Mint lenyűgöző
napfelkelte, új nap virrad majd Isten megváltott népére a szörnyű sötétség
éjszakája után. A babilóniai fogság idején Isten kiválasztott népeként a legsötétebb
tapasztalatokat élik át. Úgy fogják érezni, Isten teljesen magukra hagyta őket
(15. vers). Más népektől megvetettek lesznek, mintha sűrű, fekete halotti lepel
borítaná őket. Sok évvel azelőtt, hogy ez a tragédia végül bekövetkezett volna,
Isten küldött népének egy üzenetet, amely fényt jelent nekik az alagút végén. Milyen
kegyelmes a mi Istenünk, hogy ezt tette!
Az előző fejezetekben
láthattuk Isten ígéretét, hogy megmentőt küld Czírus perzsa király személyében,
aki kiszabadítja őket a fizikai fogságból. S ami messze sokkal fontosabb,
megígéri, hogy a rég várt Messiás kiszabadítja őket az erkölcsi rabságból, a
lelki sötétségből és keserűségből, a vakságból, a lázadásból és a
bálványimádásból. A szenvedő szolga helyreállítja megszakadt kapcsolatukat
Istennel. Jahve valóban föléjük terjeszti dicsősége gyógyító szárnyait.
És nem kizárólag föléjük!
A teremtés kezdetén, amikor még sötétség borította a földet, Isten parancsára: „Legyen világosság!”egy új világ kezdett
kialakulni. Így a Messiás megváltó munkája utat készít az „új ég, és új föld”
ígérete beteljesedésének. Isten
birodalmának alapjai letétetnek.
Az új birodalom
szívdobbanása Isten dicsőítése lesz. Isten kifejezi reményét, hogy a visszatérő
maradék végül az Ő álma szerint fog élni, elismerve, hogy a világ az Övé.
Ézsaiás bemutatja a bővölködő életet, ami annak eredménye, hogy Isten által
vezetett és az Ő szeretetének engedelmeskedő népként élnek. A gazdagság és jólét, egészség és öröm ideje
lesz ez. Olyan meggyőző erővel fog hatni, hogy a nemzetek és uralkodók,
valamint a hűtlen családtagok is Sionba özönlenek Istenüket, az Urat, Izrael
egyetlenét dicsőíteni. Jeruzsálem a béke
és tisztelet, az igazság és igazságosság városa lesz. Egy város, melynek „kapui éjjel és nappal be nem zároltatnak” (11.,
13. vers). Megszűnik a bánat és az elidegenedés
(21., 15. vers). Napra és holdra sem lesz szükség, mert Isten lesz örökre a világosságuk,
és örökkévaló dicsőségük (19. vers). Az egész világegyetem az Ő birodalma lesz.
Ez a látomás
egyértelművé teszi, hogy semmilyen emberi mulasztás nem állhatja útját Isten
végső céljának a bolygó és az univerzum sorsával kapcsolatban. Minden egyén,
vagy közösség, aki elfogadja Isten megváltását, a sötétségből Isten hajnalának
világosságába lép. Számukra Isten országa már elérkezett! (1. vers). A
Jézus által megígért „bővölködő” életet fogják élni (Jn 10:10). A „világ
világossága” lakozik majd bennünk, és „fel fognak kelni és fénysugárként
világítani a sötét világban” (Mt 5:14-15). Az Ő dicsőségét jelző növény
vesszőszálai lesznek (21. vers).
E felől semmi kétség.
Olyan biztosan, ahogy a nagy „Vagyok” létezik, be fog következni, de „a maga
idejében” (22b v.).
Aleta
Bainbridge
Társszolgálatok koordinátora
Sydney és környéke Egyházterület, Ausztrália
Társszolgálatok koordinátora
Sydney és környéke Egyházterület, Ausztrália
Fordította:
Csala Beáta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése