Boáz a „közeli rokon” is megjelenik a
történetben. Először abban látjuk a hitét, ahogyan munkásait üdvözli: „Az Úr legyen veletek.” Ők is
viszonozzák a köszöntést, bizonyítva azt, hogy kapcsolatukat a kölcsönös
szeretet és tisztelet jellemzi, Isten áldásával. (A szeretetet úgy is
meghatározhatjuk, mint állhatatos törekvést arra, hogy a másik javára éljek.)
Boáz egyértelművé teszi, hogy ugyanígy nézzenek Ruthra is, mert ő is odaadóan
gondoskodik Naomiról. A Ruthért mondott imája, amelyet a 12-ik versben olvashatunk,
ugyanúgy jó kívánságokkal teli, mint amilyen jó szándékúak az aratással
kapcsolatos utasításai. A „szárnyak” Isten törődésére és védelmére utalnak, és
talán el tudjuk képzelni, hogy csillognak az Úr szemei a gondolatra, hogy miként
fog válaszolni az imára. Naomi arca is azonnal felragyog azokra a hírekre, hogy
Ruth hogyan töltötte a napját. A fejezet zárásként még egyszer megemlíti az
árpaaratást, felállítva egyfajta szimbolikus ígéret-ritmust, aminek majd a történet
kibontakozásakor lesz szerepe.
Jan
Haluska
Southern Adventist
University
Fordította: Rajki Dávid
Fordította: Rajki Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése