2013. május 19., vasárnap

Mai szakasz: 2 Krónikák 31


Egy esemény hatása leginkább azon mérhető le, hogy az, akivel történt, miként reagál rá, és milyen döntést hoz.  Ez a fejezet a nép reakcióját írja le Ezékiás kezdeti vallási reformjaira, amiket az előző fejezetek részleteztek: teljes elkötelezettség. Honnan tudjuk, hogy teljesen, egészen, végképp elkötelezettek voltak?

A leíró szavak: „teljesen lerombolták a bálványokat” (1. vers), „amint megtudták, azonnal” „bőséggel hoztak mindenből”, „bőségesen meghozták mindennek a tizedét” (5. vers) bepillantást engednek abba, ami történt. Olyan sok mindent vittek, hogy halmokban állt a tized és a felajánlások a templom előtt (6-7. vers). Mindezen felül, ez nem egy egyszeri reagálás volt, hanem a leírás hűségesnek jellemzi a népet, és az adakozás folytatódott, legalább négy hónapig. Nem fáradtak bele a cselekvésbe és az adakozásba.

Ezt az egész munkát, amit az Út házáért végeztek a közösség finanszírozta, egyszerűen azért, mert  Ezékiás úgy döntött, a helyes dolgot cselekszi. „Minden munkában, amelyet Isten házának szolgálatában, a törvényben és a parancsolat szerint elkezdett, istenét keresve, teljes szívvel járt el, és ezért eredményes volt”(21. vers – új prot. ford.).

Lehet, hogy mi nem vagyunk királyok, mint Ezékiás, de mindegyikünknek van hatásköre. Mi lenne, ha mi is azt a teljes odaadást mutatnánk, mint Ezékiás, teljes szívünkkel keresnénk Istent?  Ez a szakasz azt sugallja, hogy az áldás legalább háromszoros lesz. Először is, a körülöttünk élők is kedvet kapnak, hogy így éljenek, másodszor az egyház szükségleteinek kielégítéséhez vezet azoknak a reagálása által, akik a mi példánkat követték. Végül ezeket a változásokat látván mi magunk is megtapasztaljuk az áldást és a gazdagságot, ahogy Ezékiás. Lehet, hogy ez a gazdagság nem anyagi természetű lesz, de azt a megelégedést adja, amit csak az Úrhoz való hűség adhat.

Amy Sheppard
A Fiatalok Jézusért szervezet egyik alelnöke
Fordította: Csala Beáta

4 Mózes 22

Ennek a fejezetnek igen sok tanulsága van. Bálám valaha jó ember volt, Isten prófétája, de "a gonoszság díját kedvelte" (2Pt 2:15). Szerette a pénzt, és sátán a kapzsiság bűne által szerezte meg az uralmat felette. Amikor Bálák, Moáb királya elküldte a fizetséget és arra kérte Bálámot, hogy átkozza meg Izraelt, Bálám tudta, hogy Isten biztosan nem akarja ezt. Ezért hát - habár személyes indítékaival ez ellentétes volt - félretette Isten akaratát, és nem kérdezte meg az Urat arról, hogy mit tegyen. Bálám saját útját választotta, és megkísérelte megszerezni ehhez Isten jóváhagyását. Sokan ezt teszik ma is. Tudják, mi a kötelességük, de az ellentétben áll saját kívánságaikkal. Ismerik Isten Igéjét, mégis felhagynak egy időre azzal, hogy a buzgón imádkozzanak világosságért. Tiltott utakon sietnek előre, és dühösek lesznek mindenkire, aki meg akarja akadályozni romlásukat - akárcsak Bálám a szamarára.

Bálám azzal, ahogy az állattal bánt, kimutatta, milyen lélek lakozik benne. "Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen" (Péld 12:10). Sokan ma már egyáltalán nem érzik bűnnek az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot. Az a hajlam, hogy fájdalmat okozzunk akár embertársainknak, akár az állatoknak, mindenképp' sátáni jellemvonás. Ha szemeik megnyílnának, mint annak idején Bálám szemei, akkor látnák az angyalokat, akik szemtanúként vannak jelen.

Bálám annyira elvakultan sietett pénzéért, hogy még amikor az állat megszólalt, akkor sem állt meg elgondolkodni, hogy is van ez a dolog. Isten kegyelme azonban végig megnyilvánul ebben a történetben. Isten még akkor sem hagyta el Bálámot, amikor a próféta elutasította Isten eredeti tervét, hanem kidolgozott egy másik tervet. Isten mindig munkálkodik életünkben. Még amikor hibákat követünk el, és nem követjük Isten ránk vonatkozó tervét, Ő akkor sem hagy magunkra, hanem kidolgoz egy B vagy C tervet. Legyen hála hosszútűréséért és kegyelméért!

Nancy Costa
It Is Written Television


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése