Isten népének ellenségei összegyűltek, hogy
szövetségre lépjenek az izraeliták ellen. Közülük néhányan Ábrahám unokaöccsének,
Lótnak, és Ábrahám fiának, Izmáelnek a családtagjai, leszármazottjai voltak, és
más népekkel szövetkezve, el akarták nyomni az izraelitákat. A céljuk az volt,
hogy örökre elnémítsák Isten népének tagjait; megsemmisítsék őket, hogy még az
emlékük se maradjon fenn.
A Hetednapi Adventista Bibliakommentár szerint
ez a zsoltár Jósafát nehézségére utal, amellyel akkor nézett szembe, amikor az
ellenfelei összefogtak ellene. Mi volt Jósafát válasza e támadásra? A krónikák második könyvének 20.
fejezetéből megismerhetjük a történetet. A király és az emberei térdre borultak
az Úr előtt, elismerték a szuverenitását, előadták az ügyüket, és kérték Isten
beavatkozását az oldalukon. Majd Isten áldásával felvonultak, és szembenéztek
az ellenséggel, miközben a Mindenhatót magasztalva ezt énekelték: „Az Urat dicsérjétek,
mert az Ő irgalmassága örökkévaló!” Amikor Jósafát serege elérte az ellenség táborát,
mindenkit holtan talált, mivel egymást gyilkolták meg. Az ellenség anélkül
bukott el, hogy Isten népének bármit is tennie kellett volna.
Érezted már úgy valaha, hogy az egész világ
ellened van? Valószínűleg már a szeretett családtagjaink és legkedvesebb
barátaink miatt is bánkódtunk az életben. Vagy talán maga az élet kezd
összedőlni a fejünk felett, és már csak levegő után tudunk kapkodni a romok
súlya alatt.
Ahogy Isten az izraelitákért harcolt, úgy fog
értünk is harcolni ma. Add át magadat neki, dicsérete legyen ajkadon, és
meglátod az Úr szabadítását!
Kimberly Bobenhausen
otthon tanító édesanya
Fordította: Rajki
Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése