Az előző fejezetben megtudtuk, hogy mi fog
történni a bűnösökkel és azokkal, akik nem tartják magukat Isten gyermekeinek:
a látszólag virágzó földjük szemétté és kietlen pusztasággá fog változni. Ézsaiás 35-ben ennek éppen az ellenkezőjét olvashatjuk.
Annak ellenére, hogy meghaltak a
bűnben, és lelkük kiszáradt pusztaság Isten nélkül, az igazak, akik elfogadták
Istent, ragaszkodtak Hozzá, és mint Jákób, ezt mondják: „Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet” (1Móz 32:26),
és ez egy csodálatos ígéret. Az ígéret szerint „örül a pusztaság és virul mint őszike” (1. vers), mosoly és ének
lesz ajkukon, mikor Isten dicsősége és ékessége megjelenik mindenki előtt.
A mi pusztaságunk se nem dicső,
se nem kiváló – és ez így is marad, amíg bűnben élünk – de most már, hogy
meghaltunk a bűnnek, mindkettőt megkaphatjuk. Azonban a dicsőség és kiválóság
melyet megtapasztalunk, nem a mienk, akiknek a sivár lelke átalakult, hanem az
Úré. Máté 5:16 szerint „Úgy fényljék a ti
világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és
dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Fontos, hogy mindig emlékezzünk arra,
kié a dicsőség! Ez nem rólunk szól, hanem Róla.
Hasonló ígéretet találhatunk Ézsaiás
51:3-ban is, „Mert megvígasztalja az Úr
Siont, megvígasztalja minden romjait, és pusztáját olyanná teszi, mint az Éden,
és kietlenjét olyanná, mint az Úrnak kertje, öröm és vígasság találtatik abban,
hálaadás és dicséret szava” (ez az egyik kedvenc ígéretem, nyilvánvaló
okokból!)
Ézsaiás 35-ben ez az ígéret
folytatódik. A gyengébbek, bátortalanabbak számára bátorítás: legyél erős és ne
félj! A vakok szemei megnyílnak, a süketek újra hallanak. A sánták, mint
szarvasok fognak ugrálni, és a némák énekelnek. Ahol régen sivatag volt, hamarosan
élő víznek folyamai lesznek.
Sokan nem is fogják fel a súlyát
azoknak az értékeknek, melyeket Isten adott nekik. Nem fogják fel azt sem, hogy
Ő mit szeretne tenni a mi sivár életünkkel.
„Az Úr csalódik, mikor népének a
tagjai kevésre értékelik önmagukat. Az Úr azt akarja, hogy választottai azon ár
szerint értékeljék önmagukat, mely árat érettük a Golgotán lefizetett. Isten
vágyakozik utánuk, kívánja őket, különben nem küldötte volna el Fiát azzal az
igen sokba kerülő megbízással, hogy váltsa meg őket. Az Úrnak feladata van
számunkra és nagyon tetszik néki, ha gyermekei a legmagasabb igényekkel lépnek
eléje, csak azért, hogy minél nagyobb mértékben megdicsőíthessék az Ő nevét.
Nagy dolgokat várhatnak el az Úrtól, ha hisznek az Ő ígéreteiben.” (Ellen G.
White: Jézus élete. Budapest, 2003,
Advent Kiadó. 573-574. oldal)
Adjuk át életünk sivár pusztaságát
Istennek még ma, és ébredjünk rá, hogy Ő, aki megváltott minket, csodálatos
dolgokat szeretne tenni az életünkben. Az Ő országában semmi sem vész kárba.
Egy napon, a hamut ékességgé, a gyászt örömnek kenetévé fogja változtatni (Ézs
61:3), mert Ő megígérte nekünk. „Hisz az
Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejükön,
vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj” (10. vers).
Milyen csodálatos nap lesz!
Melodious Echo Mason
ARME Bible Camp Ministries
[ARME Bibliatábor Szolgálatok]
Fordította: Rajki Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése