Ézsaiás
megnevezi Efraimot az első versben, valami azonban homályos Efraimmal
kapcsolatban, amit meg kell vizsgálnunk. Ott a büszke király, és ott vannak az
iszákosok Efraimban, akiket legyőzött az alkohol. Olyan Efraim, mint a
dicsőséges szépség hervadó virága (1. vers).
Ézsaiás
itt Luciferre is gondol, aki szépsége ellenére büszke lett, és híveivel együtt
kiűzetett a Mennyből. Ézsaiás erős, hatalmas férfinak látja az Urat, a
Messiást, aki veszedelmes szélvészként, hatalmas kezével a földre vetette őket
(2d vers). Lucifert gonoszsága miatt űzte ki a Messiás a Mennyből, és a
végrehajtó ítélet napján végleg és végérvényesen leszámol majd a gonosszal.
Igen, az efraimi kevély koronák és a részegesek elhervadnak és eltűnnek (4. vers).
A
messiási korban az Úr lesz a dicsőség koronája, amit Ádám és Éva elveszített sátán
mesterkedései folytán. Tehát: „Azon a
napon a Seregek Ura lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe
maradékának” (5. vers). Krisztus, aki még ítélkezik, lesz „az ítélet lelke”, és a nyomorúság
idején Krisztus, a harcos Messiás lesz „az
erőssége azoknak, akik visszaverik az ellenséget a kapunál” (6b vers). A
lelkészek és a papok sajnos „tántorognak
a bor miatt, és szédelegnek a részegítő italtól,…és meginognak az
ítélethozatalban” (7a, e vers).
A
kérdés, amit Ézsaiás feltesz, hogy kit fog a Messiás tudományra tanítani? „A
tanítást kivel értetné meg?” (9. vers). Ez a kérdés Jézus földi életének
idejére is vonatkozik. Figyelmes és tájékozott néphez szeretett volna szólni,
de a halászháló mellől kellett tizenkét tanítványát elhívnia, és elválasztani
őket az Ige „anyatejétől”, és szilárd táplálékot adni nekik. Krisztus, a
Megváltó dadogó ajakkal és idegen nyelven szól majd azokhoz, akik elvesznek,
ahogy az ApCsel 2. fejezetében tanúi lehetünk, a Lélek ajándéka által több különböző
nyelven is (11. vers). Krisztus ezt mondja majd nekik: „Nyugodjon meg a megfáradott”, ám a rossz hír
az, hogy a megfáradottak „nem akarták
meghallani” (12. vers).
Krisztus
bibliatanulmányozási módszere: sorról sorra, „itt egy kicsi, ott egy kicsi” (13. vers). Az emberek azonban
megbotránkoznak Krisztus próbakövében, csapdába esnek és eltévelyednek. A Római levél 9:33, és 1Pét 2:6 igeversekben
is szerepel a „próbakő, a becses
szegletkő, erős alappal” (16. vers). Ézsaiás itt az üdvösség központi
kérdéséhez érkezik: „Aki benne hisz, az
nem fut!” Ez a fejezet középpontja!
Krisztus
igazságot fog tenni a jogosság mérőkötelével a vizsgálati ítélet során. Isten
nem azért küldte el Fiát, hogy egyezkedjen a gonosszal. Minden hazugságot el
fog söpörni. A nagy nyomorúság idején, ami a világra következik Isten
cselekedetei „szokatlanok” lesznek
(21. vers). Rendkívüli munkája az egész föld elpusztítása lesz (22. vers).
Ézsaiás
ezután a mezőgazdaságból vett hasonlattal él állításának bemutatására. Isten
irányítja a gazdálkodót, hogy mikor vessen, és mikor arasson (26. vers).
Hasonlóképpen Isten sem fogja aratás nélkül a végtelenségig folytatni a vetést.
Ézsaiás dicsőíti az Urat a kapott utasításokért (29. vers).
Drága Istenünk! Nekünk is számot kell
vetnünk önmagunkkal, hogy vajon csak játszunk-e Istennel és Isten maradék népéhez
való tartozásunkkal. Add, hogy teljes
szívünkből és értelmünkből higgyünk mindent, ami nékünk adatott, és megdicsőítsük
a Te nevedet! Ámen.
Koot van Wyk
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea
Kyungpook Nemzeti Egyetem
Sangju, Dél-Korea
Fordította: Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése