A Prédikátor könyvének 2. fejezetében Salamon
összegzi az életét. Változatos és széleskörű tapasztalatokban volt része. A
szellemi fejlődésen, uralkodáson, gazdagságon keresztül az erkölcstelenségig,
ami mindenben kielégítette képzelt és valós kívánságait.
Nagyszerű dolgokat épített; fákat,
szőlőlugasokat és kerteket ültetett; öntözőrendszereket hozott létre, a háza
tele volt szolgákkal, a mezője pedig tehenekkel és juhokkal. Senki sem vehette
fel vele a versenyt. Aranyat, ezüstöt és mindenféle értékes dolgokat halmozott
fel. Az estélyein a legjobb zenészek a legjobb hangszereken játszottak, és ha
még ez sem lett volna elég, anélkül tudta élvezni munkáját, hogy bármi is
korlátozta volna vágyait és óhajait.
Mindene megvolt, lelkében mégis ürességet
érzett. Salamon azt mondja, hogy minden hiábavalóság. Ez volt a király
összegzése, miután mindent megtapasztalt, és isteni sugallatra megírta, hogy hasznos
tanulság legyen számunkra.
Aki csak a mának él, annak nem lesz holnapja. Aki
csak az mulandó dolgokkal törődik, velük hal meg, és akik csak a mulandó
dolgoknak él, nem lesz örök élete. És most rajtunk a sor: okosak vagy ostobák
leszünk?
Salamon arra szólít fel minket, hogy helyes
értékrendet állítsunk fel és közeledjünk a Bölcsesség Forrásához. Jézus is ezt
mondta: „Keressétek először Istennek országát.”
Uram, segíts, hogy a te mennyei királyságodat
tegyem az első helyre az életemben! Ámen.
Alfredo Hengen,
az Uruguayi
Gyülekezetek Uniójának titkára
Fordította: Rajki Dávid
Fordította: Rajki Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése