünket." (Ellen G. White: Life Sketches, 196. oldal). Lehet, hogy elfelejtetted? Istennel jársz, miközben ingadozik a hited? Miért nem idézed fel azt a pillanatot, amikor Isten először megragadott téged; amikor először megszabadított, amikor először nyilatkoztatta ki jellemét számodra, és jelenlétében megváltoztál? Szeretnéd imádságos szívvel mindezeket felidézni magadban? Akarod-e megtapasztalni – Igéjén keresztül – Isten megújító, újjáteremtő, átformáló erejét az életedben ma?
Ha igen, ahogy a 8. versben olvashatjuk, Isten, aki a sziklát tóvá változtatta, gyermekeit élő vizek forrásaival áldja meg. Ahogy egyre iszod ezt a vizet, soha nem fogod a „világi források” vizét szomjazni, mert ez a víz fog élő forrássá változni benned, hogy felfrissítsen téged, és mindazokat, akik a környezetedben élnek.
Jan Harry Cabungcal
Neurológus,
Europe for Jesus, Svájc
Fordította:
Liebhardt László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése