2014. február 15., szombat

Mai szakasz: Prédikátor könyve 11

Salamon, a Prédikátor könyvének szerzője miután annyi örömön és bánaton ment keresztül, idős korában megkérdezi: mi jót kapunk az élettől? Ugyanazt tükrözi az ő élete is, amit a többi emberé is, akik kétségbeesetten keresik a magyarázatokat, próbálják megérteni a valóságot.

 A 11. fejezetben az 5. versen van a hangsúly, ahol azt olvassuk, hogy „azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.” A hatodik versben Salamon ezt mondja: „mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind.” A 8. versben hozzáteszi: „Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a setétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendő, mind hiábavalóság.”

Az angol fordításban a 12. fejezet első két verse is még a 11. fejezethez tartozik. Ezért tárgyaljuk a jelen olvasmányban ezt a két igeverset is. A 12. fejezet első versében Salamon felszólít minden fiatalt, hogy legyenek boldogok, és örüljenek a szívükben amíg fiatalok. Ha a szívüket követik az nem baj önmagában, de mindvégig tudatában kell lenniük, hogy bármit is tesznek, végül Isten fogja megítélni őket.

Az üzenet a mai nap számára, hogy használjuk az Istentől kapott ajándékokat. Kamatoztassuk őket amennyire lehet, szolgáljunk velük és osszuk meg másokkal. Emberi hiba, hogy mindig csak azt az eredményt várjuk, amire vágyunk. Isten felhívja erre a figyelmünket: „Miképpen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképpen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.”

Isten arra kér minket, alázzuk meg magunkat az Ő hatalmának műve láttán. Ne nézzük a bajokat és a látszólagos akadályokat, miközben lehetőségünk van arra, hogy az Ő munkáját végezzük. Úgy kell a problémákra tekinteni, mint lehetőségekre, melyekkel a hitünket tudjuk erősíteni.

Végezetül Salamon a fiatalokhoz intézi szavait: „Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.” Az egyetlen mód, hogy felülkerekedjünk a haragunkon, ha átadjuk az életünket Jézusnak. Ha a kereszten függő Jézusra gondolunk, akkor az a szeretet minket is betölt, így szerethetjük azokat, akik bántanak minket.

Tudnunk kell, hogy Isten keze irányít mindent. Ezért hittel járjunk és ne kérdőjelezzük meg Isten bölcsességét és jóságát. Az Ő karjában biztonságra lelhetünk.

„Szerető Istenünk, segíts, hogy hitben járhassunk, és mindent megtegyünk, amit megtehetünk, miközben bízunk a szeretetedben és erődben! Ámen.”

Luis Martínez
a paraguay-i gyülekezetek uniójának titkára
Dél-amerikai Divízió
Fordította: Rajki Dávid


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése