Mai szakasz: Ézsaiás 33

A Bibliában számos helyen olvashatunk azokról a „jajokról”, amelyek tulajdonképpen az Úr figyelmeztető üzenetei felénk. A legtöbb ilyen „jajt” Ézsaiás könyve taglalja. Ezek a „jajok” megfeddik a személyes bűnöket, a gonoszokét éppúgy, mint az igazakét, akik büszkévé válnak és a gonoszságot jónak nevezik. Ézsaiás önmagának is címez ilyen üzenetet, mert elismeri, hogy ő is egy tisztátlan ajkú ember. (További tanulmányozásra ajánlom az összes „baj” megismerését, mert ez segít, hogy ne essünk egyik „jaj” ítélete alá sem.)

Az előző fejezetekben (kezdve Ézsaiás könyve 28. fejezetétől a 31. fejezetéig) Ézsaiás megjövendölte ezeket a „jajokat” Izrael és Júda ellen, akik lázadoztak és büszkék voltak. Most Ézsaiás egy komoly „jajról” beszél, Szanherib király és az asszír hadsereg ellen, eljöttek lerombolni Jeruzsálemet. Úgy tűnhet, hogy ez a fejezet igazán negatív alaphangról indul, de valójában reményteljes kegyelmi üzenet Jeruzsálem számára. Bár Izrael gyakran csak saját tanácsait követve járt és mindig másoktól kért segítséget, nem pedig az Istentől; ám ha kegyelemért kiáltottak Hozzá, akkor ez a prófécia emlékeztette őket (és bennünket is ma) arra, hogy Isten továbbra is hallja és megválaszolja az imákat. Valójában azt mondhatjuk, hogy a királyság, amely Jeruzsálemet jött lerombolni, maga lesz kifosztott (4. vers). (Erről a történetről majd részletesebben beszélünk Ézsaiás 36-37. fejezetében).

Ez a fejezet egy valóságos kincsesbánya, de most összpontosítsunk a 14. és az azt következő versekre! Látva, hogy hogyan mentette meg az Úr Izraelt Asszíriától, az ott lakó bűnösök és képmutatók (beleértve a hamis vallási vezetőket) így kiáltanak fel félelmükben: „Ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?” A Zsoltárok 24:3 ír egy hasonló kiáltásról: „Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén?” (új prot. ford.)

Ezekre a kérdésekre a választ a következő vers részletekben olvashatjuk: „Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárok hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan” (Zsolt 24:4). „Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti a zsarolt nyereséget, nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével, bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot” (Ézsaiás 33:5).

De hogy lehet nekünk, bűnös embereknek tiszta szívünk? Hogy járhatunk el igazságosan, ha már születésünktől kezdve bűnösök vagyunk? Nem tudjuk megtenni ezeket, Jézus nélkül nem lehetséges. „ Krisztus nélkül nem tudjuk legyőzni egyetlen bűnünket sem, és nem tudunk a legkisebb kísértésnek sem ellenállni. A Vele való kapcsolat olyan erő, mely mindenható, és győzelemre segít minket. Mindenki, aki alázatosan jár Jézussal, minden nap úgy érezheti, hogy szüksége van egy erőre, hogy uralkodhasson magán, hogy meglágyítsa kőszívünket, hogy segítsen felolvasztani azt, hogy a szennyes dolgainkat fel tudjuk hagyni. Ez ugyan az a hatalom, mely a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn, ez képes minden gonosz természetünket kiirtani, hogy mi is részesei lehessünk az isteni természetnek. Ez az erő, amely  meggyógyította a leprást, segít megtisztítani a szívet, és alkalmassá teszi az embert, hogy Isten népének, az angyaloknak és a megváltottak seregének méltó tagjává legyen. A szent engedelmesség csak abban az igazságban található meg, amelyet Krisztus ad a hívő léleknek. „Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.” És mindenki, aki Krisztusban lakozik, és akiben Krisztus lakozik, olyan kedves Istennek, mint saját szeretett Fia. Elfogadva a Szeretettben, az Atya féltő gondoskodásának a tárgya lesz, aki sok gyümölcsöt terem, az igazi szőlőtővel való kapcsolat eredményeképpen.

/Sign of the Times, 1891. augusztus 10, 2. rész/

Áldott legyen a mi Mindenható Urunk. Milyen dicsőséges Istent szolgálunk! Tartsunk bűnbánatot és forduljunk hozzá még ma, hogy megbocsáthassa gonoszságunkat és legyőzhesse minden ellenségünket. Igen, valóban. Ahogy felismerjük, hogy kik is vagyunk Istenhez képest, teljes képtelenségnek tűnik, hogy megfelelhessünk az isteni követelményeknek. Mégis, Ézsaiás 33:22 szépen összegzi: „Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket.”

Melodious Echo Mason
ARME Bible Camp Ministries

Fordította: Baksa Viktória