Mai szakasz: Ézsaiás 20

Ézsaiás idejében fellendüléseik és hullámvölgyeik ellenére is az etiópok és az egyiptomiak két nagyhatalmú, szomszédos nemzet voltak.  Ezékiás akkoriban lett Júda királya, amikor is Isten üzenetet adott Ézsaiásnak: „Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról!” (2. vers). Tudjuk, hogy Ézsaiás majdnem meztelenre vetkőzött, és úgy járt három esztendőn át.

Az Úr ismét szólt (3. vers), miszerint Ézsaiás meztelensége „jegyül és jelenségül” szolgál Egyiptom és Szerecsenország (Kús földje) ellen. (Akkoriban az etióp Shabako volt Egyiptom királya.) Hogy Ézsaiásnak vajon így kellett-e végigmennie Egyiptomig és vissza, szemléltető bemutatót tartva nekik, azt nem tudjuk biztosan. A lényeg, hogy Ézsaiás jelképezte azt, ami az egyiptomiakkal történik majd, amikor az asszírok eljönnek és sok egyiptomit fogságba hurcolnak. „Úgy viszi el Asszíria királya Egyiptom foglyait és Szerecsenország rabjait, ifjakat és véneket, ruha és saru nélkül és mezítelen alfellel, Egyiptomnak gyalázatára” (4. vers).

Sok hűséges ember menekült biztonságosnak vélt területekre. Az etiópok biztonságot reméltek Egyiptomban. „S megrettennek és megszégyenülnek Szerecsenország miatt, amelyben reménykedtek és Egyiptom miatt, amelyben dicsekedtek” (5. vers). A hű emberek oda menekültek, de Ézsaiás által életszerűen mutatja be az Úr, hogy Egyiptom nem nyújtja számukra a szükséges biztonságot, és ezt fogják mondani: „Ímé, így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Asszíria királyától megszabaduljunk.” A rossz hírre, hogy Asszíria átvette az uralmat ezt kérdezték: „Hát mi miként menekülhetnénk meg?” (6. vers).

Az Úr és Ézsaiás üzenete világos: ne vessük reményünket világi hatalmakba! Az Úrra alapozzuk reménységünket! Az előző fejezetből tudjuk, hogy a végidőben, közvetlenül az Úr eljövetele előtt az egyiptomiak megosztottan egymás ellen harcolnak majd a hatalomért. Ebben a fejezetben pedig megismerték az asszírok erejét, amint hadvezérük eljött és megtépázta Egyiptom hatalmát.

Ekképpen tehát, Ézsaiás idejének katasztrófái és a végidő politikai erőinek konfliktusai között egyetlen dolog világos: a világi hatalmak nem képesek semmilyen emberi biztonságot és tartós békét nyújtani. Annak teljes mértékben az Úrtól kell jönnie.

Drága Istenünk! Tudjuk, hogy időnként milyen könnyen a saját biztonsági rendszereink védelmében bízunk. Urunk, szükségünk van emlékeztetőre, hogy mennyire fontos kapcsolatban állnunk Veled. Te vagy a mi biztonságunk, védőpajzsunk az utolsó napok hőségétől. Szükségünk van Rád, Urunk. Kérünk, segíts rajtunk! Ámen.

Koot van Wyk

Kyungpook Nemzeti Egyetem

Sangju, Dél-Korea

Fordította: Csala Beáta