Ha a bűnt
nem valljuk meg és nem hagyjuk el, egészen a gyilkosságig fajulhat. A gyűlölet
a mennyben kezdődött el Lucifer szívében (Ésa 14), és Jézus meggyilkolásával teljesedett
ki. Ez a gyűlölet nyilvánul meg ma is minden olyan esetben, amikor Isten gyermekeit
üldözik, vagy megölik (Jel 12:12). Ezt látjuk megvalósulni Saul király életének
eseményeiben is (ld.: 1Sámuel 19). Először büszke volt, aztán irigy, amikor
valakit többre értékeltek, mint őt, később megtelt gyűlölettel, végül pedig
kész volt megölni Isten felkentjét. Szerencsére Isten nem bízta Dávidot az
ingatag és bosszúálló Saul kénye-kedvére. Ebben a fejezetben azt látjuk, hogy
Isten három közbenjárót támaszt, akik kiállnak a törésre Dávid mellett.
Az első
közbenjáró Jonatán, aki barátja életéért könyörög az apjánál, úgy hogy közben
saját életét teszi kockára. Vajon én ilyen közbenjáró vagyok Isten választott
népéért? Olyan barát vagyok, „aki
ragaszkodóbb a testvérnél?” (Péld 18:24).
A másik
közbenjáró Mikál, Dávid felesége (Saul lánya), aki nemcsak vallja, hogy szereti
férjét, hanem teljes szívével és minden erejével segíti a menekülésben. Akarunk
ilyen közbenjárók lenni, akik szerelmi vallomásunkat tettekre váltjuk még akkor
is, ha ez hírnevünk elvesztését jelenti? „Legyetek
az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat”
(Jak 1:22).
Dávid
harmadik közbenjárója Sámuel, a próféta, aki talán a legfontosabb a három
közül. Ebben a fejezetben nem látjuk őt esedezni Saulnál, vagy aktívan
védelmezni Dávid életét úgy, ahogy az előző kettő tette. Inkább az eredményét
látjuk annak, ami csak buzgó imáira válaszul történhetett. A Szentlélek
természetfeletti hatalmát látjuk, aki oly módon tevékenykedik, hogy senki sem
árthat Dávidnak, még maga Saul király sem. Ez egy erőteljes gondolati párhuzam
Bálám történetével. 4Móz 23:8-ban ezt olvashatjuk: „Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg? Hogy kárhoztatnám, kit az
Úr nem kárhoztat?”
Azt
gondolom, Isten ezzel a történettel arra akarja felhívni a figyelmünket, hogy
életbevágóan szüksége van közbenjárókra – nemcsak elveszett szomszédainkért,
vagy megbotlott szeretteinkért, hanem azokért is, akik az egyházat vezetik, a
lelki Izrael pásztoraiért is. Amikor zűrzavart és megpróbáltatásokat látunk az
egyházban, könnyű ujjal mutogatni, vagy arról beszélni, hogy mi jobban
csináltuk volna. Isten felkente választottait, és arra kér bennünket, hogy
álljunk a törésre, és legyünk a közbenjáróik (Ez 22:30). Arra kér, hogy imában
emeljük magasra kezeiket (2Móz 17:12), hogy a lelki Izrael ma is győzzön.
Lennél közbenjáró Isten egyházában? Odaáldoznád életedet, szívedet és imáidat
Isten választott vezetőiért?
Melodious Echo Mason
ARME Bible Camp Ministries
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése