2013. december 25., szerda

Mai szakasz: 140. zsoltár

Hová, kihez fordulok, amikor komoly, akár életbevágó nehézségekkel találom szembe magam? Legyünk őszinték, sokszor nem az az első reakciónk, hogy Megváltónkhoz forduljunk. A munkahelyi, otthoni, vagy gyülekezeti nehézségeket szeretem a saját bölcsességem és tapasztalataim alapján „megoldani”. Általában akkor reagálok a problémákra, amikor felmerülnek, ahelyett, hogy a megelőzésre gondolva imádkoznék Istenhez a szabadulásért, még mielőtt szükségem lenne rá. Ebből a zsoltárból egy sor fontos, az életemben alkalmazandó gyakorlatot tanulok a zsoltárírótól.

Ebben a zsoltárban az író sehol sem panaszkodik Istenre, amiért megengedte, hogy a gonoszok szenvedést okozzanak neki. Ó, milyen könnyen panaszkodunk, amikor a dolgok nem mennek jól! Uram, kérlek, segíts nekem, hogy ne panaszkodjak!

A zsoltáros hite és Istenbe vetett bizalma  erősebb hitre ösztönöz (6. vers). „Istenem vagy te!” (7. v.) Drága Jézus! Te segítettél rajtam és óvtál meg mindig a múltban, és te újra meg tudod ezt tenni!

A 3. versben említett szavak jelentőségét szeretném még kiemelni. A szavakat pusztító és romboló fegyverként lehet használni. (Ef 4:29;  Jak 3:1-10.) Uram, olyan szavakat szeretnék szólni, amelyek életet adnak és gyógyulást hoznak (Péld 18:21; 12.18; 15:4.).

A zsoltár azzal a szép bizonyossággal zárul, amely a Jelenések könyve 22. fejezetének 2-3. versében visszhangzik. Hála néked, hogy az igazságosak örökké az orcád előtt lakoznak majd és téged szolgálnak Istenünk, a Mennyben.  Ámen.

Thandi Klingbeil,
Gyermekeit otthoni iskolában tanító édesanya
Tennessee, USA
Fordította: Csala Beáta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése