Mai szakasz: 1 Mózes 39

Ez a fejezet egy másik csábítási történetre összpontosít, ami sok szempontból hasonlít a 38. fejezetben leírt eseménysorhoz. Ebben a fejezetben Onán szexuálisan kihasználja Támárt, miközben elkerüli a teljes felelősséget; és ezzel bemutatja azt a fajta szexualitást, amelynek elsődleges célja a személyes élvezet és a szexuális fogyasztás. Hogy Júda egy prostituált szolgáltatásait igénybe veszi, csak erősíti ennek a fejezetnek a hangnemét. Úgy tűnik, hogy Potifár felesége is így tekint a szexualitásra. „Szemet vet” Józsefre, mivel „szép termete és szép arca volt” (6-7 versek), A „szemet vet" kifejezés közvetlenül utal arra, hogy az asszony nyíltan igényli a szórakoztatást nyújtó szexet Józseftől. Ő egy idősebb nő, akiben emésztő vágy ébred egy fiatal férfi iránt. Arra vágyik, hogy József kielégítse vágyait, mint Júda és Onán Támárral. De miközben Potifár felesége, Júda és Onán a szexualitást a szórakoztatás oldaláról közelítik meg, Támár teljesen különbözik tőlük. Ő egy gyermeket akart, egy örököst és nem élvezetet. Ám a kizárólag gyermeknemzési célból történő szex egy egyedülálló asszony részéről, a megfelelő és mély, intim emberi kapcsolat kialakítása és fenntartása nélkül, amely csak a házasság keretén belül képzelhető el, szintén erkölcsi hiányosság.    

József – Potifár feleségének adott – válasza véleményem szerint Mózes öt könyvének, és valószínűleg az egész Szentírás szexuál-teológiájának csúcspontja. A 8. versben azt olvassuk, hogy az asszony naponta gyötörte csábító szavaival és gesztusaival Józsefet. Bizonyára ez az egyik legkorábbi feljegyzett szexuális zaklatás a történelemben. József erkölcsi érvelése meghökkentő. A 8-9. versekben azzal érvel, hogy Potifár teljesen megbízik benne. Semmit sem tartott vissza Józseftől, és feladatkörét tekintve ő maga sem volt nagyobb Józsefnél az udvartartásban. Úgy építi fel érvelését, hogy arra az erkölcsi kötelességre utal, miszerint nem élhet vissza Potifár bizalmával. Így, amikor a döntő érvhez ér, már várjuk tőle, hogy azt mondja: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, és vétkezhetnék Potifár ellen?!" És ez kiváló erkölcsi érvelés lehetett volna. József azonban hirtelen gondolati síkot vált: Potifár helyett Istent említi. Milyen szempontból mondhatta, hogy ez Isten elleni bűn lenne?

A 9. versben József úgy érvel, hogy Potifár és ő egyenlők az udvarban, kivéve EGY dolgot: Potifár lefekszik feleségével, de József nem. Ez az egy dolog különbözteti meg Potifárt Józseftől. József elismeri, hogy ez Isten igazi ideálja a szexualitással kapcsolatosan. Az élvezet és a gyermek nem az elsődleges céljai a szexualitásnak. Ezek örömteli ráadások. A szexualitás célja, hogy kifejezze és megőrizze a férj és feleség közötti kizárólagos intimitást. Ha József engedne Potifárné nyomulásának, az nemcsak Potifárnak József (és felesége) iránti bizalmával való visszaélés lenne, hanem aláaknázná a szexualitás Isten által elrendelt, férj és feleség közötti kizárólagos jellegét. Hiszem azt, hogy a házassági kapcsolat intimitásának ez a teológiája vezeti oda Pál apostolt, hogy kijelentse: a férj és feleség éljen rendszeres szexuális életet egymással, hogy elkerüljék a kísértést, és ne essenek bele a szexuális erkölcstelenség bűnébe (1Kor 7:2-5). Így József erkölcsileg magasabb rendűnek bizonyul Júdánál, amikor mindketten ugyanazzal a kísértéssel néznek szembe. Az üzenet még hangsúlyosabb, ha átgondoljuk azt, hogy Júda semmit sem veszítene, ha erkölcsös lenne; a rabszolga Józsefnek viszont semmi esélye sincs a győzelemre, ha erkölcsösen viselkedik. És valóban úgy tűnik, hogy veszít, amikor hamisan megvádolják azzal a bűnnel, amely ellen olyan ékesszólóan érvel.

Stephen Bauer, Ph.D.

Southern Adventist University

Collegedale, TN