Ez is Dávid zsoltára. Az ő kiáltása a csüggedésében,
amikor olyan emberek üldözik őt, akik korábban a barátai voltak, de most
gyűlölettel fizetnek a szeretetéért. A zsoltár három fő részből áll.
Az 1-től a 10. versig Dávid Istenhez
imádkozik: „harcolj az ellenem harcolókkal!”Azt szeretné, ha legyőzhetné őket,
és megszégyenülnének. Azt akarja, hogy váratlanul törjön az ellenfeleire a
romlás, és ugyanabba a csapdába essenek, mint amit neki állítottak.
A második rész a 11-től a 18. versig terjed,
ahol Dávid az ellenfeleit jellemzi. Hamis tanúk, akik olyasmivel vádolják őt,
amit nem követett el. Rosszal fizetnek neki a jóért, amit értük tett. Böjtölt
és imádkozott értük, amikor betegek voltak, azt gondolva, hogy igaz barátai.
Dávid cserbenhagyottnak érzi magát, amikor a nyomorúságában ezek a „barátai”
örvendeznek, és a háta mögött összefognak ellene.
Az utolsó rész a 18-tól a 28. versig tartó
szakasz. Dávid az ő érdekében történő közbelépésért folyamodik Istenhez. Azért
imádkozik, Isten ne engedje meg az ellenfeleinek, hogy az ő kárára örüljenek.
Arra hivatkozik, hogy Isten igazolni fogja őt, és akik igazán szeretik őt, azok
örömmel fognak kiáltani, és dicsőíteni Istent.
Ez átkozódó zsoltár. Ezek a zsoltárok „leleplezik
Isten és az Ő népének ellenségeit, és átkot kívánnak a fejükre. Az ilyen
zsoltárok hangneme ellentétben látszik állni azzal a lelkülettel, amelynek
Krisztus kijelentése szerint vezetnie kell bennünket az ellenséghez való
viszonyulásban (Mt 5:44).” (Hetednapi Adventista Biblia-kommentár, 3. kötet, 624.
oldal) Honnan ez az
ellentmondás, ha a zsoltárok ihletettek? Az egyik magyarázat a fenti
kommentárból ugyanazon az oldalon a következő.
A bűnös vádolását mindig az adott kor
hátterén kell figyelembe venni, amiben az idézett szakasz íródott. Abban az időben
az emberek kemény szavakkal fejezték ki magukat, és erőteljes szóképekben. A
Biblia írói emberi nyelven fejtették ki a gondolatukat, a többieknek is ismerős
stílusban. „A Bibliát ihletett emberek írták, de ez nem Isten gondolkodás- és
kifejezésmódja. Az emberiségé. Isten, mint író, nincsen feltüntetve. Az emberek
gyakran mondják, hogy az ilyen kifejezésmód nem hasonlít Istenére. De Isten a
Bibliában nem elsősorban a szavak, a logika és a retorika által nyilatkoztatja
ki magát.” (E. G. White: MS, 24. 1886)
Atyánk,
nem természetes, hogy szeressük az ellenfeleinket. De te megígérted, hogy
mindent meg tudunk tenni Krisztus által, aki megerősít bennünket. Kérünk, add
nekünk azt a kegyelmet, miszerint mindig azt válasszuk, hogy szeretjük az ellenfeleinket,
és jót teszünk velük. Tudjuk, te meg tudod adni az erőt ahhoz,
hogy így cselekedjünk. Jézus nevében. Ámen.
Onaolapo
Ajibade
a
Közép-Nyugat Afrikai Divízió titkára
Fordította:
Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése