Az egyik nehéz dolog a 60. zsoltárral
kapcsolatban az, hogy számos héber szót más-másképpen fordítanak, ahogy ezt a
különféle angol fordítások is bizonyítják. Ez olyan zsoltár, ami kétségbeesett
sirámmal kezdődik, és győzelmi kiáltással fejeződik be. Istennel az oldalunkon
még a kétségbeesés is győzelemmel végződik.
Dávid az Isten elleni meglepő váddal kezdi: „Isten,
elvetettél minket, elszélesztettél minket...” Majd újra: „Megrendítetted ezt az
országot, kettészakítottad...” Végül: „A te népeddel nehéz dolgokat láttattál;
bódító borral itattál minket.” Isten haragjának bora miatt, amelyet népének
adott, tántorogtak, mint a részegek.
Valószínűleg tudod, milyen az, amikor minden
elromlik, amikor azt érzed, hogy Isten nincs a közeledben, és az egész világ
darabokra hullik. Nem tudjuk, mi volt a kiváltó oka Dávid elgondolásának, hogy
Isten visszautasította az Ő népét. De Dávid hangulata változik, ahogyan arról elmélkedik,
hogy még mindig Isten irányít, és még mindig hűséges azokhoz, akiket szeret. Az
ellenség, aki összetörte Izráelt, Isten nemtetszésének eszköze volt, és most Isten
helyreállítja mindazt, ami elromlott, és megjavítja mindazt, amit eltört. Ő a
nemzet egyesítője: „Adtál a téged tisztelőknek zászlót, amelyet felemeljenek...”
ahogyan a katonák a küzdő bajtársaik bátorítására felemelik a zászlójukat. Amikor
az Ő népe még egyszer összegyűlik az Ő igazságának zászlója alá, megszabadítja
és megmenti őket.
Dávid imája ez: „Segíts a jobboddal, és
hallgass meg minket!” Isten jobbjáról gyakran úgy beszél az Írás, mint a
hatalom karjáról, amely védelemül és segítségül szolgál. A mi hűséges Istenünk
biztosít minket: „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok
Istened; megerősítelek, sőt, megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.”
(Ésa 41:10)
Dávid ismerte a szentséges Isten szavát, hogy
Izráel földje fölött Isten rendelkezik. Isten fennhatósága alatt vannak azok
környező népek is, amelyek sokszor katonai támadást intéztek Izráel ellen.
Dávidra és a seregére még jelentős kihívás vár, ha le akarják győzni ellenségeiket.
Ha jártál már Izráel földjén, meg fogod érteni Dávid kérdését. „Kicsoda vezet
engem az erős városba? Kicsoda kísért el Edomig engem?” Tudja, hogy a lehetetlent
csak akkor érhetik el, ha Isten újra velük megy, és ekkor biztos a sikerben: „Istennel
győzelmet nyerünk, s Ő tapossa el az ellenfeleinket.”
A dolgok tűnhetnek megoldhatatlannak most a számodra,
talán azon is eltöprengsz, hogy Isten veled van-e még, van-e még terve a
számodra. De fordulhatsz-e máshová segítségért? Hagyd, hogy a visszautasítás és
elhagyatottság érzését felváltsa az a bizonyosság, hogy a személyes harcodban
Isten a zászlaja alá hív, és nehéz körülményeid feletted tarja hatalmának jobb
kezét. Isten valóságos győzelmi dalt ad a szádba. Elkezdheted énekelni az Ő
énekét, mert biztos a győzelem.
Garth Bainbridge
a lelkészi osztály
vezetője,
Greater Sydney
Egyházterület, Ausztrália
Fordította: Kovács
Anett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése