Mai szakasz: 67. zsoltár

Ez egy rövid zsoltár, hálával és az Istenünk hatalmát szemléltető erős érzelemmel. Ő nem akármilyen isten, hanem a mi Istenünk (7. vers).  És Jézus, Isten Fia, a mi Megváltónk. Fanny J. Crosby írásba foglalta ezt az igazságot a mindenkor népszerű zeneművében, az „Áldott bizonyosság, Jézus enyém!”  című énekben.  A bizonyosság, miszerint Jézus a mi személyes megváltónk, teszi, hogy előre megízlelhetjük a megváltást. Ahogyan az ének szövegében kifejezte, „Ó, micsoda ízelítő az Ő isteni dicsőségből!”

A zsoltáríró hit által ízelítőt kapott a megváltásból, hit által bízott Isten megígért Bárányában, és a hite által szólítja fel az embereket, hogy hallassák a dicsőítő éneküket ezért a gyönyörű ígéretért. Mégis, számunkra a biztosíték megalapozása a Kálvárián történt. „A kegyelem országa közvetlenül az ember bukása után jött létre, amikor megfogamzott a terv a vétkes emberiség megváltására. Akkor még csak Isten szándékában és ígéretében létezett, az ember pedig hit által lehetett az alattvalója. Ténylegesen azonban csak Krisztus halálakor jött létre… Akkor a megváltás tervének megvalósulása biztosítva volt. A megváltás ígérete, amelyet a bűnös pár az Édenben kapott, megpecsételődött. A kegyelem országa, amelyet Isten előzőleg megígért, akkor jött létre.” (E G White: A nagy küzdelem, (311. oldal, Advent Kiadó, 2000)

Ha a zsoltáros dicsőítésért kiált az eljövendő ígérete végett, mennyivel inkább kell nekünk a hálánkat dicsőítéssel kimutatnunk az Isten Báránya által már beteljesített ígéretért. A dicsőítés szövege tör elő a 67. zsoltárból, könyörögve Isten kegyelmességéért, hiszen Ő kegyelmes, és a zsoltáríró háromszor kéri, hogy áldjon meg bennünket (1., 6., 7. vers). Továbbá ez a zsoltár minket is felszólít, hogy áldjuk Istent (3. és 5. vers). „Áldjanak téged a népek!”

Mi a célja az Isten-dicsőítésünknek? Dicsőítjük Őt, hogy az útjai legyenek ismertek az egész Földön, hogy a megváltását üdvözölje minden nemzet (2. vers), hogy mindenki megtudja, Ő igazságosan ítél és uralkodik (4. vers), hogy a világ elismerje a nagylelkűségét (6. vers), és hogy végezetül a világon mindenütt tiszteljék és ismerjék Őt (7. vers).

Tanúként énekeljük Isten dicsőítését. Indíttatva vagyunk, hogy elismerjük a nagyságát és jóságát.  Majd az Ő kegyelme másokat is odavonz, hogy keressék az Ő orcáját, dicsőítsék Megváltónk, Jézus szépségét, és ízelítőben részesüljenek az Ő dicsőségéből.

Teresita Pérez

Nyugdíjas író,

Florida, USA

Fordította: Csala Beáta