Isten személyesen megjelent Ábrahámnak és Sárának. Mi indította
Őt erre? Vajon kész lenne megjelenni neked és nekem is? Elsősorban azért jött,
hogy személyesen jelentse be, hogy Sárának fia fog születni. „Hol van Sára, a feleséged?” - kérdezte
Ábrahámot Isten (9. vers) - ezzel is jelezve azt, hogy névről ismeri őt, és
azért jött, hogy egy üzenetet adjon át neki. Sára sátrának ajtajában
hallgatózott, megtartva a távolságot, ahogy a korabeli szokás diktálta. Azonban
megkapta az üzenetet és nevetve jegyezte meg: "Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg”
(12. vers)! Az Úr megkérdezte Ábrahámot: "miért
nevetett Sára...? Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami?" (13-14 versek).
Sára ezt is hallotta és mivel félt, letagadta, hogy nevetett. Az Úr ellene kellett,
hogy mondjon: "Nem úgy van, mert
bizony nevettél" (15. vers). Milyen kínos helyzet! Hogyan gondolhatta,
hogy az a valaki, Aki tudta a nevét és jövőjét, nem tudja az igazságot
gondolatairól és tetteiről? Mi is úgy véljük, hogy Isten nem ismeri a gondolatainkat?
Ha igen, akkor meglepetésben lesz részünk.
Isten annak is tudatában volt, hogy mi történik lent a Jordán
völgyében, ahová Lót és családja költözött. Lejött, hogy személyesen vegye
kezébe az ügyet. Sodomából és Gomorából kiáltás szállt fel Istenhez a súlyos
bűnök és igazságtalanságok miatt, amelyek ott történtek. Isten tudta, hogy
Ábrahám imádkozik családtagjaiért, akik most Sodomában laknak, és lejött
Ábrahámhoz, hogy megossza vele, amit tenni akar (17. vers). Elmagyarázta, hogy
fontos volt Ábramámmal tudatni a dolgokat, mert azt akarta, hogy kapcsolatot
alakítson ki vele; hogy megparancsolja az ő házanépének, hogy megtartsák az Úr
parancsait; hogy igazán és igazságosan cselekedjenek (19. vers). Isten meg
akarta mutatni neki az Ő igazságát és igazságosságát, és ez egy elsődleges
tanulópélda lett volna. Ahogyan Ábrahám közbenjárt Istennél, arról tett
bizonyságot, hogy ismeri Isten igazságát és igazságosságát, hiszen ezt mondta: "Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot
cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a
gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é
igazságot?" (25. vers). Ábrahám ismerte Isten irgalmát és igazságát.
Vajon mi ismerjük-e?
Edwin Reynolds
A Southern Adventist University professzora
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése