2014. június 13., péntek

Mai szakasz: Jeremiás 43

Amikor Jeremiás próféta befejezte Isten üzenetét, a tisztek ezt mondták: „Hazudsz! Biztosan Báruk (Jeremiás segítője) lázított fel ellenünk téged, hogy ezeket mond, így itt maradjunk a babiloniaknak prédaként, vagy rabszolgaként.” Jóhanán és a tisztek nem tudták elhinni Jeremiás szavait. Elismerték, hogy Jeremiás igazat szólt Jeruzsálem és Júda királyságának pusztulásáról, mert beteljesedtek. El kellett ismerniük, hogy Isten adta a jövendölést Jeruzsálem pusztulásáról Jeremiás prófétának, viszont azt már nehezen hitték el, hogy a babiloni sereg Egyiptomot is lerohanja. A Közel-Kelet történelmében Mezopotámia területéről még sohasem támadta meg egyetlen sereg sem 1600 kilométert utazva a Termékeny Félhold területén Egyiptomot. Ezért Jóhanán és a tisztek elvezették az egész népet Jeremiással és a segítőjével, Bárukkal együtt Táfnesbe, a Nílus deltájától keletre Egyiptomba. Egyiptomi útjuk emléket állít annak, „hogy milyen oktalan dolog Jahve tanácsa helyett az emberi bölcsesség elfogadása” (Próféták és Királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 286. oldal).

Ekkor Isten felszólította Jeremiást, hogy prófétáljon Júda népe ellen úgy, hogy szimbolikusan rejtsen el nagy köveket egy négyszögletes téglaégetőformába az egyiptomi királyi ház előtt. Az elrejtett kövek az egyiptomi királyi ház előtt jelképezték a júdeai tiszteket és népet, akik menedéket kerestek az egyiptomi királynál. Isten szavai az egész nép előtt magyarázták meg ott Táfnesben, hogy mit tesznek velük és az egyiptomiakkal a babiloniak. Isten Nabukonodozort a szolgájának nevezte, és ez igaz is volt, mert Nabukonodozor Isten alázatos szolgája lett Dániel és barátai segítségével (Dán 2:46-49; 3:28-30; 4:34-37). Megveri Egyiptomot, megöli egy részüket, másokat pedig fogságba hurcol Babilonba. El fogja törölni a bálványokat Egyiptomban.

Mit tanulhatunk ebből a fejezetből? Mióta Isten szövetséget kötött Izrael népével, Isten hűséges is maradt a népéhez, és megpróbálta közelebb vonni magához azokat, akik hűtlenek voltak. Nem adta fel őket könnyen. Szerette volna visszaállítani a jó kapcsolatot velük. Mennyire hálásak lehetünk, hogy Ő még most is ugyanaz az Isten, mint aki akkor volt!


Yoshitaka Kobayashi
Ph.D., Japán
Fordította: Rajki Dávid


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése