Három fügefánk van az
udvarunkon, és ma szedtem le az első fügénket ebben az évben! Tökéletes volt!
A fügefák gyakoriak
voltak Izrael területén, és az emberek elég sokféleképpen használták fel a
gyümölcsét. És mint minden fajta gyümölcsnél, a fügéknél is eljön az az
időszak, amikor le lehet szüretelni. Kemények, de egy kicsit mégis puhák,
lédúsak, és csodálatos ízük van! Viszont nem sokáig állnak el. Ha nem esszük
meg őket, szárítjuk meg, vagy használjuk fel, akkor megromlanak. Ekkor már nem
jók semmire, hacsak nem legyek és más rovarok rajait szeretnénk odavonzani!
Ilyenkor jobb kidobni, amilyen hamar csak lehet.
Miután Jeremiás
elvitte Isten üzenetét a királyokhoz, hercegekhez, prófétákhoz és papokhoz, a
figyelmét most az átlagemberekre fordítja. A
szöveg valóban tartalmaz valamennyi üzenetet a királyoknak és papoknak, mégis
ez a fejezet ugyanúgy szól a kézműveseknek és ácsoknak. Az egész nemzethez
szól.
Isten két kosár
gyümölcsöt használ fel az üzenetének szemléltetésére. Az egyik kosárban
tökéletes fügék vannak: érettek és készek a fogyasztásra. A másik kosárban
rothadt fügék vannak, amiket nem lehet megenni. Figyeljük meg, hogy Isten
hogyan mutatja be a népének két különválasztott csoportját. A bálványimádás és
a politikai és lelki vezetők hűtlenségének ellenére mégis van egy nagy csoport,
Isten népe, akiket „igen jó fügének” jellemez! A másik csoport az élet
népszerűbb oldalát választotta, hűtlen és teljesen romlottak lett. Bizonyos
vagyok benne, hogy Isten így mutatja be népe néhány tagjának hűtlenségét a
politikai és vallási romlottságban. De mindig van, aki hűséges!
Ez az üzenet elég
elkeserítő lehetett a jó embereknek. Akiket a rossz fügékkel jellemeztek, már
olyan távol voltak Istentől, hogy nem lehetett megmenteni őket, viszont a jó
fügékkel ábrázoltak a babiloni fogságba kerülnek a jövőben! És Isten azt
mondja, hogy mindez a saját érdekükben! Csak elképzelni tudom, hogy mennyire
nehéz lehetett elfogadni ezt az üzenetet! Hogyan válhatna a javukra az, hogy
elpusztul az otthonuk, a városuk, és kegyetlen pogányok hurcolják fogságba
őket? Ez az ami képbe hozza azt a valóságot, hogy Isten útjai nem mindig a mi
útjaink. Emlékezni fogok erre a következő alkalommal is, ha valami történik
velem, amit nehezen tudok megérteni.
Itt jön a lényeg,
hogy mi hogyan látunk dolgokat. A mi szemszögünk csak néhány rövid napot fed le
ezen a földön. Isten látótere egy hatalmas képet fog át. Annak idején Mózesen
keresztül Isten megmondta a zsidók őseinek, hogy mi lesz akkor, ha a nemzet
hűtlen lesz, és más isteneket, más pogány szertartásokat követ. Mózes 5.
könyvének jövendölései egyértelműek. És az idő eljött.
Ezt a jövendölést két
helyen találjuk meg. Az egyiket ebben a fejezetben, a 8-10. versekben. Isten
megtisztítja ezt a földet. A király és a terület lakosainak nagy része,
valamint azok, akik Egyiptom földjére menekültek, meg fogják tapasztalni a
halált, éhínséget és dögvészt. A másik hely 2Krónikák 36-ban található, ahol a
Szentírás feljegyzi, hogy a vezetők és a nép egyre többet vétkezett. Isten
könyörgött nekik a prófétákon keresztül egészen addig, amíg nem maradt
megoldás. Ekkor az ítéletek hullámokban szakadtak rájuk. Azok, akik túlélték a
pusztítást (a jó fügék) elhurcoltattak Babilonba, mint rabszolgák. Álljunk meg
egy fontos pontnál. Isten embereinek addig kellett Babilonban maradniuk, amíg a
földterületek megkaphatták azokat a szombatokat, amelyek elmaradtak abban a 70
évben, amikor folyamatosan dolgoztak rajtuk. Isten megparancsolta, hogy
pihentessék a földet minden hetedik évben, de az emberek úgy döntöttek, hogy ez
gazdaságilag nem kifizetődő! Ezért Isten most megengedi, hogy a föld
megtisztuljon, és kárpótlásul pihenjen azon évek miatt, amikor Isten Szavát
figyelmen kívül hagyták.
Viszont ebben a
fejezetben szintén vannak jó hírek! Mindnyájunknak szüksége van most jó hírekre! Az
5-7. versekben Isten bemutatja nagy terveit a „jó fügéknek,” miszerint elviszi
őket a földjükről, hogy elkerülhessék az ítéletet. Megígéri, hogy visszaviszi
őket, visszaállítja őket és új szívet ad nekik, így jobban megismerhetik Őt.
Megígéri, hogy az Istenük lesz és mivel új szívük van, ezzel az új szívvel úgy
fognak Hozzá fordulni, mint még soha!
Erre van szükségünk,
teljes elkötelezettségre, szilárdan Reá tekinteni. Szükségünk van olyan szívre,
mely teljesen elfordul a bűn pusztító erejétől. Nem lesz több langyos Laodicea,
csak teljesen a Megváltónak átadott szív.
„Istenünk, hadd lehessek a jó fügékkel teli kosárban! És
kérlek, adj új szívet, melyet teljesen átadhatok Neked! Ámen.”
Dan Houghton
Hart Kutatóközpont
Kalifornia
Fordította: Rajki
Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése