Mai szakasz: Jeremiás 40

Nabuzáradán, a babiloni poroszlók feje láncon vitte el Jeremiást Rámába – valószínűleg Nafthaliba –, Jeruzsálem pusztulása után. Jeremiás 40:1-6 annak az összefoglalónak a magyarázata, amit Jer 39:11-14-ban olvashatunk. Az akkori király, Nabukodonozor elrendelte, hogy Nabuzáradán nem tehet kárt Jeremiásban, vigyázzon rá, és minden kérését teljesítse, bármi legyen is az. Így hát Nabuzáradán szabad utat adott Jeremiásnak, hogy oda mehet, ahová csak akar. Jeremiás úgy döntött, hogy Gedáliás közelében, Mispában fog lakni, Benjámin törzsének területén, ugyanis a király őt nevezte ki a terület, Júda kormányzójává. Isten gondoskodott arról, hogy az új helytartó segítséget kapjon Jeremiás próféta által, aki ott volt vele, és segítette őt. Jeremiás megoszthatta az Úr akaratát Gedáliással, amikor csak a helytartó kérte azt. Gedáliás jó kormányzónak bizonyult minden emberi tekintetben. Júda népének javát és boldogulását munkálta (Jer 40:9-10).

Jeruzsálem falain kívül a júdeai hadsereg kapitányai tartózkodtak, akiket nem fogtak el a babiloniak. Éppen menekültek, és Gedáliáshoz siettek, hogy elmondják neki: egy merénylet terve van érvényben ellene, amivel Ismáelt bízták meg. Ismáelt még Baálisz, Ammon királya is támogatja. Gedáliás nem hitt Jóhanánnak és a júdeai hadvezéreknek. De Jóhanán aggódott a merénylet terve miatt, és titokban felajánlotta, hogy ő megöli Ismáelt, mielőtt az a helytartó életére törne. Jóhanán tudta, hogy Júda népe szétszéledne, és a kevés maradék sem létezne többé, ha Gedális helytartót kivégeznék ezek az Egyiptom-barát merénylők. A helytartó azonban annyira jóhiszemű volt, hogy nem akart hinni a jelentésnek. Ezt parancsolta Jóhanánnak: „Ne cselekedd e dolgot, mert te hazugságot szólsz Ismáel felől!” (16. vers)

Gedáliás elmulasztott valamit, mégpedig azt, ami a legfontosabb dolog minden ember életében. Mielőtt Jóhanánnak kimondta volna utolsó szavait, meg kellett volna tennie még valamit. Mégpedig azt, hogy kérdezze meg Jeremiás prófétát, igaz-e ez a pletyka a merényletről. Ha a próféta azt mondja, hogy,,igen”, akkor tanácsot kellett volna kérnie Jeremiástól, hogy mit tegyen. Gedáliás jó szándékú férfi volt, és szerette az embereket, de ebben a döntő pillanatban nem tett meg egy fontos dolgot, hogy megkérdezze Jeremiás prófétát.

Isten akarja, hogy kérdezzük Őt!

Hogyan kerülhetjük el azt a hibát, amit Gedáliás elkövetett, s ami az életébe került? Vajon mi is a saját ítélőképességünkben bízunk, és nem kérdezzük meg Istent?

Yoshitaka Kobayashi

Ph.D., Japan

Fordította: Baksa Viktória