A megbocsátásért mindig fizetni kell! Bűnbánat és beismerés az ára, de nem sokan szeretnék ezt ilyen módon
megfizetni. A többség inkább más módon szeretné fizetni lelki tartozásait, de a
tartozásunk túlságosan is sok ahhoz, hogy ezt megtehessük.
Sokunkat kínoz a bűntudat, ha a bűneinkre gondolunk. Néhányunkat olyan gondolatok kínoznak, mint például: hogyan szerethetne engem bárki is, ha tudja azokat a dolgokat, amiket tettem? Hogyan bocsáthatna meg nekem bárki is? Talán túl sok bűnöm van, hogy kegyelmet kaphassak? Egyszerűen már túl késő számomra.
A zsoltáríró nagyon is tudatában van annak, mit jelent a bűn, és milyen szörnyű következményekkel jár. Nem volt szent, sőt, bűnös volt gyilkosságban és házasságtörésben, de Isten kegyelmes volt hozzá, és nem hagyta el. Dávid felismerte bűnét, bevallotta Istennek és megbánta azt, amit tett. Utána pedig megismerte azt a megnyugtató örömöt, ami a bűn dühöngő vihara után következett. Megtudta, milyen lelki sivárság következik abból, ha hazugságok és csalások sorozatával próbálja meg elrejteni a bűneit; és azt is megtudta, milyen érzés a béke hűsítő forrásvize, ami a bűnbocsánatból ered.
Nincs nagyobb öröm annál, hogy tudjuk, Isten elengedte bűneink adósságát, amit sosem tudtunk volna visszafizetni. Nincs semmi édesebb, minthogy tudjuk; mások talán bűnösként elítélnek, de maga a Bíró felmentett.
Imádkozzunk ma azért, hogy az Úr adjon nekünk bátorságot és erőt bűneink megvallásához és elhagyásához!
Urunk, segíts minket, hogy megismerhessük a megbocsátás
örömét, örülhessünk a Te szeretetednek, és fennhangon hirdethessük, mennyire
kegyelmes és jóságos vagy hozzánk!
Richard McNeil
az Andrews University diákja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése