2013. szeptember 19., csütörtök

Mai szakasz: Zsoltárok 43

A zsoltáríró szabadításért könyörög, hogy örömmel jöhessen Isten oltárához.

A 42. és 43. zsoltár két különálló fejezet a Bibliában, mégis, refrénként többször is visszatérő vers köti össze a két fejezetet, amely valójában egyetlen, a kétségbeesését és reménységet megéneklő zsoltárt alkot. „Miért csüggedsz el, lelkem, miért nyugtalankodsz bennem?” –kérdezi a zsoltáros a 42. zsoltár 6., 12. és a 43. zsoltár 5. versében. „Bízzál Istenben!” – kiált fel. Ne add fel a reményt csak azért, mert olyan érzés vesz rajtad erőt, mintha messze földre hurcoltak volna el.

Ha megingunk, szem elől tévesztjük Istent, és úgy érezzük, hogy távol van tőlünk. Bátorságot meríthetünk az Istent ismerő emberek tapasztalatából, akik maguk is gyakran távol érezték magukat Isten jelenlétéről. Miután Ábrahám Istenbe vetett hite meggyengült Gérárban, visszatért Beérsebába, és ott újra odaszentelte magát és a családját Istennek. A Sikemben történt bukása után Jákób, a családjával együtt visszatért Bételbe, és megújította az Istenhez való hűségének fogadalmát. Isten szavának fényénél mi is megtalálhatjuk a szent helyhez visszavezető utat. Figyeljük azonban meg, hogy mit mondott Jézus a samáriai asszonynak a Jákób kútjánál! „Isten Lélek; és akik Őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják.” (Ján 4:24) Láthatjuk, hogy egyetlen, a fizikai értelemben vett Isten-tiszteleti hely sem jobb a másiknál. Éppúgy, ahogyan a fogságba hurcolt zsidók tudták Istent imádni idegen földön, úgy mi is, akkor is, amikor gonoszság vesz körül bennünket, Isten jelenlétében élhetünk, és áldást nyerhetünk. Bárhol is vagyunk, szerethetjük és dicsőíthetjük Őt, és felajánlhatjuk az engedelmes szolgálatunkat, Istennek kedves áldozatul.

Ima. Jó Atyám! Kérlek, állítsd helyre a lelki egészségemet! Csillapítsd le a felzaklatott érzésemet, amely csak arra vezetne, hogy kételkedjem a jelenlétedben. Segíts megismernem a megbocsátás és megújulás gyönyörűségét, hadd teljen meg a szám a téged dicsőítő énekkel. Ámen. 


Helen Pyke
nyugdíjas tanár,
Southern Adventist University
Fordította: Liebhardt László

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése