Az előző fejezet (Jeremiás
44) a Jeruzsálem lerombolása után tíz esztendővel történtekkel foglalkozott. A babiloniak i.e. 586-576 között pusztították
el a várost. Ez a fejezet (Jeremiás 45) nem illeszkedik a sorba, hanem a 36.
fejezethez tartozik, ami Isten Júda királyának, Jojákimnak évekkel korábban,
i.e. 604-ben, Jeremiással küldött üzenetéről szól. Jeremiás nem mehetett közvetlenül a királyhoz,
ezért Bárukot küldte el, hogy olvassa fel Isten üzenetét a megtéretlen királynak
és főembereinek. A Jer 45:3 versből
egyértelműen kiderül, Báruk rettenetesen félt a feladat végrehajtásától, hiszen
így szólt: „Jaj nekem, mert az Úr kínnal
tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem találok nyugalmat!” (új prot. ford.) Báruk bizonyára
biztosítékot szeretett volna Istentől, hogy megvédi őt az istentelen Jojákim
királytól.
Legalább négy kérdést
tisztázott itt Isten. Először is, Isten
megengedi Jeruzsálem elpusztítását. Másodszor: Isten maga is szomorú, hogy el
kell pusztítania, amit maga épített, gyökerestől kitépnie, amit ültetett.
Harmadszor: Báruk ne várjon jó eredményeket feladata elvégzésétől. Végül pedig,
Isten megvédi Báruk életét, az üzenet átadása után.
Jojákim király
elégette a Báruk által írott könyvtekercset (Jer 36:23). Majd Báruk és Jeremiás
letartóztatására utasította szolgáit, de Isten elrejtette őket a szemük elől (36:26).
Miután Jojákim elégette a tekercset, Isten utasította Bárukot, hogy újra írja
le ugyanazt az üzenetet (36:28, 32. v.) . A történtek után az etióp Ebed-Melek is
hasonló, bátorító isteni üzenetet kapott (Jer 39:16-18), mint azelőtt Báruk
(45:4-5).
Mit tanulhatunk ebből
a fejezetből? E. G. White így fogalmazta meg: „Az Úr művében nincs helyük
azoknak, akik jobban szeretnék elnyerni a koronát, mint hordozni a keresztet.
Istennek olyan emberekre van szüksége, akik jobban törekszenek feladatuk
elvégzésére, mint a jutalom elnyerésére - olyan emberekre, akik inkább az elveket
szorgalmazzák, mint az előléptetésüket.” (A nagy
Orvos lábnyomán. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 344. oldal).
Azért kell imádkoznunk, hogy olyanná legyünk, mint Báruk
és Jeremiás, hogy a jutalom elvárása nélkül tegyük a dolgunkat.
Yoshitaka Kobayashi
Ph.D., Japan
Fordította: Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése