E fejezetben Jeremiás könyvének újabb szakasza kezdődik
(Jeremiás 46-51) , a különböző népek és
törzsek sorsáról szóló próféciák kijelentésével.
Mai fejezetünk három
részre tagolódik. Az első: a 3-12. versig Nékó fáraó hadseregéről szól, amely
messze északon, az Eufrátesz folyó partján, Karkemisnél állomásozott. A
második: a 12-24. versek, Isten prófétai szava Nabukodonozor babilóniai királyról,
aki eljön és legyőzi az egyiptomiakat, és a 3.: a 27-28. versek, Isten bátorító
szavai népéhez, Izraelhez, hogy ne féljenek.
Nézzük az első részt,
ahol Jeremiás Nabukodonozor királynak az egyiptomiak feletti győzelmét
jövendöli meg, ami az Eufrátesz folyónál fog történni. E versekből megtudjuk,
hogy az egyiptomi hadseregben, ami olyan hatalmas volt, mint a megáradt
Nílus-folyó, etióp, líbiai és lídiai zsoldoscsapatok is szolgáltak. A 10. vers
rámutat, hogy maga Isten lépett közbe, és segített Nabukodonozornak az
egyiptomiak legyőzésében. Nagy szomorúság volt Egyiptom földjén, mert a hatalmas
egyiptomi katonák elveszítették a hadjáratot. Mindez Júda királya, Jojákim
uralkodásának 4. esztendejében történt.
A második szakaszban
az Észak-Egyiptomban, Migdólban, Nófban és Táfnesben élő júdeaiaknak szóló
üzenetet olvashatjuk. A 15. vers eredeti héber szövegének fordítása így
hangzik: „Miért menekült el Ápisz?” , ami azt jelenti: „Miért menekült el az
egyiptomi bika-isten, ahelyett, hogy az egyiptomiaknak segített volna?” Arra
utal, hogy a Nabukodonozor által vezetett babiloni hadsereg olyan hatalmas,
mint az izraeli Tábor-hegy és a Karmel-hegy. Üszőborjúnak mutatja be Egyiptomot,
ami még egy böglyöt sem tud elűzni. Azt mondja, Nabukodonozor serege fejszékkel
és favágókkal jön Egyiptom erdei ellen.
A harmadik rész
bátorító prófécia úgy az Egyiptom északi részén élő, mint a majdan babiloni
fogságban tartott júdeaiaknak, hogy majd visszatérhetnek hazájukba, Izraelbe.
Így szól Isten: „… én megszabadítlak
téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób
és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijessze.”
(27. vers).
Isten valóban a
népével kötött szövetségi kapcsolat helyreállítója. Ahogy akkor, történt, ismét
úgy lesz, amikor az Úr visszajön értünk, és hazavisz bennünket.
Yoshitaka Kobayashi
Ph.D., Japán
Fordította: Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése