Sorban ez a
harmadik fejezet, amely példázat formájában jelenik meg. A legtöbb esetben a
bibliai példázatok jelentése nagyon világos. Nagyon kevés példázatnak van
rejtett jelentése. Amikor Jézus földön jártakor prédikált és tanított, gyakran
használt példázatokat, amelyek közül a legtöbbet mindenki megértette. Azonban
volt néhány alkalom, amikor Jézus elmondott egy példázatot, a tanítványai hozzá
fordultak és így kérlelték: „Urunk, mondd el mit jelent ez a példázat!”
Ugyanez igaz az
ószövetségi példázatokra is. A legtöbb esetben nagyon nyilvánvaló az
ószövetségi példázatok jelentése. A 15. fejezetben az Izraelre alkalmazott
terméketlen szőlővessző példázatát láttuk. Isten elhívta Izrael népét, hogy
lelki gyümölcsöt teremjen az Ő nevében és dicsőségére. De Izrael nem termett
gyümölcsöt. Terméketlen szőlővessző voltak. Aztán a 16. fejezetben a hűtlen
feleség példázatával találkoztunk. Isten szívébe zárta Izraelt. A nép az Ő
menyasszonya volt. Szerette őket és gondoskodott róluk. Ők azonban nem voltak
hűségesek az Istennek való odaszánásukban. Lelki paráznaságot követtek el.
Ezeket a példázatokat könnyű megérteni. Amikor azonban a 17. fejezethez
érkezünk, egyáltalán nem nyilvánvaló a példázat jelentése. Ezért van az, hogy a
második vers nemcsak egy példázatról beszél, hanem egy találós meséről is. Egy
bizonyos szempontból példázat, mert van lelki jelentése, más szempontból pedig
egy találós mese, mert meg kell fejteni.
Ezékiel
illusztrációjában egy hatalmas sas leszakítja egy fiatal cédrus csúcsán lévő
ágakat és elviszi azokat egy másik országba. Kr.e. 795-ben a babiloni csapatok
elfogják Jójákimot, Júda királyát Jeruzsálem népének javával együtt, és
elviszik őket Babilonba. Otthon a cédrusfa hazájában a sas elültetett egy magot,
amely szőlőtővé lett. Alacsony növésű volt, de engedelmes volt a sasnak.
Jeruzsálemben Babilon a királyi család egy másik tagját, Sédékiást nevezi ki
királynak Jójákin helyett. Sédékiás korlátozott függetlenséggel rendelkezett és
Babilon alattvalója kellett, hogy maradjon.
Aztán egy másik
hatalmas sas jelenik meg, hasonlóan lenyűgöző, mint az előző, és ekkor az
alacsony növésű szőlőtő alattvalói hűségét az új sasra váltja. Sédékiás
fellázad Babilon ellen azáltal, hogy egy Babilon ellenes katonai szövetségre
lép Egyiptommal. Ezért az első sas (Babilon) kitépi a szőlőtőt, levágja az
ágait és hagyja elhervadni és meghalni. Babilon elpusztítja Jeruzsálemet és
Sédékiást megalázó módon rabságba hurcolják, ahol meghal.
Ezékiel magyarázata
különleges hangsúlyt fektet Sédékiás árulására, ahogy a szövetséget Babilonnal
megtörte. Sédékiás Jahve nevében hűséget esküdött Nabukodonozornak, de megszegte
esküjét azzal, hogy Egyiptom segítségét kereste. Büntetésképpen rabként
Babilonba hurcolják. Ezékiel ezután azt látja, hogy Isten – nem egy sas – letör
egy ágat a cédrusfa tetejéről, és elülteti azt egy hegy tetején, ahol egy
hatalmas és lenyűgöző fává nevekedik, amely hasznára van mindenféle állatnak és
madárnak. Dávid királyi vonalából Isten vesz egyet, a Messiást, és általa egy
olyan országot alapít, amely áldást hoz az egész világnak. A magas fák
alacsonyakká válnak, a zöld fák pedig kiszáradnak, de Isten fája virul és
gyarapszik. Az olyan nemzetek mint Babilon és Egyiptom elvesznek, de Isten
országa felmagasztaltatik. Ez a mai nap üzenete.
Mohanraj Israel, D.Min. nevelőtanár,
vallástudományi tanszék
Spicer Memorial College, Pune, India
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése